Eger - napilap, 1937/2
1937-07-25 / 118. szám
EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. július 25 Az OTI kirándulni viszi vasárnaponkint a fiatalkorú munkásokat Egerben négyszáz fiatalkorút érint az OTI szociális intézkedése A tanoncüdültetés életrevaló és emberi melegségű gondolatának megvalósítása után az Országos Társadalombiztosító Intézet most újabb intézkedéssel adja jelét a biztosítottak iránti gondoskodásának. Legújabb rendelkezés szerint a kerületi pénztárak napközi üdültetésben részesítik augusztus 1-től szeptember 15-ig vasárnaponként a fiatalkorú munkásokat. A kirándulások alkalmával a társaság megszervezéséről, a vezetésről, költségekről és élelmezésről maga az OTI gondoskodik. A gondolat rendkívül egészséges és hasznos, mert hozzászoktatja a fiatal munkásokat, hogy vasárnapi idejüket lehetőleg a szabadban töltsék, ahol a szervezet megpihen és erőtartalékot gyűjt a következő hat nap munkájára, ráneveli őket a szabad levegő, napfény, esetleg fürdőzés üdítő eszközének használatára és ezzel nagy szolgálatot tesz a munkás-egészségügynek. Természetesen az intézetnek is hasznos befektetés a kirándulások szervezése, mert az egészségesebb munkástömegekre kevesebbet kell költeni a betegségi ágazatnál. Egerben háromszáz fiút és száz lányt érint az OTI újabb szociális intézkedése, akiknek érdekük, hogy minél rövidebb időn belül jelentkezzenek a pénztárnál a kirándulás ügyében, s minél előbb igénybe vegyék az ingyen-vasárnapot. A munkaadókat külön értesíti az OTI, hogy fiatalkorú alkalmazottaikat a saját érdekükben is figyelmeztessék erre a kitűnő hétvégi üdülésre. I SVÁBOT, CSÓTÁNVT, BOLHÁT BIZTOSAN KIIRTJA A SUGÁR-FÉLE Kizárólagos beszerzési főraktár :: SUGÁR :: Városi „ANGYAL“ drogéria Eger, Széchenyi u. ] Megtekintette a Bfikk alatt elterülő óriásbarlang kutatási munkáját a kereskedelmi miniszter szakértője Kessler Hubert nyilatkozata Dancza János munkájáról és feltevéseiről Eger, július 24. Egertől északra, 24 kilométernyire, Felsőtárkány község határában a lillafüredi út mentén, az úgynevezett Háromkő-hegy alatt Dancza János egri múzeumőr, aki nevét 1932-ben a subalyuki barlang feltárásánál talált jégkorszakbeli ember csontvázának felfedezésével tette ismertté a barlangkutatás tudományának irodalmában, az elmúlt év nyarán megtalálta annak a Bükk- fennsík alatt elterülő, 5—6 kilométer hosszúságú cseppkőbarlangnak bejárati folyosóját, amelyet a magyar tudósok már régóta sejtenek ezen a környéken és amelynek felkutatására már évtizedek óta buzditották a turistákat. Dancza Jánosnak a környékbeli pásztorok és orvvadászok hívták fel a figyelmét a barlang bejárati nyilasára. A lelkes barlangkutató munkába kezdett. Előbb saját erejéből, úgyszólván tíz körmével kaparta ki a földet és törmeléket, azután önzetlenül közreműködő turisták segítségével haladt tovább. Később Hevesmegye és Eger vezetői anyagi támogatásban is részesítették a kutatás munkáját és ennek eredménye, hogy a barlang bejárati folyosója mintegy 60 méter hosszúságban már fel van tárva. A további munkához, amely rövidesen az óriási barlanghoz vezet, sajnos, elfogytak a költségek és Dancza János támogatóival együtt a kereskedelemügyi miniszterhez fordult segítségért. Bornemisza Géza megértéssel fogadta a kérelmet és utasította a minisztériumban fennálló idegenforgalmi hivatalt, hogy a helyszínre kiküldendő Kessler Hubert neves barlangkutató szakértői véleménye alapján tegyen neki előterjesztést a támogatás összegéről. Kessler Hubert Zalatapolcáról, ahol az ottani földalatti melegtavaknál helyszíni közvetítést készített viaszlemezre a rádió részére, julius 27-i leadásra, érkezett most Egerbe, ahonnan autón Dancza Jánossal és Frank Tivadar főjegyzővel a felsőtárkányi barlanghoz ment helyszíni szemlére. A hatalmas bejárati folyosó