Eger - napilap, 1938/1
1938-06-26 / 101. szám
Ma: 50 százalékos kedvezményű színházjegy-utalvány Ä R Ä 12 FILLÉB Eger, XL IX. év/. 101. szám. * Vasárnap # Trianon 19, 1938. június 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176.- POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. A legkisebbek hitele A miniszterelnök rövidesen beváltotta Ígéretét, hogy a Jegybankot az eddiginél nagyobb mértékben állítja be a mezőgazdaság hitelellátásába. A pénteki napon máris beterjesztette a kormány a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak mó- : dosítására és kiegészítésére vonat- kozó törvényjavaslatot, miután egy nappal előbb a Jegybank rendkí- ! vüli közgyűlése ezeket az alapszabályváltoztatásokat elfogadta. Ezen a közgyűlésen a Jegybank elnöke nagy horderejű bejelentést tett, amely nagyon közelről érdekli a nemzet széles rétegeit. Bejelentette ugyanis, hogy a pénzügyminiszterrel történt megállapodás alapján a Jegybank tízmillió pengő hitelkeretet hasít ki tartalékaiból arra a célra, hogy ezzel alátámassza az egészen kisemberek hitelellátását. Ezzel a kormány és a Jegybank azt célozza, hogy a társadalom leg- ; szélesebb rétegeiben dolgozóknak termelésük fokozására és ezen a réven életszintjük megjavítására mód adassék. Ez a gyakorlatban annyit ; jelent, hogy a nemzet bankja most : már valóban az egész nemzetnek I hitelforrásává válik és gondoskodásának körébe bevonja azokat az ' egészen kisembereket, akik számára | eddig semmiféle hitellehetőség nem j állott fenn, nem pedig azért, mert j a nemzetnek ezek a széles rétegei semmiféle olyan bankszerű fedezetet nem tudnak nyújtani, aminő fedezeteket eddigi hitelrendszerünk tőlük megkövetelt, A kisgazdák és kisiparosok százezernyi, ha nem ugyan milliónyi táborát érinti igen közelről a kormány által megteremtett ez az új életlehetőség. Hány kisgazda van, aki szívesen fokozta volna termelését és próbálkozott volna űj termelési ágakkal, ha meglett volna az ehhez való kitartása: a pénz- És hány derék kisiparos akadt meg munkájában, nagyobb megrendelések elvégzésében azáltal, hogy anyagra, munkabérre, szerszámra ; nem volt se pénze, se hitele. Most ezeknek a dolgozó, törekvő embereknek lehetővé válik majd, hogy többet és jobban dolgozzanak és ezzel többet keressenek, mert a ‘ Jegybank által nekik juttatott hitel > megadja a módot erre a nagyobb, fokozottabb munkára. De ez a tízmillió bankjegyhitel nemcsak tízA Szent Jobb jön... Országjáró és országlátó útján e napokban érkezik hozzánk, Eger ősi városába s a nemes vármegyébe. Eljön hozzánk a Szent Jobb, az Erős Kéz, hogy kilencszáz esztendőnek messzi távlatából újra felénk nyúljon, hogy megérintse s megfogja a magyarság lelkét, hogy felrázza a szunnyadókat a tespedőket, hogy megerősítse a nádszálként ingadozókat, a jobbra-balra tekinteteskedő kétéltű kishitűeket. Eljön a Szent Jobb, eljön vele és benne Szent István térítő lelke, hogy most újra megtérítse s hazahívja e kor tévelygő magyarjait, hogy megintse és meghódítsa a modern pogányság felé hajlókat, — de azért is, hogy új hitet öntsön és árasszon a Benne hívőkbe, az Ő nyomdokain járó, az emberibb életet és szociálisabb világot az Ő szándékai szerint keresőkbe. Jön a Szent Jobb, s az ősi város és a tekintetes vármegye csodaváró hittel várja. Várjuk a csodavárás igézetével: „siralomnak e völgyében, kik nyavalygunk nagy ínségben“. Az ünnepi lélek megtisztult vágyakozásával és megszentelt felkészültségével várjuk a Szent Jobb érkezését. Várjuk, hogy bevonuljon ide mihozzánk — mindannyiunk közé — s újra egységbe fonja ős foglalja ezt a szétszórt maradék magyarságot, s az Ö szellemében így vigye