Eger - napilap, 1938/2

1938-08-20 / 132. szám

2 EGER 1938. augusztus 20. ságához a közelmúltban érkezett közlés szerint a vizsgálat egyik községben sem észlelt lényeges hi­bát, vagy kifogásolni valót. Pásztó községben csupán a kere­seti és fogyasztási adókezejósnél merültek fel kifogások, ezek orvos­lására a vármegye alispánja a szük­séges intézkedéseket haladéktalanul megtette. Pétervására községben sem álla­pított meg a bizottság súlyosabb hibákat. Itt csupán az illetékes adóhivatal részére történő adóbe­szállítások és a helypénz-jegyek ke­zelése körül mutatkoztak kifogásolni valók. Ezeknek, valamint a többi jelen­téktelenebb hibáknak az orvoslása érdekében is azonnal megtörtént a szükséges intézkedés. Újjáépül Eger utolsó törökkorabeli fürdője Bontócsákány alá került Eger ] egyik nevezetes, a török idők em­lékét őrző épülete, a Városi Gyógy­fürdő Rt. tulajdonában lévő régi érseki fürdő. No, azért nem fenye­geti végveszély az épületet, nem ■ tűnik el a föld színéről; kívülről nem is nagyon látni, milyen átala­kuláson ment keresztül rövid pár hét alatt ez az avult, sötét fürdő- ház. Magát az épületet nem bánt­ják, csak a belsejét alakítják át a korszerű fürdőhigiénia követelmé­nyeinek megfelelően. Nekünk, egri­eknek, csak jó volt, de az egyre nagyobb és igényesebb tömegeket Egerbe hozó idegenforgalomnak már nem felelt meg az ódon fürdőház, célszerűtlen beosztásával, kedvezőt­len benyomást keltő medencéivel, amelyekben jó háromszáz évekkel ezelőtt a fényes ábrázatú egri pa­sák enyhülgettek s gyógyulgattak, ha éppen beléjük állt a fájás, idő­változást jelezvén. j A régi közfalakat elhordták, új beosztást kaptak a traktusok, "az egész fürdő megfiatalodott, újjá­szépült, átalakult. Szükség volt erre a munkára, mert, mint tudjuk, a ! belügyminiszter a gyógyfürdő jelleg megvonásával fenyegette Egert, ami legerősebb propagandafegyverét ütötte volna ki a város kezéből, így vettük aztán fel a MABI-tól azt a 60 ezer pengős kölcsönt, ami­ből a fürdő modernizálását el lehet végezni. Egernek ez volt a legré­gibb fürdője. Történelmi időket élt át, úgy becsültük, mint múltúnk egy beszédes emlékét. Megöregedett, út­ban volt, alkalmatlanná vált. Annyi századnak jó volt. Ez a heves, követelő 20. század már nem tűrte. Gyilkos acéljával ro­hanta meg, napok alatt lerombolta, ami nem neki való volt, de csak azért, hogy a múlt dohos köveiből a szebb, napsütöttebb jövőt építse fel. Evlia Cselebi török világutazó Kizil Elmája Egert, természeti kincseit, mű­emlékeit ma már az ország minden részéből felkereső idegenek ezrei ismerik és méltányolják. Da a vá­ros históriáját csak felületesen is­merők alig tudják, hogy már a XVII. században olyan előkelő ide­gen értékelte igen nagyra Egert, mint Evlia Cselebi, a hires török világutazó és történetiró. Evlia Cselebinek a konstantinápolyi me­csetben és derviskolostorokban kéz­iratban őrzött tíz kötetes munkájá­ból három kötet foglalkozik Ma­gyarországgal, ezek magyar fordí­tásban is megjelentek. Ez a török világ-vándor a keletiek virágos nyelvén, kedveskedőn Kizil Bírná­nak, piros almának nevezi Egert, olyan szépnek és vonzónak találja. A vár környékét Erim kertjéhez hasonlítja, vizéről pedig azt mond­ja, olyan mint az élet vize. Evlia Cselebi korában már három fürdője volt Egernek, a férfiaknak, az asz- szonyok és az állatok számára. Ezek „némi tekintetben — írja — hasznosaknak bizonyultak, a rühes- séget és frengi betegséget (francia betegséget) meggyógyítják.