Eger - napilap, 1938/1

1938-01-16 / 9. szám

Eger, XXIX. szám. ft s a 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. január 16. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EOT HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. Szmrecsányl Lajos űr. érsek, pápai trénállő az Eucharisztikus Kongresszus Jelentőségéről Intéz szózatot híveihez legutóbbi pásztorlevelében Egerbe hozzák júliusban a Szent Jobbot Eger, január 15. nyert koronával népe apostolává Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pá­pai trónálló most kiadott pásztor­levelében emelkedett bangón emlé­kezik meg az Eucharisztikus kon­gresszus ünnepéről. A pásztorlevél­nek nagyjelentőségű az a része, amelyben a főpásztor megemlíti, avatva, fönséges erényei, királyi bölcsesége és minden időre szóló üdvös intelmei hatalmával száza­dokra megalapozta nemzete jólétét és biztonságát, mélyen bevésve a lelkekbe, hogy a nemzet fennmara­dása csak az általa lefektetett ala­Braun Károly polgármester nyilatkozott a város jövő terveiről Ä Bukuli-árok rendezése, a fürdő modernizálása és az új vágóhíd építése a tervek között A pénzügyminisztérium városi osztályának főnöke négy elismeréssel nyilatkozott a város takarékossági politikájáról Az elmúlt hetekben többször meg- i ezt a háztartás anyagi helyzete fordult Egevbenlnantsy-PappElemér j nem engedi meg. a pénzügyminisztérium városi ügy­osztályának főnöke a vármegyénél 1941-ben a városnak első dolga lesz az egri közönség régi és jogos tárgyaló miniszterközi bizottság ta- kívánságának eleget tenni az új hogy a Szent Jobbot július folya- ! pokon érhető el; ami igazolást tá­rnán Egerbe és Gyöngyösre is el- 1 hozzák országos kőrútján. — Nemzetünk életének évszáza­dai alatt — hangzik a pásztor­levél — nem volt oly esztendő, mely messze kiható áldásos jelentő­ségében felérhetné azt, amelynek most küszöbére léptünk. Már az alig megnyílt évet fénysugarakkal árasztja el a pápa Ő Szentsége ki­tüntető kegyéből hazánkat meg­szentelni hivatott nagy ünnep, ame­lyen felvonul a legméltóságosabb Oltáriszentség, térdre borulni kész­tetve mindenkit, hacsak parányi sejtelem él lelkében arról, mit je­lent az élet viszontagságaival küz- ködő emberre nézve, hogy az ég és föld mindenható Ura Istene min­denki által elérhető közelségben a kenyér színe alatt kész a hozzá­fordulókat magasztos céljuk eléré­sében kegyelmével támogatni, elő­lük a gátló akadályokat elhárítani, az elesetteket pedig vezeklésük után új, az örökkévalóságra méltó életre táplálni. — Egész életünkre kiható mély benyomást nyerhetünk a székes- fővárosba összesereglő nemzetek és népek hódolatnyilvánításához csat­lakozva; azért aki csak teheti, ne mulassza el az abban való részvé­telt; de miután ez sokakra nézve elérhetetlen, kísérje figyelemmel az ott lefolyandó ünnepi ténykedések rendjét és azzal összhangban saját templomában végezze el az előírt imákat, vezeklési cselekményeket az Oltáriszentség előtt, hogy így lélekben csatlakozzék a Szentség ünnepélyes dicsőítéséhez s ekként részese legyen az ebből kiáradó áldásnak. — Ugyanez szól az Eucharisztia ünnepéhez fűződő kilencszázados emlékünnepre is, mely Szent István honalapító királyunk dicsőítésére műm 6-6 fok volt. A légnyomás lesz szentelve, ki a Szentszéktől I 767 3 mm., emelkedő. Iáit nemzetünk sok százados törté­netében, mely ismételten visszatérő bizonyítékot nyújt arra, hogy nem­zetünk többször végveszéllyel fe­nyegető súlyos viszontagságok után mindenkor új erőre kelt, amint a Szent István által megvetett ala­pokra visszatérhetett. A nagy ki­rály emlékét enyészhetetlen hálá­val ápolni nemzetünk soha meg nem szűnhet. Amidőn pedig Isten különös kedvezéséből mai napig épen fennmaradt Szent Jobbja ter­vezett, országos kőrútján júliushó 4-én Nyíregyházán és Miskolcon át Székvárosunkba, majd innen Gyön­gyösre is kitér, boruljunk le előtte hő fohászkodással, hogy az irány­tól, melyet számunkra kijelölt, so­hase térjünk el. — Az egymásba fonódó kettős nagy ünnepnek gyakori gyónás, ál­dozás és az Oltáriszentség előtt végzendő lelkigyakorlatok általi megszentelése legyen ez évnek egész folyamán elsőrendű gondunk s igye­kezetünk, ami — ha erkölcsi éle­tünk tisztaságával párosul — leg­méltóbb kifejezése lesz a hálának, mellyel a vett nagy javakért Isten­nek tartozunk s biztosítja azt, hogy a szent év mindnyájunk számára boldog lesz, csak Isten segítő ke­gyelme legyen állandó oltalmunk. A pásztorlevél további részében a kongresszushoz kapcsolt pápai engedményekről, búcsúkról tájékoz­tatja híveit a Főpásztor. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Élénkebb szél, változó felhőzet, néhány he­lyen eső, főként nyugaton. A hő­mérséklet nem változik. — Egerben ma reggel 7 órakor —23 fok, a talaj mentén —71 fok, a tegnapi maxi­nácskozásaival kapcsolatban. Az osz­tályfőnök legutóbb felkereste a vá­rosházán Braun Károly polgármes­tert, hogy tájékozódjék a város helyzetéről és jövő terveiről. A jövő tervekre vonatkozólag a polgármester legközelebbi feladat­nak jelölte meg a Bukuli árok ren­dezését, amely nemcsak közegészség- ügyi szempontból fontos és régóta időszerű, hanem alapja és feltétele az új sportpálya megépítésének, amelyre ugyancsak halaszthatatlan szüksége van az egri sportéletnek. Erre a célra a vármegye folyósított kölcsönt a városnak s a kölcsön­ügyletet a belügyminiszter már jó­vá is hagyta. A munkálatok meg­kezdésének időpontja most már a Bukuli árokkal kapcsolatos vízjogi tárgyalások befejezésétől függ. A másik terv a városi fürdők modernizálása, annak a 60 ezer pen­gőnek a keretében, amelyet ugyan­csak felvett már a város a MABI- tól. A szükséges terveket és költség- vetést a közgyűlés még nem tár­gyalta le s még nincs eldöntve az sem, hogy a modernizálás egyszer­re, vagy részletenként történik-e. A szanálás alatt, egészen 1940-ig a város nem is gondol, de nem is gondolhat új befektetésekre, mert vágóhíd megépítésével. Ezt első­rendű közegészségügyi érdekek sür­getik, mert a mai helyzet tovább alig tartható fenn. Inantsy-Papp Elemér nagy figye­lemmel hallgatta a terveket, majd legteljesebb elismerését fejezte ki a polgármester takarékossági poli­tikájáért s különösen a kölcsöntör- lesztések terén legutóbb elért ered­ményeket értékelte nagyra. A jö­vőre vonatkozólag azt a kívánságát fejezte ki, hogy a város ne változ­tassa a költségvetés kereteit, s legalább tiz évig változatlan legyen a pótadó, mert ezek fontos felada­tai a zavartalan városvezetésnek és a pénzügyi egyensúly helyreállí­tásának. A polgármester végül felhasz­nálta az alkalmat, hogy az osztály­főnök figyelmébe ajánlja a várost a forgalmiadó részesedés újabb szabá­lyozásánál. Eger ilyen címen évi 40 ezer pengőt kap az államtól. Most, hogy szó került arról, hogy az állam újabb két és fél millió pen­gőt akar a forgalmi adóbevételből a városok támogatására fordítani, a polgármester arra kérte Inantsy- Papp Elemért, hogy méltányolja Eger súlyos helyzetét Az osztály­főnök erre készséggel tett Ígéretet. Az egri Gárdonyi- Társaság választmányi ülése letárgyalta a Társaság 1938. évi kulturális munkatervét Eger, január 15. Az egri Gárdonyi Géza Társaság pénteken délután választmány ülést tartott a ciszterci gimnázium tanári tanácskozó termében. Az ülésen le­tárgyalta a választmány a Társa­ság 1938. évi irodalmi és kulturá­lis munkaprogrammját, amely a Társaság hagyományaihoz híven, továbbra is a nagy egri szépíró szel­lemének kultuszát s az egri szel­lemi életnek az igaz irodalmi ér­tékek jegyében folytatott fejlődését és ápolását hivatott szolgálni. Az ülést a nagy számban megjelent választmányi tagok előtt Breznay Imre ny. tanítóképzőintézeti igaz­gató, ügyvezető alelnök nyitotta meg. Ismertette a főváros népmű­velési bizottsága által január 22-én Budapesten rendezendő „Egri est“ műsorát s beszámolt az irodalmi est előkészítését megelőző tárgyalá­sokról. Az est műsorával foglalkozó

Next

/
Thumbnails
Contents