Eger - napilap, 1938/1
1938-06-26 / 101. szám
1938. június 26. EGER 3 HMM Szomjúság gyötri ?.. Ne szenvedjen — igyon pP" Szénsavval telítve, vegyileg vizsgálva. — Pompás asztali víz. Borral, gyümölcs-szörppel vegyítve üdít, hűsít, frissít! Fűszerüzletekben, éttermekben kapható »Felsőtárkányi Szikla/orrás-vizet« hogy a piknik résztvevőinek száma évről-évre nő. Az idei pilótakirándulás nagyméretű lesz, mintegy kilenevenen érkeznek Európa minden részéből s a kirándulás jelentőségére mutat az a körülmény, hogy résztvesz azon a londoni Royal Aero Club és a The Association légi turisztikai szervezete is. Angliából 37 különféle tipusú repülőgép érkezik Magyarországra, melyekhez csatlakoznak a többi külföldi és magyar sportrepülők. A pilóták vasárnap találkoznak a siófok-balatonkiliti repülőtéren és vasárnap délután Szegedre repülnek. Hétfőn a szeged—miskolci 200 kilométeres távolságot repülik be, majd autóbuszokon Mezőkövesdre, onnan Egerbe jönnek. A társaság a Koronában ebédel 1—2 óra között. Ebéd után megtekintik a várost s Lillafüredre utaznak. A pilótapiknik kedden fejeződik be, a- mikor Miskolcról Debrecenbe s onnan Budaörsre repülnek a társaság gépei. A pilótapiknik egri kirándulása ismét felveti az egri repülőtér megoldásának gondolatát. Eger, mint éppen a vasárnapi kirándulás mutatja, olyan értéke az országnak, hogy a rendezőség autóbuszra ülteti a pilótákat, hogy bemutathassa nekik. Ez az érték arra kötelez, hogy minden szempontból hozzáférhetővé tegyük. A pilóták autóbusz- kirándulása fordítsa ismét az illetékes körök figyelmét az egri repülőtér régóta húzódó ügyére. Egert Is érinti a KMAC Delmár Walter autóversenye A Királyi Magyar Automobil Club vasárnap Delmár Walternek, a híres magyar autóversenyzőnek huszonöt éves versenyzői jubileuma alkalmából autó és motorversenyt rendez június 26-án, vasárnap. A verseny útvonala Budapest — Kecskemét — Szolnok—Debrecen—Poroszló -Miskolc — Lillafüred — Eger — Párád — Gyöngyös -Budapest. A versenyzők, mintegy negyvenen, 12 óra 40 perctől 20 óra 45 percig érkeznek Egerbe Felnémet felől, a Ráckapu térnél a Kisasszony utcába fordulnak s folytatják útjukat Egerbakta felé. A Hevesmegyei Automobilosok | Egyesülete az Orsolya zárda előtt ellenőrző állomást állít fel a ver- j senyzők teljesítményének megálla- | pítására. Felemelő ünnepség keretében szentelik fel a füzesabonyi H0D5z-zdszlót Dr. Szmrecsántji Lajos pápai trónálló, egri érsek az ünnepség legfőbb védnöke Eger, június 25. Lélekemelő ünnepség színhelye lesz Füzesabony község Péter és Pál napján. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége füzesabonyi csoportjának zászlóját szentelik fel ünnepélyes keretek közölt. Ezzel az ünnepséggel, amelyen a zászlóanyai tisztet dr. Szabó Gyuláné tölti be, a HONSz füzesabonyi csoportja azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a világháború még élő hőseinek, a hadirokkantaknak, és a nagy háború áldozatainak, a hadiözvegyeknek és a hadiárváknak a megbecsülését nemzeti kötelességnek tartja. Az ünnepség, amely az Érsek- főpásztor legfőbb védnöksége és a megyei előkelőségek fővédnöksége alatt kerül lebonyolításra, reggel 6 órakor zenés ébresztővel kezdődik. A vendégek fogadását szentmise követi, amelyen megszentelik az új zászlót. Innen a hősi halottak emlékművéhez vonul az ünneplő közönség. A Hiszekegy eléneklése után dr. Szabó Gyula főszolgabíró üdvözli a megjelenteket, majd a HONSz országos elnöke, vitéz Árvátfalvy Nagy István mondja el ünnepi beszédét. Sári András megkoszorúzza a hősök szobrát, majd a zászló- szögek beverésére kerül sor. Végül a Himnusz és a zászló előtti díszelvonulás fejezi be az ünnepélyt. Az ünnepély után az Iparoskörben közös ebéden vesznek részt a megjelentek. Hirdessen az EGER