Eger - napilap, 1938/1

1938-02-22 / 30. szám

2 EGER 1938. február 22. csaknem szünet nélkül szól.) Polatsik Jenő: Nem közömbös a város szem­pontjából az sem, hogy egy háztulaj­donos 300 vagy 600 pengő vízdíjat fizet-e s hogy a vízdíjbevétel eset­leg két-háromszorosára emelkedik. A többletbevételből esetleg le­hetséges lesz a régi házak vízdíjá­nak a leszállítása is. Önző felfogás és nem szolgálja a város fejlődését sem az, amely tiltakozik az új há­zak vízdíjkedvezménye ellen csak azért, mert a régi háztulajdonosok teljes díjat fizetnek. A város az új építkezések révén várható üzemi többletbevétekből adjon kedvezményt a háztulajdonosoknak. Schwarcs Ignác dr. elvileg a mér­séklés ellen foglalt állást. Visszás helyzetnek tartja, hogy a meglévő háztulajdon évek óta viseli a víz- és csatornaüzemek amortizációját, amellett, hogy a rossz építésű há­zak minden kis fülkéje után fizetni kell a díjakat még akkor is, ha esetleg be sincs vezetve a víz, s most, amikor a vízvezeték és csa­tornázás terheit nagyrészt kifizet­ték, az új építtetők ebbe a kényel­mes helyzetbe egyszerűen beülje­nek. Heller József dr. szerint sem le­het általánosságban foglalkozni a kérdéssel, azt konkrété kell elbí­rálni. Az építkezés ma drága, tehát valami kedvezményt adni kell, de annak mértékét esetenkint kell meghatározni. Végül is a közgyű­lés az állandó választmány javas­latát fogadta el az üzemi kedvez­mények ügyében. A következőkben a Pacsirta és a Kapás-utcák lakói­nak kérelme ügyében úgy döntött a közgyűlés, hogy a kért közkút felállítására szükséges 7000 pengőt az 1940 évi költségvetés terhére állítja be. Nagy László a közkút felállítá­sát sürgette, mert a környék tífusz- fészek az ivóvíz hiánya miatt. A múlt évi tifuszoltásokra is a víz­hiány következtében fellépett jár­vány miatt volt szükség. Szóvá tette a felszólaló az oltásokkal kap­csolatos panaszokat. Sok ember még ma is fájdalmakról panaszko­dik az oltások miatt. Braun Károly polgármester: A képviselő ur ebben a kérdésben nem szakértő. Ha kifogás van, tessék panaszt emelni az oltást végző or­vos ellen. Frank Tivadar főjegyző beszá­molt a borfogyasztási adóegyessé- gek ügyében kiküldött bizottság tárgyalásának eredményéről. A bi­zottság tételről-tételre megvizs­gálta az összegeket s 655 tételnél 5807 pengő összeggel csökkentette, ugyanakkor 386 tételnél összesen 4300 pengővel emelte, végeredmény­ben 1500 pengővel kevesebb a fo­gyasztási adókivetés, végösszege pedig 38.348 pengő. A közgyűlés a továbbiakban újjá­alakította a gyógyfürdők felügyelő bizottságát. A tárgysorozaton kívül foglalkozott a közgyűlés a öt, hosz- szú ideje szolgálatban álló szellemi szükséginunkás fizetésemelés iránti kérésével. Az állandó választmány javaslata értelmében a kérelmet nem utasította el a közgyűlés, ha­nem utasította a polgármestert, hogy ha a folyó évre nem lehet, a jövő évi háztartás költségvetésé­nek terhére keressen fedezetet a szellemi szükségmunkások díjazásá­nak felemelésére. Kálnoky István tanácsnok ismer­tette a kereskedelmi miniszter le­iratát a külföldi gépkocsik sorompó­vámjának elengedése tárgyában az eucharisztikus kongresszus alkalmá­ból. A városok egyöntetűen foglal­tak állást ebben a kérdésben. A vámelengedés május 1-től október végéig érvényes. A városok azzal a feltétellel mondottak le a vámbevé­telekről, hogy a minisztérium kár­pótolja őket és a vám elengedés a jövőre nem szolgál precedensül. A közgyűlés felhatalmazta a polgár- mestert, hogy kösse meg az egyes- séget a minisztériummal a vámel­engedés ügyében. Több kisebb jelentőségű ügy le­tárgyal ása után a közgyűlés ponto- • san öt órára végzett a 12 pontból I álló tárgysorozattal. Éjszakai lövöldözés Noszvajon két sebesülttel A napokban Noszvaj egyik kocs­májában több falusi gazda és legény tárgyalta a világ esemé­nyeit csendes borozgatás közben. Az egyik közülük előbb hazain­dult, mint a többiek, és a jelenlé­vők elbeszélése szerint a kocsmá­ban felejtette a sapkáját. Hazaérve az istállóban feküdt le és nemso­kára mély álomba merült. A kocs­mában maradtak is lassan szede- lődzködni kezdtek. Észrevették az ottmaradt sapkát s Fülöp József és Sánta Vilmos magukhoz vették azt, hogy odaadják tulajdonosának. Be is akartak menni hozzá, de ami­Forró sikerrel zajlott le a Kolping Leány- egylet szinielőaddsa. Eger, február 21. Zsúfolt ház forró és ujrázó tapsai jelezték az egri Kolping Leányegy­let első nagy próbálkozásának, az Obsitos előadásának osztatlan si­kerét vasárnap az Egri Katolikus Legényegyletben. Egy tökéletesen működő zenekarral alátámasztott életerős, rátermett operett-együttes mutatkozott be ez alkalommal az egri közönségnek, zavartalanul per­gő jelenetek során és határozottan meglepetést keltett az a készség, ami ebből a törekvő iparos ifjúság­ból áradt. A szereplők általában mind ki­tűnően megállták a helyüket s igen sokan közülük felül is emelkedtek az átlagos műkedvelői színvonalon őszintén átélt játékukkal. Szemző Károly daliásán játszotta az obsitos katona szerepét, kellemes bariton hangja szépen érvényesült. Turcsányi Ilona finom volt és né­hány jelenetében könnyekig meg­ható, Bobkó Ilona szelíd és kellemes színeket adott az együtteshez, Sán­dor Béla mértékletes, tempós játéka igen jó volt, Bőgős Bertalan ugyan­csak férfias határozottságú játéké­kor az istálló ajtaját döngetni kezd­ték, a sapka gazdája félreértve szándékukat, nem nyitotta ki az ajtót. Hogy ezután mi történt, arra csak a nyomozás fog feleletet adni. Tény az, hogy az egyébként csen­des falú éjszakáját két lövés riasz­totta fel. Sánta és Fülöp veszé­lyesen megsebesülve maradtak a színhelyen, ahonnan azután az egyik egri kórházba szállították a két noszvaji embert. A csendőrség még az éjszaka folyamán megindította a nyomozást, annak a megállapítá­sára, hogy mi történt a két lövést megelőző időben. ért ugyancsak sok nyiltszini tapsot kapott. Rendkívül sikerült volt a Százszorszép-hármas: a könnyedén alakító Ferencz Rudolf, az enni- valóan bájos és temperamentumos Zselénszky Márta és a kitűnő komi- kumú Sopronyi László; ők adták a darab legtöbb kacagtató vidám­ságát. De a kisebb szereplők: Józsa Ilona, Bobkó Rózsi, Halmosi Zsig- mond, Túrái Ferenc, Molnár Mária, Májer Károly, Balogh László, Kakuk Margit, Tarr Lajos, Aszlaitner Julia és Molnár Anna is pompásan meg­állták helyüket és egyformán ré­szesei a sikernek, amely valóban melegen és őszintén nyilvánult meg a közönség részéről. Külön meg kell emlékeznünk a Katolikus Legényegylet zenekaráról, amely tömör hatásokkal, hajléko­nyán, finoman rendelődött alá Kádár László lelkes és hivatásos operett- karmesternek és dicséretére váló fegyelemtartásának és pontos el­képzeléseinek. A darab festőién szép hatású díszletei Sülé Iván festő­művész rendkívül tehetséges alko­tásai, a táncokat Kondor Gábor tanította be igen ügyesen. De meg kell említenünk a darab lelkét, rendezőjét, a műsorban sze­rényen névtelenül maradt Grónay Margitot, aki nagy hozzáértéssel, fáradságot nem ismerő lelkesedéssel, hatalmas munkával és kitűnő el­képzeléssel oldotta meg a darab színrehozatalának, kiállításának nem könnyű problémáit. A szinielőadásban azonban min- denekfölött az a pompás szellem nyilatkozott meg, amelyet az Egri Katolikus Legényegylet képvisel és amelynek újabb komoly bizonysága ez a siker, amely az állandó fejlő­dés útját jelzi. Jelmezes teaestet ren­dez a MESE télisport szakosztálya. A MESE télisport szakosztálya | március elsején tartja farsangzárő jelmezes, műsoros teáját délután 5 órai kezdettel a Kaszinó termeiben. A tegnap megtartott választmányi ülésen Horváth Ferencet választot­ták a jégszakosztály vezetőjévé és őt bizták meg a sokat ígérő tán cos teadélután megrendezésével is. Horváth Ferenc már sok esetben bizonyította be rátermettségét, a- mely a legjobb biztosíték az est sikeréért. A rendezőség ezúton is felhívja a táncos tea délutánon meg­jelenni szándékozó hölgyek figyel­mét arra, hogy a sok fényes far­sangi mulatság után ez a szezon egyetlen mulatsága, ahol a hölgyek pettyes karton ruhában is megjelen­hetnek. A legcsinosabb és legegy­szerűbb három jelmezt a rendező­ség értékes díjjal jutalmazza. A férfiak jelmeze a sport minden ágá­nak jellemző ruhája lesz, ami már előre is biztosítja a teadélutáu sok­színűségét. A rendezőség még a mai nap folyamán kibocsátja a meghí­vókat és reméljük, hogy a farsang utolsó mulatsága méltó befejezése lesz a táncos farsangnak. — Magyarosan. Most jelent meg a Magyarosan nyelvművelő fo­lyóirat 1938. évfolyamának 1—2. száma. A gazdag tartalmú folyó­irat bő szemelvényekben közli Ka­zinczy Ferenc értekezését a nyelv­újításról és Szarvas Gábornak, a Magyar nyelvőr első szerkesztőjé­nek, egyik harcos Írását. Pintér Jenő beszámol a tanulóifjúság szá­mára hirdetett pályázat eredmé­nyéről, Zlinszky Aladár a műked­velő nyelvészetről mondja el a vé­leményét. A kisebb közlemények során kiváló nyelvművelők adnak feleletet időszerű nyelvészeti kér­désekre. Külön rovatban bírálja a folyóirat íróink magyar nyelvét. A folyóirat nem a szaktudósok, ha­nem a művelt nagyközönség szá­mára készül. Célja, hogy a magyar nyelv iránt minél nagyobb körök­ben érdeklődést keltsen, védje a nyelvet, tisztítsa a stílust. Előfize­tői ára a legolcsóbb valamennyi magyar folyóirat között. Évi 1 pengőért rendelhető meg a M. T. Akadémia Főtitkári Hivatalában. (Budapest, V. Akadémia-u. 2.) Eucharisztikus kongresszusi felvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésé ben.

Next

/
Thumbnails
Contents