hordalékában talált jégkorszakbeli állatok csontjai és Egy csomag film előhívással együtt 1- P Lusztig Sándor, Eotoszaküzlef, Eger .Telefonszám 30.. jégkorszakbeli fauna maradványai azt látszanak bizonyítani, hogy a sejtett óriási cseppkőbarlangból ezen a nyíláson folyt le a Bükkfennsík csapadékvize és az innen 1300 méterre fekvő „Feneketlen lyuk“-nak nevezett óriás zsomboly, a Bükk- fennsíknak ez a legnagyobb kürtője volt az a hely, ahol az ősállatok a barlangba bebuktak és ott elpusztultak. A geológiai helyzet, a rétegezettség és a barlang bejáratnak, valamint a hegységnek egész szerkezete bizonyítani látszanak azt a feltevést, hogy valóban megvan az az óriásbarlang, melyet Dancza János keres a feltárt bejárati folyosón át. Kessler Hubert munkatársunknak a következőket mondotta a szemle után: — Biztatónak találom Dancza munkájának eddigi gyümölcsét. Ha van egy nagy barlang, az csak cseppkőbarlang lehet, mert görgetett cseppköveket látunk a hordalékban talált medvecsontok között. Én is úgy látom, hogy a bejárati folyosó eddig feltárt részéhez már nem lehet messze, sőt egyenesen mögötte van a sejtett óriási barlang. Itt most már csak a pénzen múlik a dolog és aránytalanul csekély eszközökkel meg lehet tudni a biztosat. Én most Egerből Aggtelekre megyek, ahol építjük a 90 ágyas túrista szállót és a százszemélyes éttermet. Ott fogom kidolgozni szak- véleményemet a minisztérium idegenforgalmi hivatala részére. Nemcsak Eger város, hanem az egész ország közönsége nagy érdeklődéssel tekint a Bükkhegység nagy csepkőbarlangjáuak feltárása elé, amely nagy eseménye lenne nemcsak az európai barlangkutatásnak, hanem az egész magyar idegenforgalomnak is. HARMADIK TANULMÁNYUTAM GÖRÖGORSZÁGBAN IRTA: ERDŐS TIVADAR nak nyaranta husolni, ha mar az ottani hőséget nem bírják elviselni. Minket is egyiptomiaknak tartottak, és akikkel dolgunk volt, rendesen azt kérdezték tőlünk: vájjon Alexandriából vagy Kairóból jöttünk-e ? Innen Patraszba utaztunk. Végighaladtunk vonaton Peloponnesosz északi partján, dús mazsolaszőlő ültetvények, kies mezővárosok közt. Balról magas hegyek, völgykatlanok, folyók váltakoztak. A korinthusi öböl déli partján utaztunk végig. A legfőbb kikötő Egion, innen küldik szét egész Európába a mazsolát. Patrasz nagyot fejlődött mióta utoljára láttuk. Gyönyörű paloták, sok szép park, űj iskolák létesültek. A kikötői élet nagyban emelkedett, hatalmas mólóján esténkint előkelő közönség hullámzik, pazar villanyvilágítása világvárosias színt kölcsönöz a kedves városnak. A görög vendéglők általában kitűnőek, de a patraszi tengerparti étterem valamennyit felülmúlta. Itt három napilap jelenik meg, híreiket nem Athén közvetítésével kapják, hanem drótnélküli távírón. így Patrasz és II. Athénből a kies Lutráki tengeri fürdőbe utaztunk, mely a korinthusi öböl partján fekszik, 1300 méteres hegység alján. Itt már május 20-tól kezdve lehetett úszni a tengerben. Szemközt láttuk Korinthos városát és felette az 575 méter magas Akrokorinthost, melyen a fellegvár épült. Ma már romokban van. A hírneves és gyógyhatású lut- raki-ásványviz remekbe készült hatalmas ívezetű ivócsarnokokban kapható. Korinthosba is átrándultunk és végignéztük a gimnázium tornaversenyét. A fiúk és leányok külön- külön nemzeti táncokat is mutattak be a tenger partján elterülő szabad téren, a filharmonikus zenekar kísérete mellett. Vonatra szállva áthaladtunk a korinthusi csatorna felett és Pelo- ponnesosba érkeztünk. — Utunkat Xylokastronbcm szakítottuk meg, ahol több kilométernyire terjedő fenyveserdők vannak a tenger partján, modern villák százai sorakoznak citrom-, leánder- és narancs- ligetek között. Az itteni világhírű fenyvesekbe főleg egyiptomiak járMost Férfi- és női szövetek ben nemcsak a de választékban a legnagyobb legolcsóbb, SZLOBODA
