Eger - napilap, 1937/2
1937-09-23 / 152. szám
ÄRA 8 FILLÉ8 Eger, XL Vili. év/. 152. szám ♦ Csütörtök * Trianon 18, 1937 szeptember 23. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VASMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Szmrecsányl Lajos dr. érsek elődjéről, Samassa bíborosról emlékezni meg legújabb körlevelében Szmrecsányi Lajos dr. érsek legújabb körlevele élén főpásztori szózatban mond köszönetét papságának, valamint főegyházmegyéje területén működő szerzeteseinek és az egyházközségi szervezeteknek azokért a jókívánságokért, amelyekkel őt negyedszázados érseki jubileuma alkalmából elhalmozták. Az agg főpásztor visszapillantást vet szózatában az érseki szék elfoglalásának idejére és erről így emlékezik meg: „Isten kegyelméből eljutva annak a napnak 25. évfordulójához, amelyen az érseki széket elfoglaltam, megújul annak a gyásznak emléke, amely Samassa József bíboros-érsek egyidejű halálával az egyházmegyére és az én enyészthetetlen hálára kötelezett szívemre ráborúlt, amidőn kialudt a fényes láng, mely csaknem 40 esztendőn keresztül bevilágította az egyházmegye életét, mély bölcseséggel és gazdag áldozatokkal árasztva el azt. A nagy szív utolsó dobbanásával megnyílt előttem az ő felbecsülhetetlen bizalma alapján kiadott legfelsőbb rendelkezések szerint az árván maradt egyházmegyének öröklése, melyet a feladat nagyságának és az előd nyomdokai követésére erőtlenségem elgondolásánál mélyreható aggályok között vettem át. Ez az aggodalom előhaladó korom fogyatkozásai folytán növekedve, egész a legújabb időkig elkísért s most a 25. év határkövénél térdre késztet, esdekelni a Mindenható kimeríthetetlen irgalmáért, amely imámban szeretett papságom résztvevő támogatására bizalommal számítója“ Ezután arról ir a főpásztor, hogy elvárja papjaitól hogy XI. Pius pápa óhaja szerint legyenek a hűek vezérei, a megbotlók támaszai, a kételkedők tanácsosai, a szomorúak vigasztalói, mindenkinek önzetlen segítői és tanácsadói. Minderre főleg most van szükség, amikor már a küszöbére léptünk az eucharisztia nagy ünnepével egybekapcsolt kilencszázados Szentévnek, amelynek áldásos gyümölcsözését, az országnak istenszeretetben és erkölcsnemességben való megizmosodását csak buzgó lelkipásztori munkával és a közszellemnek megfelelő kialakításával remélhetjük. Ez a remény áraszt derűt — fejezi be szózatát a főpásztor — főpásztori pályám negyedszázadának határára s buzgón fohászkodom az Éghez, hogy azt megvalósulni engedje. Vasárnap három filléres gyors érkezik Gyöngyösre az ünnepi hét befejezésére Gyöngyös, szeptember 22. A Gyöngyös—Mátra Hét befejezésére vasárnap a Máv. igazgatósága a következő filléres gyorsokat indítja Gyöngyösre: Budapestről, Tokaj—Miskolcról (Szerencsen felszállás megengedve) és Szeged— Hódmezővásárhely—Szentes—Kecskemétről. A budapesti vonat 8 óra 14 pkor érkezik, a többiek érkezését később állapítják meg. A Szőlősgazdák Országos Egyesületének nagygyűlése alkalmából vasárnapra — tekintve, hogy a filléres gyorsok jegyei már hétfőn elkeltek — mintegy hat ezer főnyi közönség érkezését várják Gyöngyösre. A Ggönggös—Mátra Hét csütörtök és pénteki műsora; Szeptember 23, csütörtök: A kiállítások reggel 8 órától este 6 óráig nyitva. Egész nap mátrai kirándulások. 16 órakor Miskolc—Gyöngyös város tisztviselőinek labdarúgó mérkőzése a GyAK pályáján. 16 órakor: Gyermekautókorzó a Hanisz téren. 20 órákor: Tárogatóhangverseny a Szt. Bertalan főtemplom tornyából. Szeptember 24, péntek: A kiállítások reggel 8 órától este 6 óráig nyitva. Egész nap mátrai kirándulások. 17 órákor: Gyöngyös városi Zeneiskola hangversenye. 