Eger - napilap, 1937/2
1937-11-23 / 187. szám
Eger, XL Vili. évf. 18 7. szám ÄB A 8 FILLÉB ♦ Kedd # Trianon 18, 1937 november 23, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- ü. 1. TELEFON: 322. Az alkotmányjogi reformok útján A kormány a miniszterelnök is- j mételt kijelentése szerint előre meg- ) állapított munkatervéhez híven a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvény megállapítása után a választójogi törvényjavaslat előtt benyújtotta a felsőházi reformról szóló törvényjavaslatot. így érkeztünk el — mondotta — menetrend- szerű pontossággal az alkotmány- jogi reformok útján a második állomáshoz. A felsőházi reformról szóló törvényjavaslat eddigi tárgyalása során, sem a bizottsági, sem pedig a plenáris tárgyalásokon nem merültek fel olyan aggodalmak és olyan ellentétek, amelyek el nem oszlathatók, illetve át nem hidalhatok. Lényegileg a felfogások egyeznek abban, hogy kétkamarás rendszerre és a felsőház egyenjogúsítására szükség van. Hogy miért, azt az ellenzék egyik tekintélyes szónoka állapította meg legtalálóbban, amikor azt mondotta, hogy a tárgyalás alatt álló javaslat lényege a parlamen- tárizmus megmentésének gondolata. Ha teljes egészében azért nem tehetjük ezt a megállapítást száz százalékig magunkévá, mert nálunk a parlamentárizmust veszedelem nem fenyegeti, az kétségtelen, hogy a kormány egyik célja ezzel a javaslattal is alátámasztani a tisztult szellemű és teljes értékű alkotmányosságot, amelynek viszont egyik létfeltétele a parlamentárizmus. Ebben az értelmezésben tehetjük csak magunkévá a javaslat lényegének meghatározását. Egyébként azonban fölösleges munka a lényeg után kutatni, mert hogy ennek a javaslatnak mi a legfőbb célkitűzése és így a lényege, azt Lázár Andor igazságügyminiszter világosan megmondotta már a bizottsági tárgyalások során. A miniszter kijelentése semmi kétséget sem hagy aziránt, hogy ennek a javaslatnak célja az alkotmányos egyensúly megteremtése, amely szükséges az államélet vitele szempontjából és amely megkívánja a törvényhozás két házának egyenjogúsítását. Teljes mértékben szolgálja is ezt a célt a javaslat. A törvényhozás két kamaráját egymás mellé rendeli, anélkül, hogy bármelyiknek túlsúlyt biztosítana. Az ősi alkotmányos alapon épült fel ez a javaslat, és az állami élet formáját csupán a megváltozott viszonyoknak megfelelően módosítja, illetve építi ki változatlanul a régi alapokon, tehát a jogfolytonosság nemzeti érdekű követelményeinek is teljes mértékben megfelelve. Közjogilag nem teljesen hiteles forrásból táplálkoznak azok, akik szóban és írásban úgy keresik a három alkotmányjogi javaslat között a politikai értelemben vett kapcsolatot, mint legalább is valamely hátsó gondolatot, rejtett és elbújtatott célzatosságot. Pedig ezt hiába keresik. Darányi Kálmán miniszter- elnök többszöri nyilatkozataiból, de a dolog természetéből is kitűnik, hogy itt nincs szó sem politikai, sem taktikai értelemben vett junk- timról. Annál inkább van azonban szó logikai és az alkotmányosság szellemének minden tekintetben megfelelő sorrendről. De szó van természetesen etikai kapcsolatokról és alkotmányos szellemű összefüggésről, ami senki előtt nem titok és amit mindenkinek megnyugtatással kell látni minden néven nevezendő alkotmányjogi törvényalkotások között. Mert ezek láncszemek, egymásba fűződő vaskapcsok, amelyek védik az országot, a nemzetet, az egyént és magát az ezeréves alkotmányt. Természetes, hogy a felsőházi javaslat az egyensúlyt biztosítani kívánja arra az esetre is, ha — mint az igazságügyminiszter mondotta — a nemzeti élet motorja hangulatok hatása alatt túl nagy iramot venne és ezzel az ország lejtőre kerülne. Éppen ezért alkotmányjogi jellegű a kormányzói jogkört szabályozó törvény, a felsőházi törvény és a választójogi törvény, hogy ez az államkormányzati - etikai kapcsolat meglegyen köztük. Minthogy pedig Illés József jogtudós professzor és országgyűlési képviselő helyes megállapítása szerint a mi ősi alkotmányunk teljes alkotmány, csak