Eger - napilap, 1938/1

1938-05-01 / 69. szám

Eger, XL1X. évf. szám. aun 12 FILLÉE ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. május 1. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EOT HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 558. SZ. Magyar Iparpolitika A kisipar nemzeti és gazdasági jelentőségét domborította ki az a vita, amely a képviselőliáz pénz­ügyi bizottságában folyt le most az iparügyi és a kereskedelemügyi tárca költségvetésének tárgyalása során. Valamennyi felszólaló a leg­nagyobb szeretettel foglalkozott a kisipar és ennek keretében a vidéki kisiparosság súlyos helyzetével, ba­jaival, sérelmeivel és valamennyi szónoknak volt javaslata, terve, ötlete arra, hogy miképpen kellene ezeken a bajokon segíteni. Az egész vita beszédesen bizonyította, hogy a képviselők teljesen tisztában van­nak a magyar kisiparosság nemzeti jelentőségével. De egyben elismerte mindenki, hogy a kormány, a gaz­datársadalom mellett szívén viseli a kisiparosság gondját. E kisiparos-barát politika megin­dítója és hűséges sáfárja, Bor­nemisza Géza iparügyi miniszter, a felszólalóknak válaszolva, megálla­pította a kisiparosság hanyatlásának valódi okait. Hogy a kisipar mind­inkább háttérbe szorul, az köztudo­másúlag a technika nagy és roha­mos fejlődése miatt következett be. A gépek mind nagyobb mértékben való alkalmazása nemcsak felesle­gessé tett ezer és ezer munkáske­zet, hanem versenyképtelenné teszi azt a kisiparost, aki a tőke hiánya folytán nem tudja a drága munka­gépeket alkalmazni és nem tud szembeszállani a tömegtermelés gyil­kos versenyével. De azért volt vi­gasztaló is az iparügyi miniszter szavaiban a kisipar felé, amelyet figyelmeztetett arra, hogy éppen a nagy technikai haladás, az új ta­lálmányok alkalmazása és elterje­dése a másik oldalon azt eredmé­nyezi, hogy a kézműiparosok újabb munkaterületet találnak, amint ezt például a rádió, az automobilizmus és különösen a villamossági ipar rendkívül nagy fejlődése mutatja. Ezenkívül azt is kiemelte az ipar­ügyi miniszter, hogy a gyáripari termelés sohasem fogja pótolni a kisiparos egyéni ízlését, ügyességét és találékonyságát mindazoknál az ipari cikkeknél és munkáknál, a- melyek — mint például a divat­szükségletek, — egyéni és művé­szies munkát igényelnek. Különö­sen nagy területe marad meg akis­iparnak a népművészeti és házi­iparok terén, amelyeknek az utóbbi időkben szerencsére meglehetősen nagy fogyasztóterületeket tudtunk megnyerni. Nemcsak jogosnak, hanem t szükségesnek is jelezte az iparügyi ! miuiszter, hogy az államnak köteles­sége a kisipar segítségére lenni és annak minden lehetséges támogatást juttatni. Egyik legjogosabb kíván­ságát a kisiparnak, hogy t. i. a közszállításokban a lehető legna­gyobb fokig részesedjék, a minisz­ter már eddig is a lehetőséghez ké­pest teljesítette és eredményként bejelentette, hogy a ruházati cik­kekben a honvédség szállításait — az egy bakancsszállitás kivéte­lével, amelynek ötven százalékát juttatták a kisiparnak — teljes I egészében a kisiparosságnak adták j ki. A miniszternek gondja lesz arra, ; hogy a kisiparosság kapja a jövő- | ben a szállítások teljes mennyiségét 1 mindazokban a cikkekben, amelye- 1 két megelégedésre szállítani tud. I Egyúttal bejelentette azt is, hogy I a kisipar erős részeltetése az egy- | milliárdos beruházási terv során j ugyancsak be fog következni és I hogy mindazokat a szállításokat, I amelyek e terv keretében fel fog­nak merülni, elsősorban a kisipar- j nak szánja a kormány. Minthogy a I program jelentős része a honvédség felszerelésére esik, ennek szükség- s letét pedig különösen a ruházkodási ipar területén a kisiparosság meg- I felelően el tudja látni, remény nyí- ! lik arra, hogy ezzel az ötéves programmal a kisiparosság munka- I alkalmai lényegesen szaporodni fog­nak. Könnyebbséget hoz továbbá a j kisiparnak az is, hogy a kontárok versenye hova-tovább mindjobban kiküszöbölődik és hogy az árrom­bolás nagy kárt okozó veszedelmét ; az új ipartörvény-novella által léte­sített kamarai bíróságok lényegesen ; enyhítik és a jövőben egészen ki fogják kapcsolni. A viszonyok mostohasága által leginkább sújtott vidéki kisipar felé is megnyugtatással szolgálhat, hogy az iparügyi miniszter teljesen tisz­tában van a nemzethűség szem­pontjából legmegbízhatóbb vidéki iparosréteg súlyos helyzetével és hogy a támogatás és megsegítés szükségét felismerve, a