19 órakor: Orgonahangverseny a Szent Bertalan főtemplomban. — Egész nap a Gyöngyösi MOVERO sportrepülői motornélküli repülőmu- : tatványokat végeznek a város fö- j lőtt. ! A vasárnapi műsornak két főese- j ménye lesz: a Szőlősgazdák Orszá- j gos Egyesületének nagygyűlése dél- i előtt 10 órakor a városházán MarE i schall Ferenc földművelési államtitkár védnöksége alatt. Ezen a gyűlésen megvitatják a szőlősgazdatársadalom legidőszerűbb kérdéseit s felszólalnak az országos vezetők. A másik esemény a Hevesmegyei Tűzoltó Szövetség 44. évi közgyűlése délután 3 órakor a városháza nagytermében. A közgyűlést délelőtt 9 órakor vármegyei tűzoltóverseny előzi meg a GyAK sporttelepen. Egerből országos mozgalom indul a kereskeőői nyugdíj megualósításáért egy egri kereskedő tervezete alapján i I i I j I > Eger, szeptember 22. Az Utóbbi időben egyre több helyről hangzik óhajtás, hogy az ifjúság a kereskedelmi pályákon helyezkedjék el. Ennek az óhajtásnak a szolgálatában áll a magyar kereskedő társadalomnak az az országos megmozdulása, amely most Egerből indnlt meg és amely egy köny- nyen életre hívható elgondolással saját erejéből megvalósítani kívánja a kereskedő társadalom öregkori nyugdíjazását és rokkantság esetére biztosítását. Az Egri Kereskedők Egyesülete legutóbb rendkívüli közgyűlést tartott ebben az ügyben. A közgyűlésen Gröber Ferenc elnök ismertette a helyzetet. Elmondotta, hogy a régi időben, ha egy kereskedő 30— 40 évig dolgozott, tudott öreg korára annyit gyűjteni, amennyiből tisztességesen megélhetett. Ma azonban egyre szegényebb lesz. Szükséges tehát, hogy intézményesen gondoskodjék öregkori megélhetéséről. Hosszabb ideje foglalkoztatja már ez a kérdés a magyar kereskedő társadalmat és megvitattak számos idevonatkozó tervet. A legalkalmasabb és a legegyszerűbben megvalósítható e tervek között Illés Bélának, az Egri Kereskedők Egyesülete alelnökének országosan ismert és helyeselt elgondolása, amelyet az Egri Kereskedők Egyesülete most egyhangúlag elfogadva megküld az összes társegyesületeknek, hogy a kérdésben állást foglalva küldjék ki megbízottaikat a nagy és fontos terv megvalósításához. Illés Béla alelnök a közgyűlés tagjainak nagy tetszésétől kísérve, ismertette tervezetét és a következőket mondotta: Több foglalkozási ágban polgártársaink nyugdíjáról már gondoskodás történt, azonban a kereskedők aggkori nyugdíja és rokkantsági ellátása nincs még intézményesen biztosítva. Azelőtt nem is volt ez fontos probléma a kereskedő számára. A mi generációnk azonban szorgalmának és takarékosságának minden gyümölcsét elvesztette. Valamennyien ismerjük a régi takarékbetétek és a hadikölcsönök sorsát. A helyzet odáig rosszabbodott a mi számunkra, hogy az öngyilkosok statisztikájában a legnagyobb arányszám a tönkrement és elpusztult kereskedőké. A szolnoki országos kereskedői kongresszuson szóba került, hogy a magyar társadalom nagy része nincs tisztában a kereskedelem nemzetgazdasági fontosságával és nem értékeli a kereskedelem munkásságát. Pedig a kilencmillió lakosú Csonkamagyarország aprajának és nagyjának mindennemű szükségleti cikkét ez a kereskedelem viszi helyébe a gyárból és termelőhelyekről, vagy az ipari műhelyekből. A kereskedőnek mindezért a fizetése az úgynevezett törvényszerű polgári haszon. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mennyi ez a polgári haszon. Ahol a kereskedő száz pengőn 10 százalékot, tehát tiz pengőt keres, ennek a 10 pengőnek 60 százalékát elviszi a rezsi, az adó, stb., a tiszta polgári haszon tehát 4 pengő maiad. ügy biztosítani a kereskedők öregkori ellátását, nyugdíját, hogy a kereskedő naponta vagy bizonyos meghatározott időnként erre a célra rójon le bizonyos összeget, nem lehet. Az én elgondolásom nem valami bonyolult tervezgetésből ál-