értékét bizonyítja minden közjogi javaslatnak, ha nem egymagában emelkedik ki, mint sziget a tengerből, hanem folytatása a szilárd talajnak, amelyen az állam áll. Idő: Gyenge légáramlás, változó felhőzet, több helyen köd, néhány helyen eső, éjjel több helyen gyenge fagy. A nappali hőmérséklet nem változik lényegesen. Ünnepélyes Te Deummal és pápai áldással véget ért az egri mlssié Eger, november 22. Vasárnap utóljára ragyogott fel a főszékesegyház és a minoriták templomának oromzatán a kereszt. A vasárnap esti ünnepi szertartással véget ért a nyolcnapos missió. A hétköznapok szürke rendjébe különös ünnepélyességgel világítottak be ezen a nyolc napon a templomi keresztek és bár a munka üteme nem állt meg, mégis valami meghitt és emelkedett érzés világított a lelkekben, Eger katolikus hivőnépe örömnapokat ünnepelt, mert úgy érezte, hogy a hétköznapok gondjából felemelkedett lelkére az Ég különös szeretettel és vigasztalással hinti fényességét . . . Értékekben gazdag és jelentősé- ges volt ez nyolc nap, és különösen most, a világnézeti harcok idején megszilárdította a hitet, s az elmélkedések mély és bensőséges óráiban megvilágosította az egyedülvaló értékek, a legnagyobb igazságok útjait és megmutatta az örök élet forrását. S hogy a missió tanítása nyitott lelkekre talált, az mutatja a legmeggyőzőbben, hogy a katolikus hívek széles tömegei nem hivalkodó demonstrációnak, vagy sablonos kötelezettségnek fogták fel a missiót, hanem belső indításból, az első naptól az utolsóig valósággal szorongásig megtöltötték a templomokat és buzgó lélekkel merítettek a mis- siós áj tatosságok kegyelmeiből. A vasárnap esti ájtatosságokkal befejeződtek a missiós napok. Az este 6 órakor kezdődő ájtatosságon is mindkét templomban hatalmas tömegek vettek részt. Az áj tatosság után szentbeszéd volt, majd a főszékessgyházban egybegyült hatalmas tömeget Kriston Endre felszentelt püspök ünnepélyesen pápai áldásban részesítette. A szertartás hálaadással ért véget s ezzel a missió is befejeződött. Ismét elutasította a uármegye a Korona 90 ezer pengős túlkiaótístínak kifizetéséről hozott uórosi határozatot Ä régi polgári iskola vételárát nem lehet a túlkiadás fedezésére fordítani, zárszámadási felesleg pedig nincs Eger, november 22. Többször foglalkoztatta már az utóbbi időben a vármegyét, mint felügyeleti hatóságot az egri Koronaszálló végelszámolásának ügye. Tavasszal elkészült a szálló épikezé- sének végelszámolása, a képviselő- testület elfogadta, a vármegye kis- gyűlése azonban nem hagyta jóvá, mert nem gondoskodott a város az építkezés eddig fedezetlen 90 ezer pengős túlkiadásáról. A visszadott véghatározatot a városi közgyűlés letárgyalta és az elöljáróság javaslata alapján úgy döntött, hogy a 90 ezer pengős túl- kiadásból 20 ezer pengőt az 1936. évi zárószámadási fölöslegből, ismét 20 ezer pengőt az 1937. évi zárószámadási feleslegből törleszt, a megmaradt 50 ezer pengő kifizetéséről pedig úgy gondoskodik, hogy erre a célra felhasználja a régi polgári iskola vételárát. A régi polgári iskolát a községi Segélyezési Alap akai’ja megvásárolni a községi köz- igazgatási tanfolyam számára s a tárgyalások már közvetlenül a befejezés előtt állanak. Az új határozatot legutóbb tárgyalta a törvényhatóság kisgyülése és — ismét nem hagyta jóvá Megállapította a kisgyűlés, hogy 1936- ban a valóságban nem volt zárszámadási felesleg a városi háztartásban és valószínűleg 1937-ben sem lesz, a városi határozatnak ez a része tehát nem reális. Ami a régi polgári iskola vételárát illeti, arra vonatkozólag a kisgyűlésnek az volt az álláspontja, hogy a vételár a túlkiadás fedezésére nem fordítható, mivel a törzsvagyon eladásából származó bevételeket csak a törzsvagyon gyarapítására szabad felhasználni a törvény szerint. A határozat tehát újból visszakerül a városhoz és valószínűleg nem marad más hátra a túlkiadás fedezésére, mint a pótadó felemelése. Ennek az összegnek egy évi kifizetésre történő beállítása a költségvetésbe 30 százalékos pótadóemelést jelentene.
