Eger - napilap, 1938/1
1938-02-17 / 27. szám
Eger, XLIX. évf. 27. szám. Aba 8 fillér ♦ Csütörtök ♦ Trianon 19, 1938. február 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A. POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. A vármegyében helyreállt a nyugalom j a németországi munkásszerződésekkel kapcsolatban A közigazgatási Eger, február 16. Heves vármegye közigazgatási bizottsága kedden délelőtt tartotta rendes ülését Hedry Lőrinc dr. főispán elnökletével. A hivatali jelentések során Búzás Endre dr. vm. főjegyző felolvasásában ismertetett alispáni jelentés megemlékezett a vármegyei közjóléti alap munkásságáról. A közjóléti bizottság előkészítette az ínségmunkáknak új alapokra fektetését és a szegény gyermekek fel- rubázási akcióját, amelynek keretében 600 fiú-, 600 leányruha és 360 pár cipő kerül kiosztásra. Öt nagyközségben gyermekétkeztetési akció indult 75 napra, 350 gyermek részére. Tejakció öt községben indult meg. A bizottság ezenkívül kiosztotta a kiselejtezett csendőrségi ruhákat a vármegye szegényei között, továbbá elkészíttette a rosz- szul táplált gyermekek, a keresetnélküli iparosok és a földnélküli földművesek statisztikáját. Remélhető, hogy a bizottság gondos és körültekintő munkája a szociális segítés új formáit tudja majd megvalósítani jelentős eredményekkel. A mezőgazdasági jelentés után Hedry Lőrinc dr. főispán szólalt fel és ismertette gróf Keglevich Gyula levelét, amelyben arra kéri a bizottságot, írjon fel a kormányhoz, hogy tegye közhírré a német- országi munkásszerződések megszüntetését. A főispán kijelentette, hogy a kormány ezt már megtette és a nyugalom vármegyeszerte teljesen helyreállt. A jövő hét folyamán megjelennek a német munkaközvetítő hivatal emberei, akik a hatóságok által névszerint kiválasztott munkásokat meg fogják vizsgálni s velük a szerződést megkötik. A főispán felvilágosítása után a bizottság ülése bizottság mellőzte gróf Keglevich j Gyula indítványát. Beniczky Elemér ezzel kapcsolat- i ban szóvá tette, hogy a pétervásá- rai járásban a németországi szerződéseket kortescélokra használják ki ellene. Olyan híreket terjesztenek, hogy ő akadályozta meg a munkások minél nagyobb számban való kivitelét, holott ő csak a szerződések megkötését sürgette, sőt közbenjárt a hatóságoknál, hogy emeljék fel a pétervásárai járás megállapított létszámát. Az a baj — mondotta — hogy a hatóságok nem azokat jelölték ki, akiknek nagy a szájuk, hanem az ínségeseket. Okolicsányi Imre alispán megjegyezte, hogy a munkások maguk ellenőrizték a legszigorúbban a németországi kijelölést. Ha véletlenül felvettek egy kisebbszámú családfőt, a többiek azonnal jelentést tettek és a hatóság figyelmébe ajánlották a nagyobb családúakat. A hatóságok ilyen esetben is mindig eleget tettek a felmerült kívánságoknak. Győrffy Kálmán a gyöngyös— jászberényi út kiépítését sürgette. Az atkári szakaszt ki kellene szélesíteni. Kérte a gazdasági felügyelőséget, hogy a vetőmagot idejében j osszák szét az igénylők között. \ Megemlítette azt is, hogy a közsé- j gekben felmerült az a kívánság, ; hogy a villamossági részvénytársa- ) ság szállítsa le a villanyórák havi j díját, ez azért is kívánatos volna, ] mert az előfizetők száma szaporo- j dik. Végül arra kérte a pénzügy- j igazgatót, hogy óvatosan kezeljék a í Mezőgazdasági Kamara évkönyvé- : ben a földbirtokosok vagyoni álla- ; potára vonatkozó adatokat, mert j azok nem mindenben alkalmasak az adó megállapítására. Felfagyás veszedelme fenyegeti j a vetéseket Eger, február 16. A törvényhatóság közigazgatási bizottságának ülésén vitéz Fluck Gusztáv vm. gazdasági felügyelő a követkeeőkben ismertette a vármegye mezőgazdasági állapotát: A téli hótakaró a megye déli részein már csak foltokban van meg, az északi részeken s az északi fekvésekben még egyöntetű a hótakaró. Az időjárás jóidéig tavaszias jellegű volt, de az éjszakák még 3—6 fokig