Eger - napilap, 1938/1
1938-06-26 / 101. szám
2 EGER 1938. jűnius 26. A Szent Jobb július 4-én, hétfőn érkezik Egerbe A város és a vármegye nagy ünnepséggel készül a méltó fogadtatásra Amint már az Eger korábban jelentette, a Szent Jobb országos kőrútján július hó 4-én, héttőn délután érkezik városunkba. A Szent Jobbot hozó aranyvonat délután 6 órakor fut be az egri vasúti állomásra. A hivatalos fogadtatás után díszes körmenetben kísérik a Deák Ferenc utcán végig a főszékesegyházig. A főszékesegyház előtt épített díszes emelvényen pihenőt tart a Szent Jobb, ahol is ájtatosság következik. Kriston Endre felszentelt püspök mond imát, amelyet megafonon is közvetítenek, hogy a közönség is utána mondhassa az előzőleg kiosztott imaszövegekről. Az ájtatosság végeztével a Szent Jobb kiséretével a főszékesegyházba vonul. Itt Mészáros János budapesti érseki helynök, a Szent Jobb őre végez rövid szertartást. Ez után Ssmrecsányi Lajos dr. érsek-főpász- tor a főszékesegyház kapujából áldást oszt, amelyet a hívek térden- állva fogadnak. Áldás után a templom megnyílik a nagyközönség számára is, hogy hódoló menetben elvonuljon a Szent Jobb előtt. Az egyesületek a felvonulási menetben zászlaik alatt jelennek meg. Az ünnepség részletes rendjét s a vonatkozólag szükséges tudnivalókat a rendezőség plakátokon is tudatja a közönséggel, s azt egyébként az Eger egyik legközelebbi számában is teljes részletes- söggel közli. Az egri Iparosok versenyképesen küzdenek a vármegyei laktanya 180 ezer pengés tatarozás! munkálataiért Braun Károly polgármester és az ipar- testület vezetősége újabb lépéseket tesznek az egri iparosságért Eger, június 25. Megemlékeztünk arról, hogy a honvédelmi kincstár a közeljövőben tataroztatni kívánja a vármegyei laktanyát, mintegy 180 ezer pengős munka keretében. A munka kiírásának hírét nagy örömmel vette tudomásul az egri s általában a hevesmegyei építőipar, mert különösen a vármegye székhelyén az utóbbi időben jelentősebb közmunka egyáltalán nem volt s az építőiparágak a magánépítkezések alig mozduló lehetőségeire voltak utalva. A pályázatok nemrégen jártak le s most bontották fel a m. kir. központi építési osztálynál a beérkezett ajánlatokat. Jellemző a helyzetre, hogy Egerből alig akad vállalkozó, aki nem vett részt a pályázaton. A munkát munkanemek szerint írták ki s természetesen Budapestről és az ország más részéből is jelentkeztek pályázók. A verseny- tárgyaláson a munkálatok zöméről igen jó ajánlatokat tett a helyi ipar, úgy, hogy valószínűleg itt is marad az építkezés legnagyobb része s az egri gazdasági életbe kerülnek az átalakításnál keresett összegek. Nem érdektelen, ha röviden megjelöljük az ajánlatok sorában az egri és hevesmegyei vállalkozók helyét, ajánlati összegükkel együtt. A bontási, kőműves és elhelyező munkánál szegedi ajánlattevő az első 37,694 pengővel, utána három budapesti ajánlat következik, ötödik Volszky Béla Eger 43,070 pengővel, hatodik Németh András Eger 46,788, hetedik Takács József Eger 48,128, nyolcadik vitéz Kánya Nándor Eger 49,356 pengővel, a tizedik helyen a gyöngyösi Szíjjártó Jenő olvasható, a tizenkettedik és tizenharmadik vitéz Márkus Béla Eger 53,977, illetőleg 60,921 pengővel. A burkoló munkáknál első vitéz Kánya Nándor 18,892 pengővel, ötödik Volszky Béla 15,635, hatodik Paulovits Lajos 15,749, tizenharmadik Németh András 18,160, tizennegyedik Nagy Péter 18,323 pengővel. Ácsmunkánál egriek vezetnek a következő sorrendben: Kánya Gyula 4647, Mihalicza Ferenc 4858, ifj. Fügedi József 5625, Semperger Mihály 5844, Bőgős Béla 5958 pengővel. A padlózó munkáknál első a Gyöngyösi parkettgyár 24,062 pengővel, harmadik Kánya Nándor 25,000, ötödik Németh András 26,250, hetedik Semperger Mihály 26,562, tizenegyedik Ladányi István 14,100 pengővel. A bádogos munkánál első Oláh József Rákospalota 4149 pengővel, de a többi is egri a következő sorrendben: Bajnok Kálmán 4661, Bablonkay Gyula 5018, Németh András 6060, Stefán Gyula 6756, Zwanziger Lajos 7069 pengővel. A tetőfedő munkánál első Kaszás Imre 16300 pengővel, ötödik Zsemle Béla 16470, hatodik Bodnár Béla 16470 pengővel. Asztalos munkánál Medróczky és Bodnár Miskolc vezet 13553 pengővel, de utána az egri iparosok következnek : Szabó Lajos 14547, Herbály Lajos 14871, Losonczy Béla 14963, Papp László 15059 pengővel. Lakatos