Eger - napilap, 1938/1

1938-01-23 / 13. szám

2 1938. január 23. EGER kórházi folyosók tehermentesítése céljából, szükségesnek látszik külön rendelőhelyiségek létesítése. A tu­lajdonosok ennek az építésnek hasz­nosságát és célszerűségét be is látják. Szükségesnek látszik, hogy a tervbe vett fertőző osztály a köz­egészségügyi kormány nagyobb- mérvű anyagi támogatásával mi­előbb megvalósíttassák. “ 1000 előadó több mint 3000 népművelést előadáson terjesztette a népbuitúrát j Hevesmegjrében az elemit évben R Hevesvármegyei Népművelési Bizottság működése Eger, január 22. Hammel Árpád Heves vármegye népművelési titkára összeállította a Hevesvármegyei Törvényhatósági Népművelési Bizottság 1936—37. évi működéséről készült kimutatását. Kendkívül eredményes munkát vég­zett a Népművelési Bizottság a vár­megye népi kultúrájának emelése terén. A munka felölelte az iskolán- kívüli népnevelés minden ágát; s azzal, hogy a tudást, a hasznos is­mereteket kivitte a megközelíthe­tetlen falvakba és tanyákra is s a nép lelkének finomítása, érzületének nemesítése, erkölcsi, gazdasági és állampolgári nevelése, a hallgatók­nak az időszerű kérdésekbe való bevezetése s az analfabétizmus csök­kentése terén elért figyelemreméltó eredmények fáradságos és lelkes munkálásával rendkívül értékes szol­gálatot tett az egész magyar köz­művelődésnek. Hogy ezek a kiváló eredmények biztosíthatók voltak, az első sorban a vármegye nemesen gondolkodó alispánjának köszönhető, aki nagy körültekintéssel és buzgósággal vett részt a Népművelési Bizottság mun­kájában s messzemenő módon biz­tosítva a Bizottság tevékenységének anyagi feltételeit, minden erővel törekedett a vármegyei népművelés munkáját támogatni és előmozdí­tani. A népművelés szervezését és irá­nyítását megindulása első idejétől kezdve, közel két évtizede Hammel r Árpád népművelési titkár végzi s nemcsak a munkaterv lendületes és maradéktalan végrehajtásával, ha­nem annak fejlesztésével, bővítésé­vel, újabb és újabb tömegeknek a népművelésbe való tervszerű be­kapcsolásával, a népkultúra terjesz­tés újabb eszközeinek alkalmazásá­val a törvényhatósági népművelést élvonalba emelte a magyar várme­gyék sorában. A vármegyei népművelést isme­retterjesztő előadások, vetített kép, könyvtár, mozi, tanfolyamok, mű­kedvelői előadások, rádió, mesedél­utánok szolgálták; a kimutatás sze­rint az elmúlt évben tartott köz- müveltségt előadások száma 3165 volt, az értelmiség köréből felkért előadók száma pedig 1076, akik önzetlen áldozatkészséggel vállalták a hivatási tárgykörükbe tartozó előadások tartását. A népművelési tevékenység összes óráinak száma 9793. Előadást a vármegye minden köz­ségében tartottak. Az előadássoro­zatok 10—12 népművelési előadás­ból állottak és a valláserkölcsi ha­zafias történelmi, földrajzi, irodalmi, mezőgazdasági, természettudományi és egészségügyi, továbbá az idő­szerű kérdésekre terjedtek ki. Analfa­béta tanfolyam 6 volt. A külöm- böző tanfolyamok az alapismeretek, az általános ismeretek, a nyelv- és nőnevelési ismeretek megszerzését könnyítették meg. 582 műkedvelői előadást, 896 alkalmi ünnepélyt rendeztek. A Bizottságnak 33 nyilvános rá­diókészüléke van, amelyeket főleg tanyákra, szegényebb falvakba ad- I tak ki használatra. Hatásos eszközei i a népismeretek terjesztésének és ] az ízlés csiszolásának a könyv­tárak. Összesen 180 könyvtár 35.059 j kötettel áll a lakosság rendelkezé- 1 sére. Gyermekek részére 1445 mese­délutánt rendeztek. A vármegyei nép- ■ művelésnek eredményes tényezői a j | különböző közművelődési és társa- ! ! dalmi egyesületek is. A vármegye három nagy kaszinója kiépíti az értelmiség városközti kapcsolatait Február 26-án a Gyöngyösi Kaszinó látogat el az Egri Kaszinóhoz, ahol műsoros est és táncmulatság lesz Eger, január 22. A háború utáni magyar életnek sajátos tünete, hogy a társadalom a szó szoros értelmében szétszóródott. Közvetlenül az összeomlás után ren­geteg társadalmi egyesület alakult és mind szép munkát végzett hosz- szabb-rövidebb ideig, a bekövetke­zett gazdasági válság azonban, ha szervezetileg nem is, de lelkileg szétoldotta a társadalmat. Újabban Eger és az egri ifjúság tesz elis- merésreméltó lépéseket a különböző társadalmi rétegek közeledésére, azonban aki jól megvizsgálja a hely­zetet, rájön arra, hogy egyes tár­sadalmi rétegeken belül is bajok vannak, bizonyos elkülönülés és el­■■ idegenedés állott be. A politikai és társadalmi törek­vések, a különböző eszmeáramlatok tagadhatatlanul szükségessé teszik azt, hogy a társadalom összeková- csolódjék, egységes közérzés és köz­vélemény kialakítása másképp le­hetetlenné válik. Mindezek tudatában alakult ki a vármegye három legnagyobb kaszi­nója, az egri, gyöngyösi és hatvani kaszinó között az a terv, hogy egy- | más egyesületeit meglátogatják s így a három város értelmiségét egy­máshoz közelebb viszik. A terv ; mindhárom egyesület vezetőségénél : általános helyesléssel találkozott és ' a kivitelre is megszületett az első elgondolás, a három egyesület első találkozásának alkalma. A vármegye értelmiségének egye­sítését célzó mozgalom keretében először a Gyöngyösi Kaszinó látogat el Egerbe, február 26-án, amikor is | Ön meggyógyult, mert EZEREU- MOT használt. Most már nyugoitan ajánlhatja szenvedő embertársainak. Ezer reuma, csúz, köszvény ellen harcol az EZEREUM Kapható minden gyógyszertárban, készíti: Pánczél Árpád „Őrangyal11 gyógyszertára Eger, Vár alatt. műsoros estet rendez, ugyanakkor pedig az Egri Kaszinó táncmulat­ságra hívja össze a vármegye in­telligenciáját. A találkozást az Egri Kaszinó részéről annak fiatal és agilis tagja, dr. Erlach István rendezi, akinek körültekintő gondossága bizonyára meg fogja hozni a kívánt sikert. Bizonyos az is, hogy Eger értelmi­sége megfogja érteni ezt az egész­séges törekvést s a műsoros tánc­est sikere az egrieknek szívügye lesz. fiz istanbüli egyelem joghallgatói kétnapos tartózkodásra Egerbe jönnek R törők joghallgatók kedden reggel érkeznek meg és szerdán délután indulnak vissza Budapestre. A nemzetközi idegenforgalom téli szünetjét érdekes esemény élénkíti. Az istanbüli egyetem jogi karának hallgatói — mintegy harminc jog­hallgató és öt joghallgatónő — akik tanulmányútra érkeztek Magyar- országra és néhány nap óta Buda­pesten tartózkodnak, a jövő hét elején Egerbe érkeznek. A tanulmányút magyar rendező­sége az ország fővárosán kívül egy olyan vidéki várost keresett az ifjú törökök számára, amely amellett, hogy méltán képviseli a magyar kultúrát, történelmi vonatkozásban is érdeklődést kelt a vendégekben. Természetesen elsősorban Eger jö­hetett számításba, amely régi török emlékeiben sok érdekessséget tar­togat az új Törökország ifjúsága számára. A török jogászok január 25-én kedden reggel a menetrendszerű gyorsvonattal érkeznek Egerbe és : szerdán délután induluak vissza. : Fogadtatásukra és két napos egri I tartózkodásukra az idegenforgalmi | hivatal minden előkészületet meg­tesz s máris felkérte az ősi egri i jogakadémiát, hogy kollegiális sze- i retettel kapcsolódjék bele az ifjú török jogászok programjának ren­dezésébe. A török joghallgatókat dr. Muhlim ! Ete professzor vezeti. A vendége- | két, diákosan, a városi diákszálló­ban helyezik el, ellátásukról pedig az érseki jogakademia Mensa Aca- demiája vállalkozott szíves készség- ; gél. Az Eszterházyana-cimertermé- ben kedden este táoc is lesz a j török jogászok tiszteletére. Kik kaptak Horthy Miklós- ösztöndijat Eger, január 22. A magyar kultuszkormány az idén először ítélte oda a hatalmas összegű Horthy Miklós ösztöndíjat, amelyet közép- és főiskolai hallga­tók szorgalmának serkentésére ala­pított. A vallás- és közoktatásügyi miniszter egyelőre az évi 200 pen­gős ösztöndíjak odaítéléséről dön­tött, a 360 és 600 pengő összegű díjak ügyében legközelebb hozza meg döntését. A kitüntetés-számba menő ösztön­díjat Heves vármegye területén a következők kapták : Petrovics Bar­nabás egri ciszt. gimn. VII. o. t., Lengyel Endre ciszt. gimn. VI. o. t., Balogh János egri áll. gimn. V: o. t., Bódi István hatvani áll. gim­náziumi VI. o. t., Nagy László hatvani áll. gimnáziumi V. o. t., Szedmák Ferenc gyöngyösi r. k. felsőmezőgazd. iskolai III. o. t., So­mos János egri érseki tanítóképző II. o. t., Sasvári János egri érseki tanítóképző III. o. t., Szerencsi Sán­dor egri érs. tanítóképző IV. o. t., Mezei Marianna, az Angolkisasszo­nyok egri érseki tanítónőképző in­tézetének V. o. tanulója. Az egye­temi hallgatók közül Egerből Su­gár András orvostanhallgató kapta meg az ösztöndíjat az egyetemi ha­tóságok ajánlására. A 200 pengős ösztöndíjakból 400 esett középfokú iskolára, 200 pedig I—II. évfolyamú főiskolásokra. A pályázók közül 85 százalék volt a tiszta jeles előmeneteld.

Next

/
Thumbnails
Contents