“ A hőfürdőkön kívül két fürdőház­ról is megemlékezik. Egyik a belső vár kapuja alatt volt, a Valide szul­táné „nagyon szép, kellemes ízű, hat kamrájú fürdő“. A másik a Kal- met-kapunál, ez kisebb, kályhával ellátott fürdő volt. Később gr. Eszterházy, Eger nagy építő-püspöke és Pyrker érsek tet­tek sokat a fürdők fejlesztéséért, s már száz évvel ezelőtt — mondja az egykorú feljegyzés — olyan ke­resettek voltak az egri fürdők, hogy a városba gyógykúrára érkező ide­geneknek hetekkel előre meg kel­lett rendelniük a fürdőszobát, kü­lönben hétről-hétre nem jutottak hozzá. Százév előtti orvosi javallat az egri gyógyfürdőkről Száz évvel ezelőtt már tudomá­nyosan elemezték a vulkanikus ere­detű hőforrások vizét és orvosok mutatták ki annak gyógyhasznát. Fejes Mihál „orvosdoctor, egyesült Heves és Külső Szolnok vármegyék tb. physicusa“, igen nagy tudományú ember, pontosan 99 évvel ezelőtt ezt írja az egri vízről: „az ember, ha ezen vizet issza, gyomrában eleinte kellemes hűst és csakhamar szelíd meleget érez, mely halkan az egész testen el- ömlik. A hasüregben rejtező élet­művek, főkép a lép és máj, ha talán tapintás által keménynek, érzékenynek találtattak volna, lassankint mintegy elenyésznek. Mindezen változásokat nemcsak hogy nagy mértékben előmozdítja a fürödés, hanem már magában * is, minden ivása nélkül e víznek olly hathatós, hogy utána sokkal frissebb, vidorabb, erősebb lesz az ember, könnyű fázás után egész testében kellemesen felme­legszik, étvágya felmagasztalta- tik, bőre megpuhul stb.“ Egy bizonyos gróf J. D. igy számol be az egri fürdők haszná­lata által bekövetkezett meglepő gyógyulásáról: „ ... Kétszer napjában, délelőtt tudniillik és ebédemet elvégezvén, legalább 3 óra elfolyta után eresz­kedvén a lagymatag vízbe, s úgy léptem ki mindenkor abból, mintha egy pár mázsát vesztettem volna testem súlyából, lelkem könnyű­sége pedig egy néhány fokra fel- rugattatnék. Ittam is e vízből s étvágyamat élesíté, mélykedvüsé- gemet derítgeté, s ha tovább mu­latok vala, talán egészen elosz­latta volna.“ Ä természet gyógyító erői az egri vízben Mi egriek, akik talán naponta él­vezzük a fürdők vizét, magunk sem tudjuk, micsoda bőkezűséggel rej­tette el a természet csodálatos gyó­gyító erőit az egri vízben. Gyógyító hatását a viz rádióaktivitása által fejti ki. A víz rádiumemanatiója 22'02 Eman literenkint, ez a rádioak- tivitás szempontjából az összes ha­zai fürdők sorában a harmadik he­lyet biztosítaná az egri fürdőknek, figyelembe véve azonban a vízzel feltörő nagymennyiségű gázok 82'08 Emanos rádiumemanatióját s azt a tényt, hogy a fürdők napi 200.000 hl-es vízhozama minden literjének megvan a rádiumemanatiója, meg­állapítható, hogy Eger gyógyfürdői a legnagyobb rádioaktivitású szabad fürdőmedencéi az országnak. A rádiumemanatió kisebb részben a bőrön keresztül, legnagyobb részben azonban a belehelt gázok alakjában fejti ki gyógyító hatását a szerve­zetben. Csak fokozza a hatást az a körülmény, hogy a víz hőfoka meg­közelíti az emberi testhőmérsékle­tet, ami lehetővé teszi, hogy a für- dőzök hosszú időn keresztül marad­janak a vízben, tehát testüket hosz- szú ideig kitegyék a víz gyógyító hatásának. A hő vizek gyógyító tulajdonságát a törökök kezdték értékelni, akik nemcsak rituális fürdőiket végez­ték itt a megjelölt időkben, hanem különféle bántalmak ellen is hatá­sosan használták a fürdőket. Ada­tok vannak arra is, hogy Pyrker érsek naponta lement lakából a feredőházba s vendégeinek figyel­mét is minden esetben felhívta a hőfürdők gyógyító erejére. Szinte azt mondhatnók, Eger idegenfor­galmi értékeinek első önkéntes propagátora egyik legnagyobb ér­seke volt, aki csupán fennkölt egyéniségétől indíttatva, akarta és kívánta, hogy minél többen része­süljenek az általa emelt fürdő ál­dásaiban. Új, modern fürdőház épül a régi érseki fürdő helyén A csákányok már befejezték j munkájukat a régi érseki fürdőben, j amelynek medencéjét még a törő- j kök építették. Az épület belső szer­kezete eltolódott, a gyakorlatiasság és jobb használhatóság követelmé­nyeinek megfelelően. Az átalakítás­nál az a szempont vezette a fürdők igazgatóságát, hogy lehetőleg min­den gyógytényező egy helyen le­gyen, úgy hogy a fürdőző közönség bármilyen fürdőkúrára is legyen szüksége, azt egy épületben találja meg. Az épület utca felőli részén tágas, világos váróhelyiséget létesí­tettek, innen nyílnak az összes osz­tályok. A balszárnyon nyer elhelye­zést a gőz és hőlégkamra, a hideg­víz medence és iszappakoló. A tö­rökök által épített nagy medencét kibővítették, jóval nagyobb lesz a réginél, azonkívül egészen új meleg­medencét kapott a fürdő, mert a régi kis befogadó képességű, szűk volt és nem volt kielégítő a viz cirkulációja sem. Tágas, kényelmes pihenő, masz- százs, azonkívül négy modern kád­fürdő, — szénsavas, fenyő- és sós­fürdés céljaira — egészíti ki az épületnek ezt a traktusát. Mindez még a vakolókanál alatt van, ép­pen befejezték a vakolást, azonban abból, hogy milyen elegáns és finom fürdőt kap itt Eger, ízelítőt ad a két teljesen elkészült tükörmedence. Vastag, piros szőnyegen jutunk át a tükörfürdők szárnyához. A fürdő­szoba ragyog a csempétől, a padló­zatát is csiszolt kövek fedik, a nagy ablak tejüvegén ömlik a fény és j játékosan táncol a tágas medence kristálytiszta vizén, amely szinte hívogat, hogy meghüsöljünk benne. Az új tükörfürdők, mióta átadták azokat a használatnak, óriási ked­vességnek örvendenek. Azok, akik a szabad medencéket nem akarják igénybe venni, már napokkal előre előjegyeztetik magukat s valóság­gal sorba kell államok a fürdésért. A fürdőátalakítási munkákkal, terv szerint, szeptemberben elké­szülnek. F. B. — Ä Magyar Turista Egylet Egri Bükk Osztályának 3 napos túrája. Az M. T. E. Egri Bükk Osztálya folyó hó 19, 20, 21-ikén túrát vezet a Török-úton a Bükkbe. Útirány: 19-ikén Tiba—Várkút, (hálás); 20-ikán Völgyfőház—Tás­kás — Rakottyáskut — Keskenybükk —Bánkút, (hálás); 21-ikén Bálvány —Tarrófő—Málnázóbérc — Nagyvis- nyó, vonattal haza. — Indulás: 19-ikén este 6 órakor a várállomás­ról. Vezető: Szatmári József.

Next

/
Thumbnails
Contents