Eger - napilap, 1938/1

1938-01-16 / 9. szám

2 EGER 1938. január 16, ■HMB ea&äätfs« s az egri szereplők nagyobb számú \ bekapcsolását sürgető hírlapi nyilt ! levéllel kapcsolatban kijelentette, hogy ő a műsortervet már készen kapta kézhez s így módosító tár­gyalásokra nem volt alkalma. Azon­ban ez a műsor előzőén már mó­dosításon esett keresztül, mivel az eredetin csak egy egri előadó sze­repelt, tehát a műsor még távolabb állt az egri szempontoktól. Bár a véglegesen megállapított műsorra is csak két egri szereplőt vettek fel, azonban a műsor egészében, Gár­donyi szellemében, mégis csak Eger város szellemiségét viszi a nyilvá­nosság elé. A továbbiakban elhatározta a vá­lasztmány, hogy a Társáság farsang vasárnapján vidám felolvasó ülést rendezi amelyre az egyik ismert­nevű fővárosi humoristát kérik fel előadónak. Ezen kívül az 1938. év­ben még két irodalmi estét rendez a Társaság. Ezeknek az estéknek az idejét és műsorát későbbi idő­pontban állapítják meg. Szombaton a Télikertben tánc reggel 6-igi kis Szilveszter-est. BEMOTÄTKOZÄS^ j I I fl Degyeómesteri Testület uálasztmtínya megriasztotta a XIII. és XIU. negyed új negyeömestereit az 1938. éure R többi negyedekben még nem történt meg a választás Eger, január 15. Eger negyedmestereinek létszáma mindig együtt növekedett a város negyedeinek számával. Breznay Im­rének „A fertálymesterség“-ről írt könyve nyomán érdekes nyomon kö­vetni a város negyedeinek kialaku­lását s vele együtt a fertálymeste­rek létszámának emelkedését négy­ről hatra, később tízre, míg most már évtizedeken keresztül tizen­kettő volt a híres egri fertálymes­terek száma. Eger űj városrészeinek kialaku­lása szükségessé tette az elmúlt év­ben az új közigazgatási beosztást is. A háború utáni házhelykiosztási po­litika nyomán teljesen új városrész létesült az Érsekkert mögötti terü­leten, valamint a vincellériskola kö­rüli területen. Ez az utóbbi rész Lajos város néven megfelelő elne­vezést is kapott már, az idén szen­telték fel gyönyörű Szent Lajos- templomát s a katolikus híveket he­lyi lelkész pasztorálja már. Ennek a fejlődésnek s az önálló, új közigazgatási negyedi beosztás­nak következménye lett, hogy mind­két negyed részére új negyedmes­terről kellett gondoskodni. Ez a kötelezettség érdekes probléma elé állította mind a városi hatóságot, mind pedig a Negyedmesteri Testü­letet. Régi hagyományok alapján ugyanis az új választások alapján felfrissülő fertálymesteri karba a ne­gyedbeli kiérdemült fertálymesterek gondos kiválasztása, „suttogása“ alapján kerül az illető negyed hiva­talba lépő új fertálymestere. Mint­hogy a két negyedben természet­szerűleg nincsenek még kiérdemült fertálymesterek, a fogas kérdést úgy oldották meg az illetékesek, hogy 1938-tól kezdve három éven keresz­tül mindkét új negyed számára a Negyedmesteri Testület központi j választmánya választja meg az új j fertálymestert s ha már hárman ! lesznek kiérdemült fertálymesterek mindkét negyedben — trés faciunt collegium — három év múlva ők választják meg a negyed érdemes polgárai közül akkori utódjukat. A Negyedmesteri Testület köz­ponti választmánya e megoldás alap­ján választotta meg a XIII. (Érsek­kert mögötti városrész) és XIV. negyed (Lajos-város) új negyedmes­terét az 1938. évre BöcJc Sándor kir, telekkönyvvezető és Császti Gyula róm. kát. helyi lelkész sze­mélyében. Mindkét választás tisz­tessége két igen érdemes, a tár­sadalmi életben igen lelkesen mun­kálkodó férfiút ért s a szerencsés választás mindakét negyedben a polgártársak őszinte tetszésével ta­lálkozott. A város többi negyedeiben még nem alakult ki teljesen az 1938 ra megválasztandó új fertálymesterek névsora. Több negyedben a „sutto­gok“ még folynak, úgyhogy teljes névsort ezidőszerint még nem ad­hatunk, bár több helyütt az u. n. Ön meggyógyult, mert EZ EREIT- MOT használt. Most már nyugoitan ajánlhatja szenvedő embertársainak. Ezer reuma, csúz, köszvény ellen harcol az Kapható minden gyógyszertárban, készíti: Pánczél Árpád „Őrangyal11 gyógyszertára Eger, Vár alatt. „letéti“ vacsorák is lezajlottak már. A legutóbb tartott választmányi ülés az előző évek rendjéhez ha­sonlóan megállapította még az idei Apollónia-napi eskütétel rendjét. Eszerint a fertálymesteri mise feb­ruár 9-én reggel 8 órakor lesz a székesegyházban, utána ünnepélyes menetben vonulnak fel a fronthar­cos zenekar hangjai mellett az új negyedmesterek és a Testület tag­jai a városházára, ahol az eskü­tétel szertartása s a Testület dísz- közgyűlése fog lefolyni. Állami támogatással