munkánál első Bodrogi Lajos Gyöngyös 17093, második Papp László 18734, harmadik Zachár József 22390, végül Jakab Testvérek 5235 pengővel. Utóbbi részajánlat. A mázoló munkáknál az egri iparosok a hetedik helyre szorultak, a legolcsóbb egy miskolci ajánlattevő 5785 pengővel, hetedik Szente-Fisch- bek 8299, nyolcadik Seres László 9401, kilencedik Korény József 10.675 pengővel. Üveges munkára ketten tettek ajánlatot, első Birnbaum Gyula Miskolc 5106, második Losonczi Árpád Eger 8172 pengővel. A kövezési munkáknál első Breuer Imre Budapest 12.710, harmadik Németh András 20.255, negyedik vitéz Kánya Nándor 23.752 pengővel. Szobafestésnél első Szente-Fischbek 650, negyedik Veres László 1128, majd Korény József 1481 pengővel. Vászonredőny munkáknál három ajánlattevő közül harmadik Baranyai és Losonczy 650 pengővel, a legolcsóbb 520 pengőt ajánlott. A fenti ármegjelölések szerint az egri iparosok mindenütt versenyképesen küzdenek az eredményért, sőt több helyen vezetnek is. Hétfőn Braun Károly polgármester és az ipartestület vezetősége Budapestre utaznak, hogy azoknál a tételeknél is megnyerjék az illetékes tényezők támogatását és jóindulatát, amelyeket kevés áldozattal ugyancsak az egri iparnak lehet juttatni. Megindult a szárnyasok vándorlása!.. H°feisőtá'rkániji „Sziklaforrás-csárddbaí( "öü7°nn e k !! Uasárnap megnyílik az egri gyógyfürdő megújított tükörfüröője A tükörfürdő új árai A Városi Fürdő Rt. átalakítási és megújítási munkálatainak egy részlete elkészült s az igazgatóság vasárnap átadja a közhasználatnak a fürdőépület jobb szárnyán modernizált tükörfürdőket. A tervezés és a kivitel egészen megváltoztatta a gyógyfürdő belső képét s a már elkészült épületszárny modern higiéniájával, világosságával, tisztaságával és kedvező beosztásával minden igényt kielégít. A tükörfürdő két nagyobb medencére oszlik, mindegyik medenceteremhez egy minden kényelemmel ellátott vetkőző és pihenőszoba tartozik. A szobákat és medencetermeket műkőpadozat borítja gummi- szőnyeggel, a falakat műmárványcsempe, amelynek világosbarna és halványzöld színei kellemes benyomást keltenek. Az ajtók és ablakok ugyancsak halványzöld színűek. Az új tükörfürdő medencéit mélyebbre süllyesztették, újra betonozták s ma már kristálytiszta víz buzog föl a forrásokból. A tükörfürdő bejárata egyelőre a homokfürdő felé nyílik s a jegyeket az uszodai utcai pénztárnál kell megváltani. A modernizált tűkörfürdő használatának díjait az igazgatóság újból megállapította. A fürdőjegy 1 pengő 20 fillér, amelyben benne van a lepedőhasználat 20 filléres díja és a 10 filléres kiszolgálás. Az igazgatóság tekintettel a családi fürdésre, második személy jegyét 80 j fillérben, harmadik személyét 60 fillérben állapította meg. A közönség tizes bérletet is válthat, amely tiz pengőbe kerül s a jegyfüzet minden jegye olyan törzsjegynek számít, amelyhez a pénztár kiszolgáltatja a második és harmadik személyeknek váltandó jegyeket is. A fürdő egyéb intézményeinek átalakítása teljes erővel folyik. Az épület külsejét szemlélve s régi belső területét ismerve meglepetés lesz, milyen tágas területeket szabadított föl a tervező az átalakításnál. A bejáratnál egy kis előtér, aztán nagyobb méretű, Ízlésesen kiképzett előcsarnok következik, ebből nyílik jobbfelől a már elkészült tükörfürdő, balfelé pedig a fürdő egyéb tényezői, a gőzfürdő, iszap, hidegvíz és fenyőfüidők. A gőzfürdő nagy medencéje területben hatalmasan megnagyobbodott s boltíves összeköttetés vezet a kisebb forró medencéhez. A beosztás itt is okos és a gyakorlati követelményekhez alkalmazkodó. A berendezés ízléses lesz s a megújítással egybehangzó. A tükörfürdők körüli részek valószínűleg augusztus végére, vagy szeptember ^elejére készülnek el. Hétfőn Egert is meglátogatják az V. Magyar Pilótapiknik résztvevői Eger, június 25. A Magyar Touring Club ötödíz- ben rendezi meg az idén a Magyar Pilótapikniket. A nemzetközi kirándulási alkalom megteremtésének célja az, hogy a külföld érdeklődését szorosabban kapcsolja Magyar- ország szépségeihez s a külföldi repülőgéptulajdonosokkal, sportrepülőkkel megismertesse a magyar vidék szépségeit. A magyar városok és falvak vezetősége és lakossága mindig magyar vendégszeretettel fogadja a pikniken résztvevő külföldieket s ennek a baráti melegségnek tulajdonítható nagyrészt,
