Eger - napilap, 1938/2
1938-10-22 / 167. szám
2 EGER 1938. október 22 Kisebb eredménnyel, öe még mindig udrakozúson felül sikerült a szegények téli gyűjtése A szegénygondoző hivatalban most dolgoznak az adományok felbecsülésén Eger, október 12. Az Actio Catholica és a szegénygondozó bizottság közösen indított téli gyűjtése befejeződött. Három napon át jártak házról-házra a ciszterci gimnázium, az állami gimnázium, az érseki fiú felsőkereskedelmi iskola cserkészei, az Urleányok Kongregációjának és a Negyedmesteri Testületnek a tagjai, kis kézikocsikkal és az irgalmasság nevében adományokat kértek az egri szegénység számára. Október 17 — 18 és 19-én reggeltől estig járták fáradhatatlanul az utcákat a gyűjtők, hősi lélekkel és áldozatkészségük szép eredményt ért el. A szerdán este befejezett gyűjtés nagyszámú adományt halmozott fel. A múlttal összehasonlítva az idei gyűjtés határozottan kedvezőtlenebb. A rendkívüli körülmények hátrányosan befolyásolták a lakosság adakozó készségét, de a szegénygondozó hivatal így is nagyon I hálás az adakozóknak és a gyűj- i tőknek, mert a mai viszonyok kö- I zött még ennyit sem remélt, j Az adományok értékét most be- ; csülik fel a szegénygondozó hivatalban s legközelebbi számunkban I már számszerűen nyugtázhatjuk a nyilvánosság előtt a háromnapos | gyűjtés eredményét, j Az összegyűjtött terményeket s adományokat október 23-án, vasárnap délután ^4: órakor áldják meg a főszékesegytiáz előtt. Meghosszabbítj ák a mezőgazdasági védettséget Az új rendelkezések a hó végéig nem jelenhetnek meg Eger, október 21. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében október 30-án megszűnik a védettség. A pénzügyminisztérium még semmiféle hivatalos közlést ebben az ügyben nem tett. Tekintettel arra, hogy a határidő erősen közeledik, az érdekelt köröket erősen foglalkoztatja a kérdés, milyen intézkedés készül. Beavatott körökből arról értesülünk, hogy egyelőre a védettségi állapot meghosszabbítására kerül sor, mivel az új gazdaadóssági rendelkezések ez időpontig valószínűleg már nem jelenhetnek meg. A pozsonyi rádiót Egerben is rajtacslptük Ismeretes, hogy a magyar igazságért folytatott küzdelemben a csehek fegyvernek használják fel a rádiót is. Nemcsak a türelmes papírt árasztják el hazugságokkal, hanem a levegő elektromos hullámait is. Meséket tálalnak fel minden nap a magyar ügy ellen. El akarják hitetni a világgal, hogy Ruszinszkóban nem az őslakók a felkelők, hanem Magyarországból beküldött szabadcsapatok támadják meg Kárpátalján a cseh csendőröket és katonákat. Neveket, magyar neveket is naponta felsorol a pozsonyi rádió a szabadcsapatok elfogott és kivégzett, vagy börtönbevetett tagjairól. A magyar nevek mellett bemondja a szpíker a lakást, az utca és házszámokkal együtt, így aztán „megcáfolhatatlan“ bizonyossággal állítja a cseh rádió, hogy a ruszinföldi felkelést Magyar- országról becsempészett szabadcsapatok csinálják. A magyar rádió is éber azonban és napról napra rásüti a csehekre, hogy valótlanságot állítottak. Kisül, hogy a csehek által bemondott nevek viselői nincsenek ruszin földön és semmiféle szabadcsapatban nem szolgáltak, nem ettek meg egyetlen cseh csendőrt vagy fináncot sem, hanem békességben élnek itthon, családi körükben. Az eddigi valótlanságokban mégis valóság volt tehát a név és a lakcím. Most azonban már ennyi is sok az igazságból a cseh rádiónak. Egerben is rajtacsíptük tegnap. Bemondta Pozsony, hogy a „vitézül harcoló“ cseh csapatok elfogták a ruszinszkói felkelőkkel vívott harcokban Horváth Istvánt, aki Egerben a Cifrakapu-utcában lakik. Pontosan utánanéztünk Egerben, a Cifrakapu-utcában, a rendőri bejelentőhivatalban stb. Megállapítottuk, hogy a Cifrakapu-utcában Horváth István nevű ember nem lakik s ezelőtt sem lakott. A többi Horváth Istvánok pedig itthon vannak Egerben, nem estek el Ruszinszkóban. Köszönik, jól érzik magukat és tiszteltetik ezzel a hírrel is a pozsonyi cseh rádiót. * Eger dióhéjban, 20 fénykép fel vétellel 1 pengő 50 fillérért kapható a Kér. Sajtó- szövetkezet könyvkereskedésében. Olasz öntözési szakértők tekintették meg a tiszafüredi öntözőműuet Az elmúlt napokban több olasz gazdasági szakember és mérnök érkezett Magyarországra, az Alföld készülő öntözési munkálatainak megtekintésére. Ismeretes, hogy