Eger - napilap, 1937/2

1937-09-23 / 152. szám

ÄRA 8 FILLÉ8 Eger, XL Vili. év/. 152. szám ♦ Csütörtök * Trianon 18, 1937 szeptember 23. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54 588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VASMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Szmrecsányl Lajos dr. érsek elődjéről, Samassa bíborosról emlékezni meg legújabb körlevelében Szmrecsányi Lajos dr. érsek leg­újabb körlevele élén főpásztori szó­zatban mond köszönetét papságának, valamint főegyházmegyéje területén működő szerzeteseinek és az egy­házközségi szervezeteknek azokért a jókívánságokért, amelyekkel őt negyedszázados érseki jubileuma al­kalmából elhalmozták. Az agg fő­pásztor visszapillantást vet szóza­tában az érseki szék elfoglalásának idejére és erről így emlékezik meg: „Isten kegyelméből eljutva annak a napnak 25. évfordulójához, ame­lyen az érseki széket elfoglaltam, megújul annak a gyásznak emléke, amely Samassa József bíboros-érsek egyidejű halálával az egyházmegyé­re és az én enyészthetetlen hálára kötelezett szívemre ráborúlt, amidőn kialudt a fényes láng, mely csak­nem 40 esztendőn keresztül be­világította az egyházmegye életét, mély bölcseséggel és gazdag áldo­zatokkal árasztva el azt. A nagy szív utolsó dobbanásával megnyílt előttem az ő felbecsülhetetlen bi­zalma alapján kiadott legfelsőbb rendelkezések szerint az árván ma­radt egyházmegyének öröklése, me­lyet a feladat nagyságának és az előd nyomdokai követésére erőtlen­ségem elgondolásánál mélyreható aggályok között vettem át. Ez az aggodalom előhaladó korom fogyat­kozásai folytán növekedve, egész a legújabb időkig elkísért s most a 25. év határkövénél térdre késztet, esdekelni a Mindenható kimeríthe­tetlen irgalmáért, amely imámban szeretett papságom résztvevő támo­gatására bizalommal számítója“ Ezután arról ir a főpásztor, hogy elvárja papjaitól hogy XI. Pius pápa óhaja szerint legyenek a hű­ek vezérei, a megbotlók támaszai, a kételkedők tanácsosai, a szomo­rúak vigasztalói, mindenkinek ön­zetlen segítői és tanácsadói. Mind­erre főleg most van szükség, ami­kor már a küszöbére léptünk az eucharisztia nagy ünnepével egybe­kapcsolt kilencszázados Szentévnek, amelynek áldásos gyümölcsözését, az országnak istenszeretetben és er­kölcsnemességben való megizmoso­dását csak buzgó lelkipásztori mun­kával és a közszellemnek megfelelő kialakításával remélhetjük. Ez a remény áraszt derűt — fejezi be szózatát a főpásztor — főpásztori pályám negyedszázadának határára s buzgón fohászkodom az Éghez, hogy azt megvalósulni engedje. Vasárnap három filléres gyors érkezik Gyöngyösre az ünnepi hét befejezésére Gyöngyös, szeptember 22. A Gyöngyös—Mátra Hét befeje­zésére vasárnap a Máv. igazgató­sága a következő filléres gyorsokat indítja Gyöngyösre: Budapestről, Tokaj—Miskolcról (Szerencsen fel­szállás megengedve) és Szeged— Hódmezővásárhely—Szentes—Kecs­kemétről. A budapesti vonat 8 óra 14 pkor érkezik, a többiek érkezé­sét később állapítják meg. A Szőlősgazdák Országos Egye­sületének nagygyűlése alkalmából vasárnapra — tekintve, hogy a filléres gyorsok jegyei már hétfőn elkeltek — mintegy hat ezer főnyi közönség érkezését várják Gyön­gyösre. A Ggönggös—Mátra Hét csütörtök és pénteki műsora; Szeptember 23, csütörtök: A kiállítások reggel 8 órától este 6 óráig nyitva. Egész nap mátrai kirándulások. 16 órakor Miskolc—Gyöngyös vá­ros tisztviselőinek labdarúgó mér­kőzése a GyAK pályáján. 16 órakor: Gyermekautókorzó a Hanisz téren. 20 órákor: Tárogatóhangverseny a Szt. Bertalan főtemplom tornyából. Szeptember 24, péntek: A kiállítások reggel 8 órától este 6 óráig nyitva. Egész nap mátrai kirándulások. 17 órákor: Gyöngyös városi Ze­neiskola hangversenye. 19 órakor: Orgonahangverseny a Szent Bertalan főtemplomban. — Egész nap a Gyöngyösi MOVERO sportrepülői motornélküli repülőmu- : tatványokat végeznek a város fö- j lőtt. ! A vasárnapi műsornak két főese- j ménye lesz: a Szőlősgazdák Orszá- j gos Egyesületének nagygyűlése dél- i előtt 10 órakor a városházán Mar­E i schall Ferenc földművelési állam­titkár védnöksége alatt. Ezen a gyűlésen megvitatják a szőlősgazda­társadalom legidőszerűbb kérdéseit s felszólalnak az országos vezetők. A másik esemény a Hevesmegyei Tűzoltó Szövetség 44. évi közgyű­lése délután 3 órakor a városháza nagytermében. A közgyűlést dél­előtt 9 órakor vármegyei tűzoltó­verseny előzi meg a GyAK sport­telepen. Egerből országos mozgalom indul a kereskeőői nyugdíj megualósításáért egy egri kereskedő tervezete alapján i I i I j I > Eger, szeptember 22. Az Utóbbi időben egyre több helyről hangzik óhajtás, hogy az ifjúság a kereskedelmi pályákon he­lyezkedjék el. Ennek az óhajtásnak a szolgálatában áll a magyar ke­reskedő társadalomnak az az orszá­gos megmozdulása, amely most Eger­ből indnlt meg és amely egy köny- nyen életre hívható elgondolással saját erejéből megvalósítani kívánja a kereskedő társadalom öregkori nyugdíjazását és rokkantság esetére biztosítását. Az Egri Kereskedők Egyesülete legutóbb rendkívüli közgyűlést tar­tott ebben az ügyben. A közgyűlé­sen Gröber Ferenc elnök ismertette a helyzetet. Elmondotta, hogy a régi időben, ha egy kereskedő 30— 40 évig dolgozott, tudott öreg ko­rára annyit gyűjteni, amennyiből tisztességesen megélhetett. Ma azon­ban egyre szegényebb lesz. Szüksé­ges tehát, hogy intézményesen gon­doskodjék öregkori megélhetéséről. Hosszabb ideje foglalkoztatja már ez a kérdés a magyar kereskedő társadalmat és megvitattak számos idevonatkozó tervet. A legalkalma­sabb és a legegyszerűbben megva­lósítható e tervek között Illés Bé­lának, az Egri Kereskedők Egye­sülete alelnökének országosan ismert és helyeselt elgondolása, amelyet az Egri Kereskedők Egyesülete most egyhangúlag elfogadva megküld az összes társegyesületeknek, hogy a kérdésben állást foglalva küldjék ki megbízottaikat a nagy és fontos terv megvalósításához. Illés Béla alelnök a közgyűlés tagjainak nagy tetszésétől kísérve, ismertette tervezetét és a követke­zőket mondotta: Több foglalkozási ágban polgár­társaink nyugdíjáról már gondos­kodás történt, azonban a kereske­dők aggkori nyugdíja és rokkant­sági ellátása nincs még intézménye­sen biztosítva. Azelőtt nem is volt ez fontos probléma a kereskedő szá­mára. A mi generációnk azonban szorgalmának és takarékosságának minden gyümölcsét elvesztette. Va­lamennyien ismerjük a régi taka­rékbetétek és a hadikölcsönök sor­sát. A helyzet odáig rosszabbodott a mi számunkra, hogy az öngyilko­sok statisztikájában a legnagyobb arányszám a tönkrement és elpusz­tult kereskedőké. A szolnoki orszá­gos kereskedői kongresszuson szóba került, hogy a magyar társadalom nagy része nincs tisztában a ke­reskedelem nemzetgazdasági fontos­ságával és nem értékeli a kereske­delem munkásságát. Pedig a kilenc­millió lakosú Csonkamagyarország aprajának és nagyjának minden­nemű szükségleti cikkét ez a ke­reskedelem viszi helyébe a gyárból és termelőhelyekről, vagy az ipari műhelyekből. A kereskedőnek mind­ezért a fizetése az úgynevezett tör­vényszerű polgári haszon. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mennyi ez a polgári haszon. Ahol a kereskedő száz pengőn 10 száza­lékot, tehát tiz pengőt keres, ennek a 10 pengőnek 60 százalékát el­viszi a rezsi, az adó, stb., a tiszta polgári haszon tehát 4 pengő ma­iad. ügy biztosítani a kereskedők öregkori ellátását, nyugdíját, hogy a kereskedő naponta vagy bizonyos meghatározott időnként erre a célra rójon le bizonyos összeget, nem le­het. Az én elgondolásom nem va­lami bonyolult tervezgetésből ál-

Next

/
Thumbnails
Contents