Eger - napilap, 1938/1

1938-02-22 / 30. szám

Eger, XL1X. évf. 30. szám. á r r 8 fillér o Kedd ♦ Trianon 19, 1938. február 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD- SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. Célz&fos lapközlemények a Goga kormány lemondásának egyik okául azt is említették, hogy a bukaresti szov­jet nagykövet, Butyenko, nyomta­lanul eltűnt s eltűnésében nyilván a németbarát Goga kormány a lu­das. Most kiderült, hogy Butyenko Olaszországba utazott és eltűnése egyszerűen menekülés volt a biz­tos halál elől, amely oly bőven arat Szovjetoroszország vezető tisztvise­lői, diplomatái és katonái között. Az elmúlt esztendők során már jó egy pár furcsa elrablásról értesült a világ ámuló közvéleménye, ame­lyek különböző európai fővárosok közönségét tartották hetekig izga­lomban. A legutóbbi ilyen rablás Párisban történt. Az áldozatról és a tett végrehajtójáról azóta sincs hír. Az áldozat nyilván a föld alatt van már s nem lehetetlen, hogy a tett végrehajtója is, mert a szov­jet könnyen eltünteti a föld színé­ről nemcsak azokat, akiket ellen- j ségeinek tart, hanem azokat is, á- kiket sötét céljaira felhasznál. Butyenko nagykövet 34 esztende­jének fiatalságával fellázadt az erő­szakos halál gondolata ellen és Rómába ment. Nemcsak az elmene­külés lénye érdekes, de még jellem­zőbb az a nyilatkozat, amelyet Olaszországban adott. Nem lehet olyan sötét képet festeni az orosz- országi állapotokról, amelyet el ne hinnénk, legfeljebb megerősíteni és méginkább hitelesebbé tenni lehet a Butyenko féle nyilatkozatokkal azt, amit az egész világ amúgy is tud. Tudja a világ, hogy Oroszország mai rendszere, amelybe a bolsevizmus a szabadság és a dolgozó osztályok megsegítésének jelszavával telepe­dett be, a legszörnyübb rabszolga­ságot, terrort és kegyetlenséget hozta. Már Lenin idejében is súlyos nehézségek jelentkeztek, különösen a földből élő parasztság körében s akkor úgy próbáltak ezen segí­teni, hogy a világtörténelemben ed­dig ismeretlen, barbár kegyetlen­séggel kiirtották a módos paraszto­kat: a kulakokat. Lenin később be­látta, hogy lehetetlen a 140 milliós óriási birodalmat csupán az ipari ' munkásság hatalmával kormányozni, j ezért közeledett a parasztsághoz és j új politikát kezdett. Sztálin, aki ■ Lenin halála után Oroszország kor- ■ látlan ura lett s aki állítólag a \ saját uralmáról egyszer vérlázitó < cinizmussal úgy nyilatkozott, hogyha 1 az orosz nép kibírta a cárok év- i százados uralmát, akkor kibírja az övét is, nagyjában Lenin elgondo­lásaihoz ragaszkodott, vagy leg­alább is Lenin nevének varázsát felhasználta saját politikai céljai- uak fedezésére és előmozdítására. Különböző ötéves tervek kelet­keztek, amelyek sohasem tudták elérni a kitűzött termelési célt, kolhoszokat alapítottak, amelyekbe mint nyájat terelték be a közön­séges földmunkás nívójára süllyesz­tett parasztságot s ha a kolhosz akár természeti erők következté­ben, akár a gazdasági eszközök elégtelensége miatt nem tudta a központi kormányzat részéről köve­telt gabonamennyiséget beszolgál­tatni, jött a kegyetlen megtorlás, a felelős tényezők rövid úton való kivégzése. Gyilkosság, kémkedés, erőszak jelzi azt az utat, amelyen Sztálin uralma halad ismeretlen célok felé. Erről az uralomról ejtett egypár szót Butyenko s megmondotta, hogy például a legutóbbi párisi világ- kiállítás szovjet-pavillonja csupa hamisítványt tartalmazott, amiknek semmi köze a szovjet-helyzethez. „Felmérhetetlen az a hatalmas sza­kadék, amely a civilizált világot a a szovjet barbár állapotaitól elvá­lasztja“ — jegyezte meg Butyenko. Óriási ellentét van a szovjetgazdál­kodás hasznának szokásos lefölözői és a szegény dolgozó rétegek kö­zött. A luxusautókkal, a fényűző krimi és kaukázusi üdülőhelyekkel szembenáll az orosz munkás havi 4—500 rubele, amelyből még két pár ócska cipőt sem tud vásárolni. Hogy mennyire olcsó az emberélet, arra jellemző Tupolev tanár esete, aki a szovjet legzseniálisabb repülő­gép-tervezője volt. Soha államellenes cselekedetet nem követett el, poli­tikával nem foglalkozott, de fényes tehetségét odaadta a szovjet-tech- nika fejlesztésére. Bevádolták s ügyének megvizsgálása nélkül agyon­lőtték. Később derült ki, hogy tel­jesen ártatlanul. A józan elvek szerint élő s az erkölcsre még adó civilizált világ borzadva hallja a szovjet-unio terü­letéről érkező híreket. Egyes nagy európai írók, tudósok és államfér­fiak, akik hangzatos jelszavaktól megtévesztve, a távolság megszépítő ködében lelkesedtek a szovjetrend­szerért, mikor végre elkerültek Oroszországba, megdöbbenve és ki­ábrándultán jöttek vissza s köny­vekben fejezték ki szörnyűséges el- rémülésüket és keserű csalódásukat. Hogy meddig tart az orosz nép kegyetlen megpróbáltatása, azt nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy mi, magyarok, nem kérünk semmiből, aminek a legcsekélyebb kommunista szaga van. Elég volt nekünk 1919. év keserves tapaszta­lata. Eger uáros képuiselőtestülete hozzájárult az új építkezések uíz- és csatornaóíj-keöuezményéhez Esetenkmt határoz a gépüzemek igazgatósága a kedvezményről Eger, február 21. | vasolja, hogy a város is adjon 50 Eger város képviselőtestülete \ százalékos kedvezményt a víz- és szombaton délután tartotta február l csatorna-szolgáltatásokból az 1938. havi rendes közgyűlését. A közgyű- ; január 1. után épülő házakra. Az lés 12 pontból álló tárgysorozatát ; állandó választmány javaslata a pontosan egy óra alatt tárgyalta le a beadványnak erre a részére vonat- képviselőtestület.A közgyűlés egyéb- j kozóan az, hogy a képviselőtestü- ként zavartalanul, minden nagyobb vita nélkül folyt le, egyedül a pénz­ügyminiszter rendkívüli házadó men­tességet engedélyező* rendeletével kapcsolatban Nagy Péter beadvá­nya körül hangzott el több ellenté­tes felszólalás abban a kérdésben, hogy a képviselőtestület a bead­let ne utasítsa el a kérelmet, azon­ban a gépüzemi igazgatóság eset­ről esetre döntsön a víz és csator­nadíjak mérséklése tárgyában be­érkezett kérelmek fölött. A kérdés­hez elsőnek Lang Nándor képviselő szólt hozzá. Kifogásolta a városi üzemi szolgáltatások terén nyuj­ványban javasolt viz- és csatorna j taDdó kedvezményeket. Rámutatott szolgáltatási kedvezményeket meg- ■ a háztulajdon válságára, amit a súlyos adja-e, vagy sem az új építésű há- közterhek okoznak. Hangoztatta, zakra. j hogy addig a város nem tehet en­A közgyűlést pontosan délután 4 ] gedményeket, amig a vízdíjak álta­lános csökkentésére nincs lehetőség. órakor nyitotta meg Braun Károly polgármester. Ismertette a tárgyso­rozaton kívül érkezett ügyeket, j majd a tárgysorozatra térve Frank , Tivadar főjegyző felolvasta dr. Wer- \ ner Adolf zirci apát köszönő leve- : lét a képviselőtestületnek dr. Tor- \ day Ányos bajai gimnáziumi igaz- í gató tragikus halála alkalmából i hozzá intézett részvétnyilatkozatá- j Az adókedvezménnyel épülő új há­zak amúgy is súlyos konkurenciát okoznak az ingatlanpiacon a régi, nagy terheket viselő épületeknek. Hevesy Gusztáv szerint a kérdéssel nem lehet általánosságban foglal­kozni. Szajlay Sándor annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy az ért, valamint dr. Szabó Lajos pécsi \ építtető kedv fellendítése érdeké­ítélőtáblai elnöknek köszönő iratát 1 ben kívánatos, hogy bizonyos mini- a kinevezése alkalmából közölt üd- S mális kedvezményt a városi üzemek vözlésért. j is adjanak. Javasolta, hogy a vá­Ezután Frank Tivadar főjegyző j ros kérje a minisztertől az adóked­ismertette a pénzügyminiszternek a rendkívüli ideiglenes házadómentes­ség ügyében kiadott s lapunkban már közölt rendelkezését, valamint a rendelettel kapcsolatban Nagy Péter városi képviselőnek a kép­viselőtestülethez juttatott beadvá­nyát. Az utóbbit szintén részlete­sen ismertettük egyik legutóbbi lap­számunkban. A beadvánnyal kap­csolatban megállapította a főjegyző, hogy az abban foglaltak ellenkez­nek a pénzügyminiszteri rendelet­tel, amellett azok teljesítése kívül esik a város hatáskörén is s így teljesíthetetlenek egy pont kivéte­lével, amelyben a képviselő azt ja­j vezménynek az egész város terüle- I téré történő kiterjesztését. ? Polatsik Jenő örömét fejezte ki \ afölött, hogy a miniszter a régóta várt adókedvezést a város belső te­rületére is megadta. Ettől az épít­kezés fellendülése várható, amit sze­rinte helyes volna fokozni az üzemi kedvezményekkel is, a város kára nélkül és a lehetőség határain be­lül. A város nyerni fog, ha a bel­városba szebb, igényesebb, nagyobb közüzemi fogyasztású házak kerül­nek a régi „fejelt“ épületek helyé­re. (Közbeszólások : lesz-e pénz az építkezésre ? Kinek lesz pénze ? A polgármesteri csengő erélyesen s

Next

/
Thumbnails
Contents