folyik tovább az új bükki cseppkő-barlang feltárása Eddig 90 méteres szakaszt tárt fel Dancza János az űj barlangból Eger, január 15. Hat évvel ezelőtt fedezte fel Dancza János egri városi múzeum­őr az eger—lillafüredi út mentén, Egertől 26 kilométerre, az úttól alig pár méternyire azt a barlang­bejáratot, amely a kutató feltevése szerint kezdete az Alsó-Bükk fenn­síkja alatt elterülő, nagykiterjedésű barlangrendszernek. Dancza felte­vését nemcsak a hegyvidék geoló­giai alakzatából vont következteté­sekre, hanem elsősorban a barlang­folyosó kitöltésében felfedezett ős­kori állatmaradványokra, csontokra alapította, amelyek — elgondolása szerint — úgy kerültek a folyosó hordalékába, hogy a barlangnyílás­tól légvonalban 1300 méternyire levő s a nép által Feneketlen lyuk­nak ismert kürtőn bezuhant jégkori állatok maradványaiként sodródtak le a görgeteggel együtt a barlang alsó részébe. Tehát ha a kürtőn bezuhant ősállatok csontjai—mond­ja Dancza János — a barlang alsó szakaszába juthattak, nyilvánvaló, hogy a most felfedezett barlang ösz- szeköttetésben áll a Feneketlen lyukkal. Ha pedig számításba vesz- szük azt, hogy a barlangnyílás lég­vonalban 1300 méterre esik a Fe­BRESSÄNIN. 1918. január 16. (Visszaemlékezés). Idehallom a közeli laktanya órá­jának lassú ütését. Tíz, tizenegy... tizenkettő... A földi ember már pi­henni tér, hogy helyet adjon a föl­döntúlinak. Jönnek a Karsztről, Doberdó fe­lől, orosz mezőkről, jönnek, mert hívom őket régi szeretettel, amilyen csak ott volt, ahol testvér volt az ember s oltalmunk az ég és a föld. Jönnek tömegben, hatszázezren, ne­héz csatákban örökre megpihent magyarok, itt vannak egy szívben, egy gondolatban s felkeresik azo­kat a helyeket, ahol riadt rajták, fergeteges rohamok után, félbesza­kadt hanggal estek le idegen földre. A lélek felszabadul, s velük együtt útra kél a januári éjjelen. Elértem már a Karsztot, Konstanjevicát, elhagytam az Isonzót, Tagliamen- tót, Livenzát s a Piave-deltánál vagyok. — Passarella. Az egyik fedezékben nótáznak. A bakacsalád nekibúsul: „Vihar a levelet ide-oda fújja — ma még pi­ros élet, holnap sötét álom“. A má­sik fedezékben találom a legénye­met, előtte imakönyv. Megbeszélésre gyülekezünk. 1918 jan. 15. Az ég szürkül, le­veleden fák csupasz gályái között szél fütyül. Az ezredparancsnok személyesen adja parancsait: Az ezred megtá­madja és elfoglalja a Piave deltá­ban lévő Bressanin hídfőt, az ettől nyugatra lévő Piave hidat lerom­bolja, az állásban berendezkedik s ezzel a deltát az olasztól meg­tisztítja. Távolabbi cél az olasz vo­nal felsodrása, esetleg előnyomulási bázis létesítése, tekintettel a mint­egy 25 kilométerre lévő Velencére. A támadást az I. zászlóalj hajtja végre délről, a II. zászlóalj észak felől, a III. zászlóalj tartalék, közép mögött. A műszaki század egyik ■ fele az első, másik fele a második I zászlóaljhoz csatlakozik, feladata lesz í a rohamhullámok előtt az olasz drót­akadályokon rohamkapukat nyitni. Órákat összeigazitani. Január 16. Hajnali 5 órakor már kint fekszem az olasz drótakadá­lyok előtt s háton csúszva és fekve a bakákkal együtt vágom a drótot. Az olasz nem tüzel. Pihen az előző napi támadás után. Pillanatok alatt eszembe jut ed­digi életem, a gyermekkor képei, valahonnan kong a balassagyarmati templom harangja, a jkongreganis- tákat avatják, imádkozzuk: „Sub tuum praesidium confugimus, nostras deprecationes ne despicias in neces- sitatibus nostris.“ Hajnali 6 óra. Otthon most mi­sére harangoznak. A gyalogsági hullámok felfejlődnek s pár perc múlva rajtaütésszerű rohammal el­foglaljuk a hídfő állást. Az olasz ellentámadást visszaverjük, s tart- ! juk az állást 9 óráig, a hidat félig sikerül kézi gránáttal felrobbantani, azonban fogy a lőszer, utánpótlás a mocsaras terepen szinte lehetetlen. Már az elesettek és sebesültektől elszedett lőszer is elfogyott. 9 óra. Vad kézi tusában kell lassan visz- szajönni. Az ezred vesztesége 400 fő. El­estek a jó cimborák. Gramma, Ke­rülő, Makovics tartalékos hadna­gyok. Húsz év után, úgy érzem, most visszatértek egy pillanatra. Eljöttek, hogy visszaemlékezzék a földi harcokat. Nehéz a messzeség, porladó cim­borák, arra csak egy az ír, az em­lékezés — az Idő . .. Agyam meg­vetve, elpihenek s emberi álmot ál­modom. Egy pillanat csak, aztán eltűnnek megint névvel és névtelenül a sú­lyos semmiségbe. A húsz év utáni fordulón legyen áldott emlékezetük. Kapor Tibor volt 12-es tart. honv. műszaki főhadnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents