Eger - napilap, 1938/1

1938-02-17 / 27. szám

2 EGER 1938. február 17. módosítani kell a rendkívüli ideiglenes htízadómentesség feltételeit Nagy Péter beadványa a képviselőtestülethez Táviratok a világ minden részéből. A berchtesgadeni találkozó ered­ményeként tegnap megtörtént az osztrák kormány átalakítása. A kancellár továbbra is Schuschnigg Kurt maradt, a külügyminiszter Schmiedt Guidó, az eddigi külügyi államtitkár lett. Több miniszter­tárca gazdát cserélt. Tegnap este tiz órakor a kormány hivatalos köz­leményt adott ki, amelyben beje­lentette a megtörtént kormányvál­tozást. A berlini lapok behatóan foglalkoznak a berchtesgadeni ta­lálkozó jelentőségével és az osztrák kormány átalakításával. A Völ­kischer Beobachter nagy cikkben méltatja a találkozó fontosságát és kiemeli, hogy a megegyezés Hit­ler kezdeményezésének köszönhető. A Börsenzeitung cikke szerint a berchtesgadeni megegyezés a béke világító fáklyájaként hat. — Az aragoniai harctéren a köztársa­ságiak támadást kíséreltek meg, de a nemzetiek visszaverték. A nem­zetiek fogságába került 350 ember, köztük egy dandárparancsnok egész vezérkarával. — Roosewelt nyilat­kozott az amerikai haditengerészet fejlesztéséről. Nyilatkozatában ki­fejtette, hogy Amerikának két hajó­hadra van szüksége érdekeit megvé­deni az Atlanti- és Csendes-óceánon. — Moszkvai híradás szerint Anglia is bezáratja leningradi konzulátusát. — Eszak-Lettországban kommunista összeesküvést lepleztek le. —- A Papanin orosz expedíciót mindez- ideig még nem sikerült megmenteni. Tegnap az expedíció megmentésére kiküldött hajó fedélzetéről egy re­pülő megkísérelte az expedíció tag­jainak megkeresését, de a nagy köd miatt kísérlete eredménytelen ma­radt. — A román kultuszminiszter rendelettel megsemmisítette a Goga kormány tisztviselői elbocsátását. Közel 25 ezer ember, főleg tanárok és tanítók kerültek vissza állásuk­ba. A rendelet intézkedik a Goga kormány által kinevezett tisztvise­lők elbocsátásáról is. — A román ka­tonai főügyész nyomozást indított a rémhírterjesztők leleplezésére. Öt külföldi laptudósítót őrizetbe vettek. — Graziam Abesszínia volt alkirá- lya Olaszországba érkezett. — Az angol rádiótársaság megkezdte spa­nyol és portugál nyelvű híradásait. — Párisban új színház: a Teatre du Midi alakult, amely éjfélkor kezdi előadásait. — Két cseh katonai re­pülőgép összeütközött, négy utasa szörnyethalt. — Németország újabb diplomáciai lépésre készül — egyes francia lapok híradása szerint — a Hitler-ellenes párisi kiállítás miatt. — Bármilyen könyvre van szüksége, beszerezheti a Keresz­tény Sajtószövetkezet könyvkeres­kedésében. Eger, február 16. Február 2.-i számunkban közöl­tük, hogy a pénzügyminiszter 25 évi adómentességet ad a fürdő, Jó­kai, Káptalan stb. utcákban 20 évi adómentességet ^biztosít a Szent Imre tér, Szmrecsányi Lajos, Pir- ker stb. utcákban. Hogy az adómen­tességhez a város is minél nagyobb engedményekkel járuljon hozzá, Nagy Péter városi képviselőtestületi tag az alábbi indítványt terjesz­tette a polgármesterhez illetve a városi képviselőtestület elé: Az Eger napilapból örömmel vet­tem tudomásul, hogy a régóta kért és általam is szorgalmazott hosz- szabb idejű házadómentességet nem­csak a külváros telkein épülő há­zakra, hanem a belváros ódon, egészségtelen házai helyére épülő emeletes házakra is megadják s ez­által munkalehetőséget adnak a munkanélküli építőiparosoknak, más­részt eltüntetik a belváros terüle­téről a már nem oda való érték­telen romokat. Megmozdítja ez az engedély a magántőkét, építkezé­sekre serkenti a belvárosi háztu­lajdonosokat. A régi épületek he­lyén uj modern üzlethelyiségek és világos lakások épülnének, a régi árnyékos, bűzös udvarok helyett, napsugaras tiszta udvarok létesül­nének, az utca rendezése által a szűk utcák is megszélesedve, for- galmasabbaká válhatnának. Amilyen örömmel olvastam a fenti lap cikkét éppoly lehangolólag hatott a február 4-én megjelent közlemény, mely a házadómentesség feltételeit közölte. A feltételek súlyos volta teljesen reménytelenné tette az egész nagy­szerűnek látszó házadómentességet. Kitűnik, hogy a város semmi ked­vezménnyel nem járul az állami 20—25 éves adókedvezményhez, sőt megnehezíti annak keresztülvitelét. Először: az építtető tartozik a leg­értékesebb utcai vonalból, telekré­széből minden megtérítés nélkül át­adni, amekkorát a hatóság meg­kíván, holott, ahol ezideig utcaren­dezés volt, pl. a Csiky Sándor-utcá- ban, a telektulajdonosoknak minden egyes esetben megtérítették a város­nak átadott terület értékét. A város nem ad kódvezményt a víz- és csatornadíjban, holott egy lebontott földszintes ház helyére épülő egy, esetleg kettöemeletes ház a megnövekedett • lakóhelyiségek száma által, az eddigi helyiségek­nek 4—6-szorosára