Eger - napilap, 1938/2

1938-08-20 / 132. szám

Eger, XLIX. év/. 132. szám. ara 12 FILLÉR ❖ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. augusztus 20, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11.- KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. 1038 1938. (B. É.) Kilenc évszázad tengernyi szenvedésének és világraszóló dicső­ségének ködén át, úgy ragyog elénk országalapító első szent királyunk emléke, mint ma is élő, iránytszabó, példát mutató, vigasztaló és meg­tartó erő. Az Árpád-házból való első szent királyunk, ezer évvel ezelőtt, olyan tökéletesen szabta meg népe országának határait, olyan tökéle­tesen állapította meg állami szer­kezetét, hogy az azóta elkövetke­zett évszázadok sem tudtak helyébe jobbat, biztosabbat, tökéletesebbet alkotni. Szent István Magyarországa az állandóságot, az öntudatos és kulturált erőt jelentette Középeurópa viharsarkában és az a nép, amelyet Szent István szervezett államéletre, ezer év munkájával és vérével védte nyugalmát. Szent István böl­csessége vértezte elég erőssé ahhoz a magyart, hogy a Kelet támadá­saival szemben pajzsként állhasson meg, lehetővé téve a Nyugat békés fejlődését. Ma, amikor forr és vajúdik egész Európa, ma ország-világ előtt nyil­vánvalóvá válik Szent István első királyunk bölcsesége és nagysága. Most látja csak Európa, hogy amit két évtizeddel ezelőtt, a jog, az igazság és az észszerűség legele­mibb parancsainak ellenére szét­szaggatott, az ezeréves Magyar- ország, Szent István Magyar- országa olyan tökéletes politikai, gazdasági és földrajzi egység volt, amelyet nem lehet pótolni s amely­nek újjáépítése nemcsak magyar érdek, de Európa szempontjából, elsősorban nemzetközi érdek is. A magyarok nagy királya, aki­nek emlékét halálának 900-ik év­fordulóján alázatosan hódoló szívvel ünnepli a nemzet, tökéleteset alko­tott a Kárpátokkal övezett Duna- medencében. Szent István kilenc év­századdal ezelőtt megoldotta nap­jaink egyik legégetőbb problémáját, megoldotta a nemzetiségi kérdést. Ez az ország Szent István alap­vető útmutatásai szerint, ezer éven át hazát adott a területén élő va­lamennyi nemzetiségnek, ez az or­szág édesanyja volt minden fiának, ez az állam nem nézte, tagjai milyen nyelven imádják az Istent. Magyarország ezer éven át a leg­teljesebb szeretetben, békében en­gedte, hogy nemzetiségei megőriz­zék faji egyéniségüket és Szent István népének éppen az adta meg a nehéz évszázadok során a legna­gyobb erőt és biztonságot, hogy nemzetiségei, ha más nyelven be­széltek is, magyarnak vallották magukat és a nagy magyar sza­badságharcok során, a magyar se­regek legjobbjai közt harcoltak és véreztek nemzetiségei. Szent István halálának 900. év­fordulója nagy és boldog ünnepe a magyarságnak, de ünnepe az egész keresztény világnak is. Szent Ist­ván bölcsességén múlt, hogy, ami­kor megtérítette népét, nem Bizánc­hoz, hanem Rómához fordult. Bizánc, mai értelemben, a Balkánt jelen­tette volna, Róma pedig jelentette a Nyugatot, az európai kultúrát. Ez a nép azért tudta feltartóztat­ni, részint pedig magába olvasztani a népvándorlás utolsó hullámait, mert a római katolikus egyház hite, kultúrája és védelme alá he­lyezte magát. A Duna-Tisza közén megtelepedett római katolikus ma­gyarság olyan erőt jelentett, amely fölvértezte ezt a népet évszázadok során át a legnagyobb megpróbál­tatásokkal is szembeszálló véde­kezésre. És most, amikor nagy nemzeti ünnepünket üljük, amikor a magyar törvényhozás, végre, törvénybe ik­tatja első nagy királyának évszá­zadok messziségéből is élő és ható emlékét, most, ránk figyel az egész művelt világ. Ez az évforduló, ez a jubileumi év nagy tanulságokkal szolgál és nagy kötelességeket ró a nemzetre. Meg kell tisztulnia az egész nemzeti életnek, vissza kell térnünk Szent István államalkotó munkájának alapjaira, újjá, igazán magyarrá kell