tettekre ezt a várost is, ezt a vármegyét is. Ezt az együttható nagy keresztény magyar egységet, ezt a szentistváni egyvonalba való beleállást, az ennek érdekében való egyakarást és az egy célért való őszinte összefogást: ezt a csodát várjuk és kérjük alázatos, engedelmes hittel Szent István királytól, akinek Szent Jobbja most felénk közelít. . . Az ünnepi lélek emelkedettségéből kikívánkozó, s az ezt méltán kifejezni kívánó fénynek s pompának szűk keretet szabnak szegénységünk korlátái. Ám a szentistváni jubileumi szentévnek roppant korszerűsége ős jelentősége szerény ünnepi mécseseink feltörekvő fényében annál jobban kiemelkedik, annál inkább mutatkozik s felmagasztosul. Vájjon ki tagadhatná azt, hogy soha nem jaj dúlt fel olyan élőén, s a nagy mélységekből olyan iga- zian felkiáltóan a vágyódó hívás: „. . . ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga ... ah, hol vagy István Király ? . . .“ Talán soha olyan korszerű nem volt a szentistváni életeszmény s a szentistváni állameszme felhívása, mint e bizonytalan hónapokkal kísértő trianoni mában. Úgy érezzük, hogy talán soha így, soha ilyen esengő lélelekkel nem tekintett a magyarság a Szent Jobb felé: hogy utat mutasson s irányt szabjon a mának elesett- ségében vergődő magyarság számára, amelynek sorait számlálhatatlan álpróféták bontják, tördelik s szaggatják szerte. Jön a Szent Jobb — s benne ős általa Szent István lelke! Várjuk tárt szívvel, fogadjuk összekulcsolt imádsá- gos kézzel ős terítsük elébe a hódolva-kérő ünnepi lélek bársonyos palástját! . . . Dr. T. J. milliót jelent, hanem a gazdasági élet körforgásába kerülve, ennél lényegesen többet. Hiszen ha csak azt vesszük, hogy ezt a hitelt évenként háromszor lehet megforgatni máris 30 millió pengőre rűg az az összeg, amely az egészen kis emberek termelését fogja táplálni. Azt mondja a Nemzeti Bank elnöke, hogy e legkisebb emberek széles rétegének életszintjét is emelni fogja termelésünk előmozdításával ez a hitel. Ez valóban így is van, mert a nagyobb kereseti lehetőség feltétlenül azzal a hatással jár, hogy a szegény emberek és ezeknek családjai emberségesebben, jobban megélhessenek. Ezért bevonul a szociális gondolat a hitel- politikába is s a Magyar Nemzeti Bank, mint az ország legnagyobb és legelső hitelforrása, hathatósan kapcsolódik be a szociális politika nemzetmentő és nemzetépítő munkájába, amikor a szegényeknek is bankjává válik. A jegybank új üzletág gyanánt bevezeti továbbá a kilenc hónapos mezőgazdasági termelési váltók leszámítolását is, amivel a mezőgazdasági hitel ellátásban eddig súlyosan érzett hiányt pótol. Eddig ugyanis legfeljebb hathavi lejáratú mező- gazdasági váltóhitelt nyújthatott a Nemzeti Bank, de ezt is csak szigorú korlátok között. Az új alapszabályok most felhatalmazzák a Jegybankot, hogy az úgynevezett termelési kampány-hitelt is folyósíthasson, aminek az az értelme, hogy a gazdák a termelés egyes ágaihoz szükséges tőkét kapnak és azt csak akkor kell visszafizetniük, amikor az ekként nyert hitellel lehetővé tett termésüket már értékesíthetik. Nagyban elő fogja segíteni ez a ki- lenchavi termelési hitel egyes új termelési ágak felvételét a gazdálkodás körébe, valamint különösen az állathizlalást. Ez a hitel is rendelkezésére fog állani nemcsak a nagy- és a középbirtokosnak, hanem a kisgazdáknak is. Hitelpolitikánknak szociálissá tétele bizonyára nagy hasznára fog válni az egész magyar mezőgazdaságnak, amelynek boldogulásával áll, vagy bukik a trianoni csonka ország. A kisemberek megnyugvással veszik tudomásul a nemzet bankjának új szerepét s azzal a kívánsággal, hogy a hitelnyújtás minél előbb meginduljon.
