Eger - napilap, 1937/2
1937-11-23 / 187. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. november 23. Több közérdekű ügyben kértek batésági intézkedést Gyöngyös vasárnapi rendes közgyűlésén Szigorúan ellenőrzik a legkisebb munkabérek és a 48 órás munkahét betartását A belügyminiszter rendeletet intézett az összes törvényhatóságok és városok vezetőjéhez a legkisebb munkabérekről és a 48 órás munkahétről. A rendelet többek között ezeket mondja: — Az ipari miniszter úr az ipari munkásság szociális érdekeinek védelmében ezideig a különböző iparágakban 83 legkisebb munkabért megállapító bizottsági határozatot erősített meg és hat iparágban rendelte el a heti negyvennyolc órás munkaidő bevezetését. A munkásság jövedelmének emelését és az egyes iparágakban foglalkoztatott munkások számának növelését célzó rendelkezésekkel azonban a kívánt eredmény csak abban az esetben érhető el, ha azok végrehajtását a hatóságok a szükséges gondossággal ellenőrzik. — Felhívom ezért az alispán és polgármester urakat, utasítsák alárendelt hatóságaikat és közegeiket, hogy a legkisebb munkabérek és a heti negyvennyolc órás munkaidő bevezetése tárgyában kiadott és a jövőben kiadandó rendelkezések pontos végrehajtását a legszigorúbban ellenőrizzék és a rendelkezések megszegőivel szemben a megtorló intézkedések megtételéről gondoskodjanak. Adják hevesmegyei iparosoknak az OTBA galyatetői üdülőházának hátralévő munkáit! Eger, november 22. Az egri Ipartestület a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara útján felirt az iparügyi miniszterhez azzal a kéréssel, hogy az OTBA galyatetői üdülőházának most kiadásra kerülő munkáit, tehát az asztalos-, burkoló- és laktosmunkákat juttassák hevesmegyei iparosoknak. Az iparosság kérésére dr. Hedry Lőrinc, Heves vármegye főispánja, Okolicsányi Imre, Heves vármegye alispánja és Braun Károly, Eger város polgármestere is közbenjártak az iparügyi miniszternél, hogy ezeket a munkákat az egri iparosok kaphassák meg, természetesen azok, akik árajánlatukkal, személyükkel és tudásukkal is minden tekintetben megfelelőknek mutatkoznak ezekre a különleges finom ipari munkákra. Mintegy 280 ezer pengő összegű munkáról van itt szó. Természetesen nagy versengés indul meg a vállalkozók között és Budapestről is többen szeretnék elnyerni pályázatukkal ezt a hatalmas munkát. Az egri iparosság most mint egy messzeható S. 0. S. segélykiáltást küldi a mindenkor nagy szociális megértést mutató iparügyi kormányzathoz azt a kérését, hogy annyi mellőzés után végre ez az iparosság is kapjon valamit a közmunkákból. Egerben ugyanis az évek óta tartó gyenge szőlőtermés miatt nagy a szegénység és a tönk szélén áll az építőipar. A mesterek és munkásaik a néma műhelyek, leállított gépek mellett teljesen munkanélkül mennek a télnek. Eger város az ínségmunkából nem tudja megoldani ezt a nagy szociális kérdést. Az ínségmunka kerete a legszűkebbre van szorítva, annál is inkább, mert a kormányzat csak egy részét tudta nyújtani a kért államsegélynek. A magánépítkezések teljesen szünetelnek, nagyobb állami építkezés 1929- től nem volt Egerben. Most ez az egy alkalom, az OTBA galyatetői építkezése nyújthatna olyan munkát, amely egész télre foglalkoztatni tudná az összes egri asztalosokat, lakatosokat és betonmunkásokat, ha egri vállalkozó kapná a megbízatást a pályázatok eldöntésénél. Arra is szeretné felhívni az egri iparosság az iparügyi minisztérium figyelmét, hogy az utóbbi időben gyakran kaptak vidéki közmunkákat budapesti vállalkozók és ennek következménye az lett, hogy a vidéki iparosok felözönlenek a fővárosba, mert úgy találják, hogy a Budapesten lakó iparosok mintha könnyebben jutnának nagyobb közmunkákhoz. Ebből egészségtelen helyzet alakul ki, mert a székesfővárosban túlduzzad az iparosok száma, s emiatt különféle bajok származnak. Másrészt pedig most Budapesten olyan hatalmas építkezések folynak, hogy ott foglalkozást talál az egész építőipar, nem szükséges tehát a galyatetői munkákat is budapestieknek adni. Ellenben itt a vidéken semmi ipari építőmunka nincs most, méltányos és nagyfontosságú tehát szociális szempontokból is az a kérelem, hogy a hevesmegyei muukákat hevesmegyei iparosok kapják a mai nehéz, szorongatott helyzetükben. Annál is inkább, mert a kor színvonalán álló, tanult iparos mesterek és kitűnő munkások s a legmodernebb felszereléssel ellátott, géperőre berendezett műhelyek vannak és sok száz család között oszlik meg a jótékony és megnyugtató kenyér, amelyet ez a munka megszerezhet a szorgalmas és dolgos kezeknek. Gyöngyös, november 22. Gyöngyös város képviselőtestületének vasárnap délelőtt tartott rendes közgyűlésén több interpelláció hangzott el. Elsőnek Stiller Kálmán a legutóbbi országos vásár alkalmával tapasztalt rendellenességek miatt intézett kérdést dr. Puky Árpád polgár- mesterhez. Felszólalásában rámutatott arra, hogy a kirakodó árúsok sátorai teljesen elfoglalják az üzletek és a lakóházak előtt a gyalogjárót, vagy az úttestet s az egyes sátorok között nincs annyi hely sem, hogy az úttestről az üzleteket meg lehetne közelíteni. — Dr. Puky Árpád polgármester válaszában kérte, hogy az ügyet a vásárügyi referens, dr. Hornyok Miklós katonai szolgálatból való visszatérésekor újból hozzák napirendre. Rusznyák Dezső az érsekföldi utak rendezésének ügyében interpellált. — Már két évvel ezelőtt 12 képviselőtársának aláírásával ellátott kérvényt intézett a polgár- mesterhez, amelyben kérte az említett utak és gyalogjárók sürgős rendezését. Annak idején Ígéretet is kapott azok rendbehozatalára, de az ígéretből a mai napig sem lett semmi. Kéri tehát a polgármestert, hogy intézkedjék ebben az ügyben. — Dr. Puky polgármester válaszában rámutatott arra, hogy ismeri az érsekföldi állapotokat. Sokkal fontosabbnak tartja azonban a jövő tavasszal parcellázás alá kerülő Baromállás és az Orczy-kastély megvétele, illetve rendezésének ügyét. Szerinte az eladásra kerülő telkek árából a városnak nagy bevétele lesz, de csak abban az esetben, ha azokat közművekkel is ellátják. Reméli azonban, hogy a vételárból erre a célra is biztosítható a szükséges összeg. A Baromálláson meginduló építkezés a gyöngyösi iparosoknak ad munkaalkalmat, tehát ezzel szociális célt szolgál. — Rusznyák Dezső viszontválaszában rámutatott arra, hogy az iskolásgyermekek bokáig érő sárban kénytelenek iskolába járni, sok anya pedig sáros időben puttonyban viszi a gyermekét a kiépített útig. Kéri tehát a polgármester legteljesebb júindulatát. — Dr. Puky polgármester a felszólalásra megígérte, hogy amint csak lehetséges, rendeztetni fogja az érsekföldi utakat. Záhonyi Géza a gyöngyösi iparosok sérelmét tette szóvá az idei Szent István napi hetivásárral kapcsolatban. Az idén ugyanis Szent István ünnepe pénteki napra esett s ugyanakkor a heti vásáron nem engedték meg a kisiparosok árusítását az ünnepnap miatt. Záhonyi Géza szerint ugyanakkor a sertésvásár és a takarmányvásár megtartását nem akadályozták meg. Dr. Puky Árpád válaszában kijelentette, hogy olyan alkalmakkor, amikor péntekre, a hetivásár napjára ünnep esik, az ipartestületnek kell előzőleg intézkednie. Ugyancsak Záhonyi Géza szólalt fel a város utcáin hiányzó fák [ügyében. A Vachot Sándor utcában — mint mondotta — a hiányzó fák helyén lyukak vannak, melyekben az ember könnyen kitörheti a lábát s az ilyen helyeken hiányoznak a vasrácsok is. Az ügyben sürgős intézkedést kért. Dr. Makrányi Gyula v. tanácsnok válaszolt Záhonyi felszólalására, kifejtve, hogy egyes kelyeken a közlekedés zavartalansága érdekében, nem pótolják a hiányzó fákat, de más helyeken minden tavasszal és ősszel megtörténik a szükséges pótlás. A hiányzó vasrácsokra vonatkozólag Deseő Dénes válaszolt, rámutatva arra, hogy azokat a gyermekek lopkodják el. Pótlásukról sürgősen gondoskodik. Jaros István a Mérges patak rendezése ügyében szólalt fel. Hosszú ideje sürgeti a patak rendezését, vagy legalább tisztittatását, de ebben az ügyben még mindig nem történt semmi. Deseő Dénes válaszában kijelentette, hogy a szükséges munkálatokat nem lehet az inségmunka keretében foganatosítani, mivel kőművesmunkát az inségmunka keretében végeztetni nem szabad. A szükséges terveket és a költségvetést azonban elkészíti s amint lehetséges a munkálatokat megkezdik. Stiller Kálmán újabb felszólalásában ismertette a képviselőtestület 1917-ben hozott határozatát, amely szerint dr. Szmrecsányi Lajos érsek arcképét megfesteti s azt a városháza tanácstermében kifüggeszti. A képviselőtestület az érseki jubileum alkalmával újra határozatba foglalta a kép megfestését. Az ügyben intézkedést kért. Dr. Puky Árpád válaszában kijelentette, hogy a kép megfestéséről sürgősen gondoskodik. A képviselőtestület a továbbiakban az alsó városi plébánia megüresedett harangozói állásának betöltéséről szavazás útján határozott s a szavazás eredmónyeképen a beérkezett két pályázó, Duba István és Székely József közül az előbbit 8 szótöbbséggel az alsóvárosi plébánia harangozójává választotta. A képviselőtestület hétfőn délután 3 órakor tárgyalja a tárgysorozat többi pontjait. Eucharisztikus kongresszusi Jelvény 30 fillértől 1 pengőig minden minőségben kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. :===:
