Eger - napilap, 1937/2
1937-09-19 / 150. szám
Eger, XL Vili. évf. 150. szám a r ü 3.2 FILLÉR ♦ Vasárnap * Trianon 18,1937 szeptember 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.588. SZ. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VASMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Vasárnap délelőtt 11 órakor Katolikus Nagygyűlés Egerben, a Kossuth-téren Szónokok: P. Bangtaa Béla, Huszár Károly, Kállay Tibor, Török Kálmán B. Tótb Ferenc Szobrot nagy embereknek állít az utókor s helyes is, ha ércbe öntjük nagyjainkat, hogy hosszú idők múlva is előttünk álljon alakjuk, mert örökké igaz marad az a mondás, hogy akkor becsüljük meg leginkább önmagunkat, ha tiszteletben tartjuk a múltat s annak sorsformáló egyéniségeit. A városok tereit és utcáit számtalan emlékmű díszíti, mindmegannyi darabja a magyar történelemnek. A világháború lezajlása után még a legeldugottabb faluban is szobrot emeltek a névtelen hősöknek s ma már az egész ország tele van szórva ilyen emlékművekkel. Olyan szobor azonban, mint amilyent most Nagykőrösön lepleztek le Darányi Kálmán jelenlétében, s felszólalása mellett, kevés található az országban. Meg kell tanulni az ország távolabb fekvő vidékein is ezt a nevet: n B. Tóth Ferenc. 0 kapta a szobrot. Lehet, hogy Zalában, Borsodban, Hevesben, Moson és Szabolcsban nem tudták eddig ki volt B. Tóth Ferenc, de most már az ismeretlenségből előtűnt a neve s nekünk is foglalkoznunk kell érdemeivel. Mint egyszerű kisgazda, szerény anyagi viszonyok között elő szülő gyermeke, bátor vállalkozással megszerezte Nagykőrös határában azt a 240 hold földet, amelyet addig úgyszólván semmire sem tudtak használni. Homok volt ez s esetleg vízbő esztendőkben a jószág legelt rajta. B. Tóth Ferenc néhány évtizedes munka után paradicsomot varázsolt erre a földterületre s megalapozta a szakszerű csemegeszőlőtermesztést. Azóta több ezer embernek megélhetést teremtett, mert nem elégedett meg csupán azzal, hogy saját birtokán mutat fel eredményeket, megtanította barátait, szomszédait, ismerőseit s lassanként az egész Nagykőröst arra, ami kezdetben csak az ő tudománya volt. Ma már ez a nagy alföldi város gyümölcs- és zöldségtermesztési exportunk fontos területe lett. B. Tóth Ferenc valóban megérdemelte, hogy ércbe öntsék alakját. Ő a mai idők legfőbb törvényét látta meg, amikor nemcsak szónokolt arról, hogy tenni kellene valamit, lendíteni saját sorsunkon, és nem elégedett meg az örökös panasszal, nem várt másoktól erdőirtást, hogy a csapáson könnyen áthaladhasson, hanem fajunk nagyszerű ösztönével, bámulatos erejű vállalkozásba kezdett s rövid pár esztendő elteltével csodálatos eredményeket ért el. Példaképül szol- j gálliat ez az egyszerű gazdaember ; minden időkben, de különösen nap- ; jainkban, amikor gyakorlatilag kell i eredményekre jutnunk.' Maf amikor gazdasági és szociális kérdések mozgatják leginkább az országok sorsát, jó volna, ha minél gyakoribb esetben találkoznánk B. Tóth Ferencekkel, olyan férfiakkal, akik nem az állam kapuin zörgetnek örökké s nem a közülettől várnak véget nem érő segélynyújtást, hanem önmaguk teremtenek paradicsomot a homoksivatagból. A magyar gazdatársadalom számtalan kiváló férfiút adott már a hazának. Ők az a nemzeti talaj, amelyből a népi őserő kitermeli azokat a férfiakat, akikre az országnak szüksége van. Az is fontos a nemzet számára, hogy ez az értékes népréteg politikailag tökéletes iskolázottságon essék át, de ha a mai idők nagy