nagy beru­házási program ipari munkáiból a vidéki kisiparosságnak jelentős részt kíván biztosítani. Főleg a honvéd­ségi felszerelés körében a helyi kis­iparnak igyekszik majd juttatni a szükséges szállításokat és munkák elvégzését, aminthogy általában a kormány programjában elsőként sze­repel a falu és a vidék gazdasági sorsának a megjavítása. Petro Kálmán ör. újabb felszólalására a pénzügyminiszter kijelentette, hogy röuiöesen beterjeszti a szesztöruényt Petro Kálmán dr., országgyűlési képviselő, aki közel tíz éve tartja napirenden a képviselőházban a szesztörvény kérdését a mezőgazda- sági népesség javára és a szesz- kartell leépítése céljából. Ez a kar- í teli az állami kedvezések révén ' valóságos nemzeti ajándékot élvez | és útjában áll annak, hogy a bor- j értékesítés tekintetében egészséges lépések történjenek. Az utóbbi időben Petro Kálmán dr. több ízben sürgette a kérdés ren­dezésére hivatott szesztörvény be­nyújtását, a legutóbbi interpelláeiós napon pedig már az új pénzügy- miniszter figyelmét hívta fel a szesztörvény beterjesztésének fon­tosságára. A miniszter úr — mondotta — a költségvetés beterjesztésekor igé retet tett, hogy a szesztörvény­javaslatot beterjeszti. Bennünket érdekel, mit fog beterjeszteni. Ez érdekli a 250 mezőgazdasági szesz­termelőt és az egymillió magyar szőlőmunkást, nemkevésbe az el­helyezkedni kívánó magyar ifjúsá­got, amely eddig ki volt zárva a szeszértékesítés területéről. 1938. május 1-én kezdődik az új szesz­kampány és amennyiben megfelelő rendelkezésekkel ezt a kampányt a mezőgazdasági szesz és az ipari szeszérdekeltségek részéről fel nem mondják, akkor az Ipari Szesz- értékesitő Szövetkezet még egy év­re üzemben marad és birtokosa lesz a nagy jövedelemnek. — Egy évtized óta harcolok az az új szesztörvényért és a Ház több­sége meg is szavazná három-négy ember kivételével, akik benne van­nak a szeszkérdésben. (Zaj.) Göm­bös Gyula öt esztendővel ezelőtt mondotta: Tihamér, csináld meg a szesztörvényt és Tihamér elment anélkül, hogy megcsinálta volna. Elment és példát adott az ifjúság­nak arra, hogyan kell elhelyezkedni a közgazdasági életben. (Zaj. Ne­vetés.) Petro Kálmán : Fabinyi mindent megpróbált, hogy egyezségi alapon oldja meg a szesztörvényt, sajnos azonban, nem lehetett megegyezni. Házhatározat, minisztertanácsi ha­tározat van, hogy a szesztörvényt be kell terjeszteni és még nincs szesztörvény. Vitéz Várady László: De lesz. Petro Kálmán : A miniszterelnök úr mint földmívelésügyi miniszter is. megígérte a beterjesztést. Azt hiszem, hogyha az új pénzügymi­niszter úr, akiről a rossz nyelvek azt mondják, az előző pénzügymi­niszter úrral szemben, hogy ő a jobboldali pénzügyminiszter . . . Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter : Ezt rossz nyelvek mondják? Mocsáry Dániel: Jó nyelvek azok. Petro Kálmán: . . . kiváncsi va­gyok, mit fog csinálni. Ha Ígérete szerint a költségvetési vita során beterjeszti a szesztörvényjavaslatot, ezzel kilép az Ígérő miniszterek so­rából, de kérdés akkor is, hogy a parlament nagy elfoglaltsága mel­lett mikor tárgyalhatjuk le. Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter : Majd csinálunk nyolc­órás üléseket. Petro Kálmán: A szeszfőzés ren­dezésénél miért nem tudja a pénz­ügyminiszter máról-holnapra meg­csinálni egy rendelettel, amit aztán beterjeszt a 33-asba, hogy a szesz­törvényt átdolgozza és a szeszmono­póliumot behozza! Kérte, hogy a földművelésügyi miniszter a szesz­főző tanfolyamot bővítse ki, mert sokan keresnek szakképzett szesz­főzőt. Attól tart, hogy a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló tör­vényjavaslat hatályát az ipari szesz- kartellre is kiterjesztik és 5—10 esztendős prolongációt adnak még ráadásul neki. Ne csak a kicsik, hanem a nagyok keresetét is fogják meg. Nem iparellenes, csak az ipar kinövéseit ostorozza. De nem szabad tovább tűrni, hogy az ipari szesz­gyárak az illegitim milliós jövedel­meket továbbra is élvezzék. Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter rövid válaszában kijelen­tette azt a szándékát, hogy a szesz­törvényjavaslatot még a költség- vetés parlamenti tárgyalása alatt benyújtja. Azt a gondolatot, ame­lyet Petro felvetett, hogy a kérdést esetleg egy 33-as bizottsági rende­let formájában oldják meg, jóindu­latú megfontolás tárgyává teszi. Petro Kálmán és a Ház a minisz­ter válaszát tudomásul vette.

Next

/
Thumbnails
Contents