Eger - napilap, 1938/1

1938-05-01 / 69. szám

2 1938. május 1. EGER Május 8-án lesznek a mezőgazdasági bizottsági választások Egerben A városi mezőgazdasági bizott­ság tagjainak megválasztását Braun Károly polgármester május 8-ára, vasárnapra tűzte ki. Nem érdektelen ezzel kapcsolat­ban megállapítani, hogy a Tisza- jobbparti Mezőgazdasági Kamara körzetében, vagyis az 5 felvidéki megye mintegy 1 millió agrárlakost számláló 669 községben hány vá­lasztó szavazata döntheti el, hogy milyen összetételnek lesznek a köz­ségi mezőgazdasági bizottságok, a törvényes mezőgazdasági érdekkép­viseletnek ezek a messze kihelye­zett őrállomásai, amelyeknek fon­tos hivatása az, hogy a legeldugot­tabb falvak kívánságait és pana­szait is megfelelő súllyal hallassák a magasabb érdekképviseleti fóru­mok, különösen a Kamara, de ezen keresztül a közigazgatási hatósá­gok, sőt a földművelésügyi kormány­zat előtt is. A számszerű adatokból kitűnik, hogy a községi bizottságok tagjai­nak megválasztására az 5 felvidéki vármegyében 161.967 agrárfoglal­kozású jogosult. A választóknak ebből a létszámból Borsod megyére 39.861, Zemplén vármegyére 19.271, Abaujra 16.294, Hevesre 54.792, végül Nógrád vármegyére 31.759 esik. A községi bizottsági tagok válasz­tása egyébként amiatt is nagy fon­tosságú, mert a törvényes érdek- képviseleti intézmény magasabb fo­kozatainak, vagyis a járási és vár­megyei mezőgazdasági bizottságok­nak, továbbá a kerületi mezőgazda- sági Kamarának és az Országos Kamarának is csak az lehet tagja, aki valamelyik községi mezőgazda- sági bizottságban, választás alapján, helyet foglal. Ezek miatt a szempontok miatt az egri mezőgazdasági bizottsági választásokat is nagy figyelem kí­séri, illetve erős érdeklődés előzi meg. A választás színhelye a városhá­za kis tanácsterme lesz, a választás időpontja pedig: május 8-án dél­előtt 9 órától délután 4 óráig. A választás hat csoportban tör­ténik, minden csoport négy rendes és négy póttagot választ. A válasz­tók hat csoportjának névjegyzéke a városháza közigazgatási kiadóhiva­talában a hivatalos órák alatt meg­tekinthető. Azok, akik a választói jogot meg­hatalmazott útján gyakorolják, a meghatalmazást a választás meg­kezdése előtt letétbe kötelesek he­lyezni. Erzsébetfürdő és Vizgyógyintézet Egerben Iszapfürdőié biztosan gyógyít reumatikus betegségeket. WT _________Modern vizgyógyintézet. f iz egri uenöéglősök a korcsmák zárórájának korlátozását kérik Eger, április SO. Figyelemre méltó mozgalmat in­dítottak az egri vendéglősök a korcs­mái záróra-rendelet megváltoztatása érdekében. A m. kir. rendőrség vi­déki főkapitányához terjesztett ké­relmükben azt kívánják a vendég­lősök, hogy a vendéglők és korcs­mák zárórája tekintetében külön elbánás alá vonják a vendéglős­ipart, olyan módon, hogy a korcsmák záróráját Egerben a téli időszakban 10, nyáron pedig éjjeli 11 órában állapítsák meg. A vendéglősök igen figyelemre méltó szempontokkal támasztják alá kérésüket. Mindenekelőtt hivat­koznak arra, hogy a mai rendszer súlyosan sérti a vendéglősipar ér­dekeit, de ellentétben áll magának a közönségnek az érdekeivel is. Mint ismeretes, az éjjeli szóra­kozóhelyek, kávéházak záróráját a belügyminiszter az egész ország te­rületén egységesen éjszaka két órá­ban állapította meg. Vidéken azon­ban a vármegyék első közigazga­tási tisztviselőjének, városokban pe­dig a helyi közrendészeti hatóság vezetőjének jogában áll a zárórát a saját hatáskörében korlátozni. Heves vármegye alispánja a közsé­gek vendéglői záróráját éjfél után I órában, a korcsmák záróráját pe­dig este 10 órában állapította meg. Egerben az a helyzet, hogy mint a vendéglők, a korcsmák is éfjél után 2 óráig tartanak nyitva, ami súlyos kárára van a vendéglősipar­nak. A vendéglősök ennek a hely­zetnek a megváltoztatását kérik a korcsmái záróra megváltoztatásával. Utalnak arra, hogy a vendéglős­ipar nemcsak magasabb képesítés­hez kötött ipar, hanem jóval maga­sabb terheket is visel a korcsma­iparnál, méltányos és okszerű te­hát, hogy a jogok terén is meg­különböztetésben részesüljenek a vendéglősök. De közérdek is, hogy 10, illetve II óra után a legnagyobb részben külső területeken levő korcsmákat bezárják, elsősorban az ittas embe­rek állandóan napirenden lévő féke­veszett garázdálkodásai, rendzavará­sai miatt, amelyek állandóan nagy munkát adnak a közbiztonsági ha­tóságoknak. Másrészt a közönség éjszakai nyugalma érdekében is szükségesnek tartják a korcsmák nyitvatartásának redukcióját, mivel a korcsmákban egész éjszaka han­gos zenélés folyik, legtöbbször női zenekarral, ami a környék ^éjjeli nyugalmát zavarja. Az egri rendőrkapitányság egyéb­ként a közelmúltban razziaszerűen ellenőrizte a szórakozóhelyek ipari jellegét és azok ellen a tulajdono­sok ellen, akik az iparengedélyben megjelölt ipartól eltérő jelleget, — tehát korcsma helyett vendéglő, vagy más elnevezést használnak cégtábláikon, kihágási eljárást in­dítanak. Egerben nyomtatták ki először a Szent István-hangverseny legszebb énekelt Május 8-án este fél nyolc órakor a legelső magyar egyházi énekes­könyv dallamai hangzanak fel a tanulóifjúság ajkán. Ez az énekes­könyv Eger egyik kultúrbüszkesége, mert Magyarországon ez volt az első nyomtatott énekeskönyv. — 1651-en és 1674-ben adta ki Kisdi Benedek, majd később utóda: Sze­gedi Lénárt Ferenc egri püspök a „Cantus Catholici“-t, a legrégibb magyar énekeskönyvet s ebből szár­maznak: Ó ékes, szép virág; Zengj szivem dalt; Áldott Szent István c. énekek, míg: Ah, hol vagy, magya­rok; Üdvözlégy, Krisztusnak ; Imád­lak, nagy Istenség; Jöjj el, Jézus a 18. században jelentek meg nyom­tatásban. Még később jegyezték fel Boldogasszony Anyánk; Angyalok­nak Királynéja c. énekeinket. Ke­letkezésük kétségtelenül jóval ko­rábbi. A legszebb magyar énekeken kí­vül a világirodalom remekei is szép számban szerepelnek a műsoron: újkori motetták Yiadana-tól, Arca- delt-től, Casciolini- és Martini-tői. Ezek a szerzők minden idők leg­nagyobb énekdallamköltői, a leg­nemesebb hangszer: az emberi hang művészei. Mozart Ave verum-ja a klasszikus zene hódolata az Oltári- szentség előtt. Gebhardi magasztos Glóriájával kezdik ma mindenfelé az egyházi hangversenyeket. A mai modern egyházi zene Alkotásait elsősorban ma élő legnagyobb zene­szerzőnk : Kodály Zoltán művei kép­viselik. 0 fedezte fel népünk dalla­mokban elrejtett zenei kincsét és mentette meg számunkra a leg­utolsó órában: a világháború kitö­rése előtt, ő keltette életre ismét a tiszta éneklés művészetét, melyet a klasszikus és romantikus korsza­kok hangszeres alkotásai jóidőre háttérbe szorítottak. Mint magyar katolikus zeneszerző Tantum ergoi- val, műsorunkon is szereplő Ave Máriá-]k\&\ és más világhíressé vált alkotásával örökre beírta nevét a zenetörténelembe. Tanítványai közül Bárdos Lajos, Kerényi György, Har­mat Artur és Halmos László ének­kari feldolgozásai, illetve eredeti művei teszik teljessé a műsort. A katolikus zeneirodalom kimerít­hetetlen tengeréből néhány gyöngy­szem az, amit ez az Egerben pá­ratlan hangverseny a közönségnek nyújtani akar. Kétszeresen imád­kozik az, aki szépen énekel. Le­gyen e hangverseny közös imád­sága hallgatónak, szereplőnek egy­aránt; itt a világegyház imádságai szólalnak meg a zenei szépet töké­letesen megvalósító régi magyar népdallamokon s a történelmi nevű világhírű szerzők akkordremekein. A napokban megjelenő műsoron az énekek szövege is olvasható lesz. Jegyek elővételben már kap­hatók az iskoláknál, és a Sajtószö­vetkezetben 2‘—T50—1*— és 0'5ü pengőért. Kardoss Géza csak május 10-én kezdi meg egri játékát Eger, április SO. A színházkedvelő közönség nagy érdeklődéssel várta Kardoss Géza kecskemét-egri színtársulatának idénykezdését, amelyet az igazgató május 4-re jelzett. A társulat húsvét után fejezte be a kecskeméti téli idényt, amely, sajnos, deficittel vég­ződött. A társulat onnan Ózdra ment. Úgy látszik, hogy az ózdi idény kedvezően alakult, mert Kardoss Géza ma értesítést küldött, hogy az egri évadot csak május 10-én kezdi meg. Mint ismeretes, Ózdon mindig nagy érdeklődéssel fogadják a színészeket, szinpártoló egyesület is működik évek óta, úgy, hogy re­mélni lehet, hogy rossz tél után jövedelmezőbb tavasz virrad a szín- társulatra. Reméljük azt is, hogy az Ózdon megteremtett anyagi egyen­súlyt anyagi sikerré emeli majd az egri közönség érdeklődése és támo­gatása, amelyet megérdemel a ki­tűnő társulat. * Eucharisztikus kongresszus himnusza kapható 1 fillérért a Kér. Sajtdszövetkezetben. Eucharisztikus kongresszusi jelvény-----------1----------------------1-------1------------- --------------------—--------—------------- ------------ ---- ^ 3 0 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. ====

Next

/
Thumbnails
Contents