újságban Heves vármegye állat- tenyésztésének fejlődése és helyzete A vármegyében első helyen az egri járás áll Balogh István kir. gazdasági ta- j nácsos, a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület igazgatója az OMGE egri vándorgyűlése előtt ismertette Hevesmegye állattenyésztési viszonyait. Előadásának megértéséhez nagyban hozzájárult egy színes grafikon- gyűjtemény, amely a vármegye két járásának természeti adottságaiból vezette le azokat az érdekes következtetéseket, amelyek a megye egyes járásaiban jelentkeznek, s amelyek kiküszöbölése kívül esik a tenyésztői munka hatáskörén. Hevesmegye területe úgyszólván az ország minden jellegzetes vidékét magában foglalja. Az egész kifejezetten alföldi jellegű, nagy rét és legelőterületű tiszafüredi járás és a közel 1000 méterig emelkedő bércekkel elhalmozott erdős pétervásá- rai járás közötti átmenetet képviselik az egyéb járások, amelyek közül kimagasló állattenyésztési eredményeket mutat fel az egri járás minden állatfajtában, szép haladást mutat fel a hevesi járás és örvendetesen fejlődött kedvezőtlen erdős vidéke ellenére a pétervásárai járás. Ezekkel szemben a nagy szőlő, gyümölcs és szántóföldi kertkultúrájú gyöngyösi és hatvani járások a jó értékesítési viszonyok következtében inkább kisebb állatlétszámmal, de jobban tejelő egyedekkel minő- ' ségben tudnak eredményeket felmutatni, a lótenyésztésben viszont teljesen visszamaradottak, holott nagyobb lóállományt tüntetnek fel, mint a ténylegesen lótenyésztő tiszafüredi, hevesi és egri járások. Ennek oka a magasabb kultúra következtében jelentkező nagyarányú lóhasználatban keresendő, melyből a hatvani, gyöngyösi járások erős fogyasztók. Az állatállomány számszerű adatainak ismertetését a járások számosállatállomány ánák mérlegét feltüntető grafikoncsoporttal fejezte be az előadó, igen érdekes és jól áttekinthető képet adva ezzel a vándor- gyűlés közönségének Hevesmegye bonyolult természeti viszonyai között igen sokféleképen alakuló ál lattenyésztésről. Előadása második részében az állattenyésztés fejlődését ismertette a szabadságharcot követő időktől egészen napjainkig. Oroszlánrésze volt az 1858-ban alakult Hevesmegyei Gazdasági Egyesületnek a mai fejlett állattenyésztés kialakításában, mert már a hetvenes években foglalkozott a pinzgaui tenyészállatbehozatal révén hazai pirostarka tájfajta hevesmegyei változatának kifejlesztésével. Nagy és maradandó értékeket termelt ki az egyesület Borhy György m. kir. t. t. jelenlegi elnök szerencséskezű és fáradhatatlan működésével 1898—1914 évek között, mert mint az egyesület állat- tenyésztési szakosztályának elnöke megszervezte a kisgazda állatállomány gyors feljavítását kedvezményes állatkölcsönökkel és személyesen irányított bonyhádi tehenek és üszők importjával. Az említett évek alatt közel 1800 bonyhádvidéki tehén és üsző került kedvező fizetési feltételekkel főképen gyöngyösi, hevesi és egri járásbeli kisgazdákhoz, az uradalmi állomány javítására pedig szintén az ő személyes kiválogatása alapján 3 ízben importált az egyesület Svájcból nagyértékű bikákat, üszőket és teheneket is. A lótenyésztésben országoshírü neve volt az egyesület 1914—1926. években volt elnökének néhai poroszlói Graefl Jenő örökös felsőházi tagnak, ki a vármegye tenyésztését e téren megszervezte. Kiváló mének, a poroszlói ménes megalapítása, az angol, az angol félvér, arab és legutoljára a lipizzai tény észkörzetek megállapítása mind az ő nevéhez fűződnek s örök időkre kitörölhetetlen emléket állítottak az ő nevének Hevesmegye lótenyésztésében. Előadását a most működő intézmények ismertetése után azzal fejezte be az előadó, hogy a viszonyok megszabta határokon belül a magyar gazda mindég mindenből elő tudja állítani azokat az értékeket,