tenni egész életün­ket. Szent István királyunk ke­resztény és nemzeti államot alko­tott. Magyarországnak öntudatosan és’ félreérthetetlenül keresztény és nemzeti államnak kell lennie. Meg kell fogadnunk és követnünk kell a Szent Jobb parancsait és útmuta­tásait, a Szent Korona tanával megtestesült szentistváni állam­eszméket a magyar élet minden vonalán meg kell valósítani. Kilencszáz év alatt rengeteget fejlődött, változott, alakult az élet, de kilencszáz év messzi távlatából is felénk ragyog Szent István nagy tanítása: a koreszmékből folyó szo­ciális államalakítás és államigazga­tás keretén belül, a szentistváni alkotmány alapján, csak keresztény és nemzeti Magyarország teljesít­heti eredménnyel történelmi külde­tését a Kárpátok medencéjében. Ma este fái S órakor a Székesegyház lépcsőzetén lesz a Himnusz-ünnepély Eger, augusztus 19. Jelentettük, hogy Kölcsey Ferenc­nek, a Himnusz költője halálának százéves fordulóján Budapesten ren­dezendő nagyszabású Himnusz-ün­nepségbe, a Magyar Dalosszövetség felhívása alapján, az ország összes dalosegyesületei bekapcsolódnak. Az egri dalkarok ma este fél 8 órakor hódolnak Kölcsey emlékének azzal, hogy hangversenyt adnak és utána elénekelik a magyar nemzeti imádságot. Az Egri Polgári Dalkör, az Egri Dalkör és a legényegyleti Kolping Dalkör tagjaiból alakult kó­rus a Főszékesegyház lépcsőzetén helyezkedik el és öt-hat énekszám előadása után, együttesen éneklik el a Himnuszt, A nagymultú és a város társa­dalmának általános megbecsülését élvező dalkörök szabadtéri hang­versenye művészi szempontból is komoly élvezetet fog nyújtani, de az ünuepség helyi jelentőségén túl, annak hazafias célja és tartalma is kívánatossá teszi, hogy a magyarság Himnusz-ünnepén az egri közönség is minél nagyobb számban merítsen erőt és megnyugvást a nemzeti imádság közös eléueklésének ma­gasztos élményéből. Az egri egyházmegye összes legény­egyletei képviseltetik magokat a legényegylet! ifjúság budapesti nagygyűlésén Egerből háromtagú küldöttség vesz részt az ifjúság parlamentjén Eger, augusztus 19. A Szent István heti ünnepi ese­mények során, a magyar katolikus legényegyletek, augusztus 20 és 21 napjain országos nagygyűlést tar­tanak Budapesten. A gyűlésre az ország 360 legényegyletében tömö­rült 40 ezer katolikus ipari és ke­reskedelmi alkalmazott képviselői vonulnak fel az ország minden ré­széből, hogy részletesen megvitassák a magyar munkásifjúság gazdasági és társadalmi helyzetét s egyúttal megjelöljék azokat az utakat, ame­lyek sorsuk megjavításához vezet­nek. Több komolyan, átgondolt gya­korlati javaslatot tárgyal majd le a legényegyleti ifjúság parlamentje amely az első ilyen országos gyű­lés lesz, amelyen maga a munkás- ifjúság vitatja meg a saját szociális és társadalmi helyzetét. A két napig tartó megbeszélé­sekre az egri főegyházmegye összes katolikus legényegyletei elküldik képviselőiket. Az Egri Katolikus Legényegyletet az ifjúság részéről három tagú küldöttség képviseli. A nagygyűlés végén, az augusz­tus 21-én tartandó ünnepélyes záró- gyűlésen megjelennek a kormány képviselői is, akik előtt ismertetni fogják a gyűlésen elfogadott hatá­rozati javaslatokat. Rend van a hevesmegyei községházákon Nem talál lényegesebb kifogásolni valót a belügyminiszteri vizsgálat a vármegye községeiben Eger, augusztus 19. A belügyminiszter nemrégiben el­rendelte a vármegye községeinek felülvizsgálását községi háztartási és ügykezelési szempontból. Az erre a célra kiküldött miniszterközi bi­zottság a helyszínen megtartott vizsgálatokon ellenőrizte, hogy a községek háztartási vezetése és ügykezelése megfelel-e a törvényes rendelkezéseknek s nem merülnek-e fel hibák, vagy hiányosságok. A belügyminiszter most közölte a Pásztó és Pétervására községek­ben lefolytatott vizsgálatok ered­ményét. A vármegye törvényható

Next

/
Thumbnails
Contents