Eger - napilap, 1938/1

1938-01-23 / 13. szám

A U. A JL£i NL.LC1S Eger, XL1X. évf. 13. szám. Vasárnap Trianon 19, 1938. január 23. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. A begyközségi törvényjavaslat a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület előtt R Hevesmegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése Eger, január 22. A Hevesmegyei Gazdasági Egye­sület most tartotta Gyöngyösön ren­des közgyűlését Győrffy Kálmán elnöklete alatt. Bevezetőjében az elnök néhai báró Solymossy Jenő örökalapító és Kuhinka Gyula ala­pitó tagok érdemeiről és a haláluk­kal szenvedett veszteségről emlé­kezve meg, emlékük jegyzőkönyvi megörökítését határozta el a köz­gyűlés. Napirend előtt Fleischmann Hen­rik szőlőbirtokos terjesztett be ja­vaslatot az új hegyközségi törvény egyes pontjainak módosítására vo­natkozólag. A javaslat egyfelől a miniszternek jogot kíván adni a bor­szőlők telepítésének korlátozása te­kintetében 5, illetve 10 évre; más­részt a felveendő szőlőkataszter mi­előbbi elkészítését sürgeti ,és az új szőlők telepítése tekintetében irány­adó szerepet kíván neki adni. Ja­vasolja, hogy az 1937. év végén megvolt szőlőállomány tekintet nél­kül fekvésére felújítható legyen, a miniszter a törvényjavaslat 23. pont­jának rendelkezéseit pedig hagyja el, végül a direkttermő átoitásának, illetve kivágásának kártalanítási összegét emelni kéri, hogy a kivá­gás, vagy átoltás a leggyorsabb ütemben történjék. Dr. Petro Kálmán a beterjesztett javaslathoz szólva, azt elfogadta bizonyos feltételek mellett. A tör­vényjavaslatot első fogalmazásában üdvösnek tartotta a hegyvidéki sző­lőtermelés szempontjából azért, mert a kultúrhomokokra és a televény- ben gazdag síkföldi szőlőkre vonat­kozólag olyan felújítási és céladó intézkedéseket tartalmazott, ame­lyek csökkentették volna a drágán és keveset termő hegyvidék és a drágán vagy olcsón, de még mindig nagyobb terméseket adó síkvidéki szőlők közötti diszparitást. Időköz­ben a javaslat változáson ment ke­resztül, a kultúrhomok területek felújításának tilalmazása és így adóztatásának terve kiesett a ja­vaslat szövegéből, illetőleg a szö­veg a nem síkfekvésű nem immunis homokon is megengedi a felújításo­kat, a felújítások megengedésével pedig automatikusan elesik a beve­zetni szándékolt 30 pengős adó ter­ve is a nagyobb szőlőbirtokoknál. Ilyen körülmények között maga is úgy látja, hogy a tervbevett intéz­kedés mindössze néhány ezer holdra vonatkozik és különösen súlyosan érintené Heves megyét s ennek ke­retein belül a Gyöngyöstől délre eső ojtványszőlőket. Miután az érintett területek ilyen jelentéktelen há­nyadra való zsugorodása folytán semmi értelme nincs a felújítási ti­lalom és adóztatás bevezetésének, mert ez elsősorban és legfőképp Heves megyét sújtaná, ellenben gyakorlati eredményt sem a borter­melés mérvének csökkentésében, sem a borértékesítési alap számára szedendő járulék összegében, nem jelentene: így maga is síkra száll a javaslat ezen csökevényének meg­szüntetése érdekében, miután sem gyakorlati célok, sem a közérdek, sem az igazság nem állanak a hegy­községi törvényjavaslat új fogalma­zási mellett. Dr. Puky Árpád kérte a köz­gyűlést, hogy a hevesmegyei szőlő­kultúra létfenntartó fontossága ér­dekében kövessen a közgyűlés egy­séges magatartást. Csatlakozzék a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Gyöngyös városának e tárgyban el­foglalt és képviselőtestületi hatá­rozatban leszögezett álláspontjához. Annál inkább kéri ezt, mivel a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kama­ra is magáévá tette a város aggá­lyait és kérelmét. Kötelessége a hegyközségi tör­vényjavaslat ellen felszólalni, mert az Gyöngyös város évszázados sző­lészeti kultúráját létalapjában tá­madja meg, a Gyöngyös—Yisontai borvidék a szőlővagyon megtartásá­val áll, vagy bukik. A város javas­latában mindaz benntfoglaltatik, a- mit Fleischmann Henrik indítvá­nyoz, azok a szempontok, amelye­ket dr. Petro Kálmán hangoztatott, tényleg fennállanak, a javaslat mai szövegezése már kizárólag csak a kötött talajon álló sikföldi szőlőkre vonatkozik és igazságtalan megkü­lönböztetéssel olyan tilalmak és terhek bevezetését célozza, amelyek elhárítása nemcsak gyöngyösi, hanem vármegyei érdek. Balogh István igazgató felolvasta a városi képviselőtestület vonatkozó határozatát, melyet a közgyűlés egy­hangúlag magáévá tett dr. Petro Kálmán azon kiegészítésével, mely- szerint kérik, hogy a földmívelés­ügyi miniszter részére új telepítés­ként engedélyezendő évi 3.000 kát. hold terület a borvidékek nagysá­gához mérten arányosan kontingen- táltassék. Elek Jenő felszólalásában a né­metországi munkásszerződések gyors lebonyolítását kéri szorgalmazni, miután az ottani keresetek nagy­ságáról elterjedt hírek megyeszerte felcsigázták a munkások érdeklő­dését és abban a reményben, hogy odajuthatnak, nem hajlandók summás időszaki munkásoknak elszegődni. Ahol szegődési hajlandóság jelent­kezik, ott a bérigények olyan túl­zottak, amiket a magyar mezőgaz­daság értékesítési árszínvonala nem bír el. A Németországban fizetett munkabérek alapja az ottani uegy- venpengős búzaár, 30—40 filléres tejár és ehhez mérten arányos min­den más magas terményár. Vitéz Fluck Gusztáv vui. m. kir. gazdasági felügyelő tájékoztatja a közgyűlést arról, hogy a közigaz­gatási bizottság legutóbb feliratot terjesztett ebben az ügyben a föld- művelési miniszterhez. Dr. Petro Kálmán az igazgató jelentéséhez szólva, az egyesület köszönetét és elismerését tolmácsol­ta hasznos és fáradhatatlan műkö­déséért. Győrffy Kálmán elnöklő alelnök beterjesztette az egyesület 1938. évi költségvetését 7.647 pengő vég­összeggel. Kisorsolt a közgyűlés az alap­szabályok szerint 10 igazgatóvá­lasztmányi tagot, valamennyiöket azonban újból meg is választotta. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦* fl nehéz uiszonyok ellenére is nagy áldozatokkal fejlesztik Eger két kórházát Heves vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén dr. Czekkel Ferenc m. kir. tisztifőorvos jelentést tett a vármegye közegész­ségügyi állapotáról. Jelentésében megemlékezett az Irgalmasrend és a Paulai Szent Vince női szerzetes- rend egri kórházaiban tartott szo­kásos hivatalos vizsgálatról, amely­nek eredményét Eger közönsége a legteljesebb megnyugvással és öröm­mel fogadhatja. Czekkel Ferenc dr. a két kórház­ról a következőket jelentette: Az egri Irgalmas kórház vizsgá­lata alkalmával szabálytalanság nem találtatott. A felvett vizsgálati jegy­zőkönyvből örömmel idézem az aláb­bi részleteket: A nehéz gazdasági viszonyok el­lenére a kórház berendezésében és felszerelésében ismét fejlődött. A tulajdonosok egy fürdőszobával el­látott szülőszobát rendeztek be, a régit világos és derűs, háromágyas különszobává alakították át. A se­bészeti műszertárt sok új műszer­rel egészítették ki. A régi Röntgen­lámpát korszerűbbre cserélték ki. A kórház nagy része és az elme­osztály átfestés alá került. A fe­hérneműket mintegy 15.000 pengő­vel felújították. Az orvos-igazgatói tisztet dr. Lend- váry, sebész-főorvos látja el. Az al­orvosok száma jelenleg kettő. Az intézetben összesen négy orvos la­kik bent. A fentiekből is kitűnik, hogy da­cára a nehéz gazdasági viszonyok­nak és dacára annak, hogy a szűkre szabott ellátmány miatt a tulajdo­nos rend a kórház üzemére 1936- ban mintegy 60.000 pengőt ráfize­tett, a nagy áldozatkészséggel fenn­tartott és vezetett kórház az 1937. évben is minden tekintetben és tel­jes mértékben Heves vármegye és Eger megyei város rendelkezésére állott, felszerelését és berendezését tovább fejlesztette. Az egri Szent Vince-kórház köz­egészségügyi közigazgatási ellenőr­zési vizsgálata ugyancsak mindent kifogástalannak talált. E kórház to­vábbi fejlődéséről az alább kimá­solt jegyzőkönyvi részlet tesz tanú- bizonyságot : „A kórházban az utóbbi eszten­dőben újabb beruházásokat eszközöl­tek: A férfiosztályt 5500 P értékben átépítették és korszerűen átalakí­tották. Az épületeket, 4500 P ér­tékben, automata központtal bíró, házi telefonnal szerelték fel, egy ultrarövidhullámú radioterm készü­léket szereztek be (ez a készülék 5000 pengőbe került), a Siemens­féle Elektrocardiograph készüléket, 3000 pengő értékben, ugyancsak megvásárolták, ezenfelül a felszere­lést számos apró berendezéssel fris­sítették fel. Az orvosi rendelések oly nagy mértékben látogatottak, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents