Eger - napilap, 1938/1
1938-03-25 / 48. szám
Aha 8 fillér ♦ Péntek ♦ Trianon 19, 1938. március 25. Eger, XL1X. évf. 48. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Eger város szombati közgyűlése dönt a Bnknlt-árok munkálnak vállalatba adásáról Eger, március 24. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órai kezdettel tartja március havi rendes közgyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlés tárgysorozatán 25 pont szerepel, több közérdekű tárgy is. így a szombati közgyűlés dönt a Bukuli-árok munkáinak vállalatba adásáról. Az elöljáróság jelentést tesz az egri iparosüdülő építése tárgyában az IPOK-kal folytatott tárgyalásokról. Beterjesztik a gépüzemek 1937. évi zárószámadását, ezenkívül az üzemi igazgatóság előterjesztést tesz a jégárak újabb megállapítására. Határoz a képviselőtestület a húsiparosoknak a vágóhídi vágási idő újabb szabályozása iránt beadott kérelme fölött, ezenkívül még több kisebb jelentőségű ügyet tárgyal a közgyűlés. Újabb nagyszabású údülőépitkezés lehetősége nyílik meg Egerben Az «OTI és MABI Tanácsadó* százszobás űdülőépitkezése ismét napirendre kerül R város még 1936-ban ingyen telket ajánlott fel az építtetőknek Eger, márciuus 24. Nemrégiben örömmel adtunk hírt arról, hogy az IPOK vezetősége Egerben járt egy iparos-üdűlóház építése ügyében s a vezetőség a város által felajánlott ingyen telket kitűnőnek találta, az üdülési lehetőségektől el volt ragadtatva és úgy nyilatkozott, hogy az építkezés ügyét pártolólag terjeszti az IPOK március 25-i közgyűlése elé. A döntés közeli idejére, úgy érezzük, annál több joggal hívhatjuk fel a figyelmet, mert az építkezés ügyében a kezdeményező lépést 1936- ban lapunk tette meg, amikor az illetékes tényezők érdeklődését ráirányította arra, hogy az eredeti lég a Mátrába tervezett építkezést Egerbe kell hozni, az egri építőipar és az egri piac javára. Az Eger— Gyöngyösi Újság szeptember 26-i számában vetettük fel a gondolatot: „Egerben kell megépíteni az IPOK iparos üdülőházat“ című cikkünkben s minden remény megvan arra, hogy ez a gondolat az egri ipartestület s Eger város támogatásával és megértésével most valóra válik. Ugyancsak 1936-ban egy másik építkezés lehetőségét vetette fel az Eger—Gyöngyösi Újság, még pedig az OTI és MABI-munkaadók üdültetésének megvalósításával. Ennek az építkezésnek a gondolatát egy budapesti szaklapnak, az OTI és MABI Tanácsadónak felelős szerkesztője Kószó István vetette föl, aki érdekes megoldással akarja megvalósítani a munkaadók kedvezményes szanatóriumi, kórházi kezelését és üdültetését. Az építkezést a szaklap előfizetői biztosítanák a terv szerint. A szaklap szerkesztősége még 1936-ban beadvánnyal fordult a városhoz, ismertetve a terv lényegét s kérte a város támogatását. A városi közgyűlés még abban az évben tárgyalta a beadványt és a Petro- villa melletti telekből — ahol egyébként az IPOK-üdülő helyét is kijelölte most — 400 négyszögöl területet ajánlott föl díjmentesen és üzemi kedvezményeket is helyezett kilátásba. Úgy látszik, hogy az építkezés ügye közeli megvalósulással kecsegtet, mert Kószó Béla felelős szerkesztő és Gecső Jenő főmérnök szombaton Egerbe érkeznek, hogy a tárgyalásokat újból megkezdjék a várossal. Az egri építőipar nagy várakozással néz a tárgyalások elé, amelyek újabb nagyarányú munkaalkalmat jelentenek. De nagy várakozással tekint a tárgyalások elé a munkaadók hatalmas tábora is, a- melynek eddig semmi kedvezményes üdülési lehetősége nem volt. Senki sem ígérte kikiáltási árat a Eger, március 