az öntözési munkálatok éppen Heves vármegye alföldi részén kezdődtek meg s Tiszafüreden már jelentős létesítményeket lehet látni a nagyszabású tervek kivitelezéséből. Az olasz szakértő vendégeket Lampel Hugó miniszteri tanácsos kisérte Budapestről Tiszafüredre, ahol az érkezőket ünnepélyesen fogadták. A vendégek a tiszafüredi öntözőmű megtekintése után látogatást tettek Mezőkövesden és Lillafüreden. A tanulmányúton résztvevők között voltak: Giorgio Ronnati velencei prefektus, Enrico Fiileni a földművelési egyesület, Alfonso Tragetti a modenai kísérleti állomás, Giovanni Sanpietro a vercelli kísérleti állomás képviselője. Az egri vendéglátó iparosok népes gyűlésen tárgyalták az alkalmazottak munkaidejéről kiadott legújabb rendeletet Eger, október 21. Az Eger és Vidéke Ipartestület vendéglősipari szakosztálya kedden délután Juhász Ferenc elnöklésével értekezletet tartott, amelyre a korcsmárosokat is meghívták. Az elnökség beszámolt a szeptember 27-én Egerben rendezett országos gyűlésről, majd ismertették a miniszteri rendeletet, amely november 1-ével szabályozza az alkalmazottak munkaidejét. A rendelet főbb pontjai a következők : A vendéglőkben, szállodákban, kávéházakban, korcsmákban, penziókban, kifőzésekben, cukrászüzletekben stb. foglalkoztatott alkalmazottak munkaidejére vonatkozó rendelkezések 1938. év november 1-én hatályba lépnek. Munkaadónak rendszeresen foglalkoztatott családtagja — házastársa és gyermekei kivételével — a többi alkalmazottal azonos elbánás alá esnék. Az I. fokú iparhatóság indokolt esetben kivételt engedélyezhet. A fenti vállalatokban alkalmazott személyzet munkaideje — az alábbi kivételeket nem tekintve — a munkaközi szünetek beszámítása nélkül, huszonnégy óra alatt tíz óránál és hetenkint hatvan óránál hosszabb nem lehet. Ha a munkaidő néhány nap tíz óránál rövidebb, a munkaidőt a hét vagy következő hét más napjain legfeljebb 11 órára fel szabad emelni a heti 60 órán belül. Azt az időt, amit az alkalmazott a munkaadó üzemében munkával, vagy munkára készenlétben tölt, a munkaidőbe kell számítani. A munkaadó a megállapított munkaidőt elkerülhetetlenül szükséges mértékben meghosszabbíthatja erőhatalom, vagy elemi csapás elhárí- rítása, nyersanyagok romlástól óvása, gépek javítása céljából, zárára- meghosszabbítás esetén annak tartamáig, az üzlethelyiség fokozott látogatása esetén egy-egy alkalmazottra nézve naptári évenkint legfeljebb 30 alkalommal. Munkaadó köteles a munkaidő meghosszabbítását 24 óra alatt az I. fokú iparhatóságnak bejelenteni, az pedig erről jegyzéket vezetni. Túlmunkának kell tekinteni — az elmaradt órák pótlásának kivételével — a heti 60 órán túl végzett munkát, úgyszintén a megváltott pihenőnapon végzett munkát. A túlmunkát a munkaadó azoknál, akik százalékot is kapnak, a százalék figyelembevétele nélkül a rendes munkaidőre eső óradíjnál 100 százalékkal, egyéb alkalmazottaknál a rendes munkaidőre eső óradíjnál legalább 25 százalékkal magasabban köteles díjazni. A napi foglalkoztatási munkakeret a konyhaszemélyzetnél 13 a többinél 12 óránál hosszabb nem lehet. 8 óránál nagyobb, 9 óránál kisebb munkaidőnél félórai, 9 óránál nagyobb munkaidőnél 1 órai pihenési és étkezési időt kell adni, esetleg a munkaidő megkezdése előtt vagy befejezése után is, utóbbi módon kiadott szünet azonban már munkaidőbe számít. Az alkalmazottaknak napi munkájuk befejezése után legalább 10 egymásra következő órán át meg nem szakított pihenőidőt és hetenként egyszer a 10 órai pihenő időt követően 24 órai meg nem szakított pihenő napot kell adni. Teljes ellátásnál a pihenő napon is jár a szokásos élelmezés. Pihenő napon — az előbbi kivételtől eltekintve — sem munkát végeztetni, sem munkát végezni nem szabad. A munkaidő kezdetét, végét, a szünetek tartamát úgy kell közzétenni, hogy az alkalmazott láthassa. Semmis minden olyan megállapodás, amellyel az alkalmazott a jelen rendeletben foglalt jogáról lemond, vagy amely ezen rendelkezéseknél az alkalmazottra hátrányosabb. A szakosztályi értekezlet ezután megbeszélte az országos szövetség helyi és hevesmegyei alosztályának megszervezését. A helyi csoport elnökéül Juhász Ferencet kérték fel, mellé társelnöknek Dobóczky János korcsmárost jelölték ki. A szakértekezlet elhatározta, hogy azoknak a vendéglősöknek és korcs-