emelkedhetik és ezáltal a vízdíj ugyancsak 4—6- szorosára emelkedne. Tudvalevő, hogy a városi víz- és csatornadíja­kat a vízvezeték elkészítésének idő­pontjában a meglevő házak, illetve helyiségek alapján állapították meg, már most minden több épület, illetve lakóhelyiség a vízművek jövedelmét növeli, tehát a város minden kár és megterhelés nélkül megadhatja az 5o %-os víz- és csatornadíjJked- vezményt, mindazon épületekre, a- melyek 1938 év január 1. után épülnek. Harmadszor, ugyanúgy a városi pótadó-mentességet is meg kell adni, a fent engedélyezett időre, ugyan­úgy mint a fővárosban. Negyedszer, káros a magántu­lajdon használhatását oly szigorúan megkötni, hogy elveszíthesse a ház­adómentességet az építtető, ha a telket nagyobb mértékben beépíti, esetleg a lakások és helyiségek be­osztását utólag, az engedélyezett tervtől eltérőieg módosítja. Ennek a feltételnek lehetetlen volta miatt nem szabadna a telket úgy beépí­teni, hogy a belváros amúgy is kis telkein, az utcarendezés által is megkisebbítve, az építkezés rentá­bilis legyen, a befektetett tőke meghozza megfelelő kamatát. Az építtető tájékozatlan lévén, a terv­ből nem látjaugy meg, mint a való­ságban, hogy a helyiségek mily na­gyok lesznek, lehetetlen tehát, hogy építés közben már ne változtathas­son a terven. Fentiek alapján összegezve az alanti javaslatot terjesztem a vá­ros vezetősége és a képviselőtestü­let elé: 1. A város vezetősége hívja ösz- sze Eger város összes építész­építőmestereit és az építőszakma­beli érdekeltségeket, egy oly bizott­ság megalakítására, mely a városi mérnöki hivatal, az építészeti és szépészeti szakosztállyal együtt pon­tosan körvonalazná a fenti feltéte­lek alkalmazását és a módosításra javaslatot terjesztene be. 2. Törlendő az ingyen telek ado­mányozás utca bővítés, vagy ren­dezés címén, hanem úgy mint ezideig történt, a városi mérnöki ügyosztály, építészeti székosztály becslése alap­ján megállapított négyszögölenkénti árban térítse meg az építtető által átadott telekrészt. 3. 1938. évi január 1-től számít­va a város minden új építkezésnél legalább 50% víz- és csatornadíj­kedvezményt nyújtson, mindazideig míg a jelenlegi vízdíj-fizetési mód fennáll és nem térnek át köbméter szerinti térításre, mint ahogy az a fővárosban és más városokban is van. 4. A városi pótadó kedvezmények­nek megadása ugyanannyi időre, mint az állami adók megadatnak. 5. A telkeknek az építési sza­bályrendeletben kikötött és meg­engedett módon való beépítésének engedélyezése, a mérnöki ügyosztály és építési szakosztály engedélye, illetve elbírálása alapján, minden további, az építkezést meggátló fel­tétel törlése. Tíz fillérrel tíz pengőt is nyerhet az «Eger» tippversenyén! Indulás: március 1-én. A Bornemissza­cserkészek zászló­szentelése és dísz­előadása Eger, február 16. j Tizenöt év óta végzi a tíz cser­késztörvény szellemében Eger iparos- és kereskedőifjúságának nevelését a 212. számú Bornemissza-cserkész­csapat. A csapat minden nyilvános szereplése bizonysága annak, hogy a Katolikus Legényegylet ifjúsága kemény vidámsággal dolgozik a cserkészideál minél teljesebb meg­valósításáért s munkája nyomán az emberibb és magyarabb ifjúság egy­re sokasodó új seregei és rendjei menetelnek a szebb és boldogabb jövendő felé. Bensőséges ünnepe volt vasárnap a Bornemissza-cserkészeknek. A csa­pat II. Mekcsey István-raja és öreg- raja zászlót szentelt, a zászlószen­telést pedig színielőadással tette maradandó emlékűvé a közönség számára. A zászlószentelést az Ir- galmasrend templomában délelőtt 10 órakor tartott szentmise kereté­ben történt meg. A szentmisén meg­jelentek a Bornemissza-csapat tagjai teljes számban, azonkívül képvisel­tették magukat a többi egri cser­készalakulatok is, kifejezést adva ezzel együttérzésüknek az ünneplő csapattal. Ibos Sándor legényegyleti másod­elnök megkapó gondolatokban gaz­dag beszéddel szentelte meg a két rajzászlót, figyelmeztetve a cser­készeket azokra a magasztos ideá­lokra, amelyeknek követésére a zászlók hívják és kötelezik őket. A zászlóanyai tisztet dr. Kiss Jó- zsefué és Hám Jánosné látták el. A szentelési szertartás és a mise után a Legényegylet székházába vonultak a cserkészek. Itt az öreg­raj tagjai megújították fogadalmu­kat vitéz dr. Szabolcsi István csa­pattiszt kezébe, aki emelkedett sza­vakkal kérte a cserkészeket, hogy tovább is fogadalmukhoz híven munkálkodjanak a cserkészideál meg­valósításán. Délután 5 órakor a zászlószente­lés alkalmából díszelőadást rendez­tek a Bornemissza csapat cserké­szei. Az előadás gondosan és művé­szien pergő számai komoly érték­mérőjét jelentették annak a mun­kának, amelyet a csapat tagjai az Eucharisztikus kongresszusi felvóny 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. —

Next

/
Thumbnails
Contents