24. Ma délelőtt tíz órakor tartották meg a versenytárgyalást a város tulajdonában lévő síkfőkúti vendéglő bérbeadására. Pap István városi aljegyző olvasta fel a jelenlévők előtt a város által kiadott kirdetményt, majd Frank Tivadar v. főjegyző ismertetett egy gyermeknyaraltatási testület álcái a városhoz érkezett leiratot, mely szerint ezen a nyáron a Síkfőkúton 60 gyermeket két hónapig nyaraltatna, napi 3 pengőért, ami 10,800 pengő forgalmat biztosít és amelynek éven- kinti megismétlődése a bérlő előzékeny és jó kiszolgálásától és ellátásától függ. Ezután felszólították az árverezni óhajtókat, tegyék meg ajánlatukat. Szántó Györgyné, Síkfő- kút jelenlegi bérlője 800 pengőt ígért, amit a másik jelentkező, Vargha István rákospalotai vendéglős ugyancsak beígért, de mert magasabb árat nem kínált, visszalépett. A főjegyző figyelmeztette Szántó Györgynél, hogy adjon kedvezőbb be a 2000 pengős 5íkfőkút bérletéért , ajánlatot, mert a 800 pengős ajánlatát a képviselőtestület nem fogja elfogadni. Szántóné kijelentette erre, | hogy abban az esetben, ha három ! évre kapja meg a bérletet, hajlandó | a jelenleg fizetett bérösszeget, az 1200 pengőt is megadni, de ezt is ; csak abban az esetben, ha a város ; rendbehozatja Sikfőkutat. ! ígéretet kapott arra vonatkozó- j lag, kogy a város a már most be- ] omlott úszómedencét megcsinál- I tatja, az egész telepet felsankol- | tatja, szitált föveny strandot csi- ! náltat és évelő növényzetet is ül- i tettet. Szántóné kijelentette, hogy i arra az esetre, ha a feltételként ‘ megjelölt 1 évi próbaidőt törlik a ■ szerződésből, hajlandó az első év- j ben 1200, a másodikban 1500, a harmadik évben pedig 1800 pengő bért fizetni. Az emelkedő bérösszeget azért kívánja, mert a gyer- meknyaraltatással kapcsolatban ren- j geteg beruházásra van szükség, i Ezzel a nyilvános árlejtés véget | ért. Hogyan keresett az egri kéményseprőipar egy sajtóhibán 8 ezer pengőt Amikor más a kéményseprő-díjszabás a Budapesti Közlönyben és más a Belügyi Közlönyben Eger, március 24. A sajtóhibák történetében páratlan az az eset, amely az utóbbi időben foglalkoztatja az iparhatóságokat, sőt az iparügyi miniszter beavatkozását is szükségessé tette. Páratlan pedig ez az eset azért, mert a sajtóhibákon általában veszíteni szokás. Legtöbbször az újságok veszítenek komolyságukból, harsogó kacajt keltve egy-egy elírással. Ez a sajtóhiba azonban nyereséget, még pedig egy összegben igen tekintélyes nyereséget szerzett. Jellemző, hogy ez a nyereség éppen a szerencsefiait, a kéményseprőket találta meg. Megjelenik egy rendelet A történet, amely valószínűleg országos érdeklődést fog kelteni, ott kezdődik, hogy az iparügyi minisztérium 1935 május 1-i hatály- lyal szabályozta a kéményseprési díjakat. Az árszabás megjelent a Budapesti Közlönyben, de megjelent a Belügyi Közlönyben is. Simonyi Nándor dr., városi tanácsnok, az iparügyek előadója a Belügyi Közlönyben pontosan végigolvasta a rendeletet, az árszabást meghirdette az újságban, ki- doboltatta s ezzel a rendelet életbe is lépett. Meg kell vallanunk őszintén, hogy a kéménytulajdonos közönség vegyes érzelmekkel fogadta a rendeletet. Sőt, így utólag, egészen őszintén azt is meg kell vallanunk, sokan furcsának találták, hogy az iparügyi miniszter három fillérrel felemeli a földszintes házaknál egy-egy kémény után a seprési dijat. Eddig 16 fillért kellett fizetni a földszinten egy kémény után, az új rendelet pedig úgy intézkedett, hogy mindazokban a kéményseprési kerületekben, ahol a kémények száma nem éri el a