terjedő fagyot hoztak. Legutóbb havazás volt. A nagy hőkülönbség felfagyást okozhat annál inkább, mert a felső talaj igen nedves. Az őszi vetések jól teleltek, az őszi egérkár nyomai mutatkoznak helyenkint, vannak helyek, ahol a hóié összegyűlése fagykérget okoz. A németországi munkások kijelölése a meghatározott községekben megtörtént, ami annyiban jelent megnyugvást, hogy a helyi munkákra való summás és aratási szerződések kötése megkezdődött. Tenyészkan-akcióban újra részesült a vármegye 20 darabbal, ezek j rövidesen kiosztásra kerülnek. A kos-akció is folytatódik, amennyiben a múlt évben 31 darab kos osztatott ki Nagyíván község részére. A tavaszi vetőmag-akció előmunkálatai megkezdődtek, annak mérvére vonatkozólag rendelkezés még nincs. Az állatállomány egészségi állapota és kondíciója kielégítő, takarmányhiány nincs. A munkanélküliség csak a rendes téli munkalkalom-hiányt mutatja. H uízmérő órák felszerelésének hatása II. Eger, február 16. Múltkori közleményemben leszögeztem, hogy nem egyedül csak az évi 51.000 pengő üzemköltség megtakarítása volt az oka annak, hogy a Városi Gépüzemek igazgatósága a vízmérőórák felszerelése mellett foglalt állást, hanem az üzem fenntartásának vagy összeroppanásának kérdése. Az 1927. évben üzembe helyezett vízvezeték teljesítő képességének 1934. évben már a felső határán állott. A gáztalanító berendezés nem győzte a nagy fogyasztást, úgy hogy nyers vizet is kellett a hálózatba szivattyúzni, hogy a szükségletnek megfelelő mennyiség rendelkezésre álljon. Az üzem két szivattyúja közül az egyik naponként 24 órát, a másik naponta 18 órát volt üzemben. Ennek következményeképen tartalékszivattyú naponkint csak 6 óra hosszat állt rendelkezésre. A kisebb vízmennyiségre számított csőhálózat ellenállása a nagy vízmennyiséggel arányosan megnőtt úgy, hogy míg egyszivattyús üzem esetén 1 m3 víz felszivattyúzására 0-37 kwóra áramra van szükség, addig mindkét szivattyúnak egyidejű üzeme mellett 0'40 kwóra. Ez a 3/100 rész kilowattóra maga e nagy vízmennyiségnél évi cca 8000 pengő költségtöbbletet jelentett. Az Igazgatóság tehát az előtt az alternativa előtt állott, hogy vagy bővíti az alig megépített üzemet, a mely újabb beruházási tőkét s így újabb kamatterhet jelent, vagy visszaszorítja normálisra a vízfogyasztást. Annál is inkább az utóbbi alternativa mellett kellett állást foglalnia az Igazgatóságnak, mert az üzem mérlege nemcsak további beruházást nem bírt meg, de addig is egyáltalán csak a villamosmü támogatásával volt fenntartható. A bevételek az üzemi költségeket és a kamatterheket nem fedezték úgy, hogy a villamosúmtól volt kénytelen hiteleket igénybe venni s ez a hitel 1934. év végén már 465.000 pengőre emelkedett annak ellenére, hogy tőketartozásai után a vízmű a villamosműnek kamatokat nem térített. Nagyon természetes, hogy miután a villamosműnek akkora forgó tőke nem állott rendelkezésére, hogy ilyen hitelt tudjon nyújtani, másoknak tartozott és tartozik még ma is, természetesen kamat fizetési kötelezettséggel. Ezt a pénzügyi politikát tovább folytatni nem lehetett, mert az üzem tönkretételére vezetett volna. Meg kellett találni az orvoslás módját, s azt meg is találta az üzem igazgatósága a vízmérőórák felszerelésében. Normálisra lecsökkent a víz- fogyasztás úgy, hogy ma már a gáztalanító teljesítőképessége is megfelelő s nemcsak kétszivattyús üzemet nem kell soha sem tartani, de a szivattyú üzem napi 4—6 óra hosszat egyáltalán szünetelhet. Csökkent az üzemköltség s evvel a vízmű tartozásait törleszteni tudja. Minden tekintetben helyreállott az egyensúlyi állapot s ez pár éven belül a vízdíjak csökkentését s e mellett a csőhálózat további kiépítését fogja lehetővé tenni. Ringelhann Béla műszaki főtanácsos, igazgató. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — Idő: Mérsékelt északkeleti szél, változó felhőzet, nyugaton havazás. A hőmérséklet csökken.