követelményeit tekintjük, azt kell mondanunk, hogy minél több olyan kisgazdára van szüksége a nemzetnek, akik B. Tóth Ferenc mintájára, túllátnak a napi politika szövevényes útjain s megtalálják a gyakorlati életben azt a szerepet, amely őket gazdaságilag boldoggá, szociális szempontból kiegyensúlyozottá s a nemzet életében még erősebb tényezővé teszi. A miniszterelnök B> Tóth Ferenc szobrának talpazatán azt mondotta, hogy B. Tóth Ferenc egyik történelmet formáló osztályunk erényeit példázza. Igaza volt. Világítson B. Tóth Ferenc példája az egri hegyeken is az öreg és beteg cseresznyefák, a sok fajta gyümölcs és bor hegyein: tanulják meg, miként kell okosan, az időkhöz igazodva termelni. Néhány napon belül megnyílik az egri állami borközraktár Egyelőre háromezer hektoliter bor tárolására rendezték be az állami pincét, ahol olcsó díjért kezelik a bort Befejezéshez közeledik az egri szüret A szüret a befejezéshez közeledik az egri szőlőhegyeken A korai be- érés egyébként is siettette volna a munkálatokat, de a nyár végén beköszöntött esős időjárás s a nyomában járó rothadás miatt a szüretet még korábban meg kellett kezdeni. Más években ilyen időtájt kezdték tisztogatni a pincéket, most lassan le kell zárni a pinceajtókat a must forrása miatt. A mustok általában jó, sőt sok helyen igen jó minőségűek. Két héttel ezelőtt, a szüret első napjaiban, amikor az esős idők alig múltak el, 22—23 fokos mustot szűrtek, amint azonban a szárazság tartós lett, a rohadt szemek megszáradtak és az épen maradt bogyókban megsűrűsödött a cukortartalom, egyre javult a cukorfok. Az utóbbi napokban már majdnem mindenütt 30—31 fokos must a szüreti eredmény. A mennyiség természetesen negyedötöd része a múlt évi termésnek. A megcsappant termés nagyrészben eloszlatta a hordó-gondokat, legfeljebb azok a gazdák szorultak meg hordó dolgában, akiknek még sok eladatlan múlt évi boruk van. Az állam az egri gazdatársadalom küldöttsége kérésére mégis megnyitja Egerben az állami borköz- raktárt a szalaparti állami pincében. A pince berendezése még nem készült el teljesen, de 7—10 napon belül a munkálatok annyira előrehaladnak, hogy az állami borközraktárt meg lehet nyitni. A pince ötezer hektoliter betogadó képességű, de egyelőre csak 3 ezer hektoliter hordót helyeznek el benne, tekintette] a megváltozott körülményekre. Az egri gazdák számára igen hasznos az állami pince megnyitása, mert ott szakszerűen kezelik és ha a gazda úgy kívánja, el is adják a bort. Havonkint és hektoliterenkint 16 fillért kell fizetni a bor kezeléséért és a termelő elveti a gondját az őszi és téli borkezelésnek, az állami pince pedig felelősséget vállal a beszállított borokért. A terméscsökkenés egyébként ár- szilárdulást idézett elő a borpiacon. Nemcsak az óborokért kínálnak magasabb árat, hanem már a mustokért is többet fizetnek. Az idén 0'8—0-9, sőt jobb árúért 1 fillért is fizet a kereskedelem. Az állami borvásárlások egyébként további szilárdulást fognak előidézni. Az állam a tervek szerint 200 ezer hektoliter mustot vesz át, főleg a gyöngébb alföldi borokból, további 200 ezer hektolitert besűrítésre fognak használni, ezenkívül engedélyezik még 200 ezer hektoliter bornak szesszé való feldolgozását is. Ismét megindultak Egerbe a csoportos iskolai kirándulások ki őszi idegenforgalom külföldi vadásztársaságai mellett ismét megjelennek az ország különböző iskolák tanulmányi csoportjai Egerben. Az iskolai kirándulások évek óta egyre jobban fejlődnek és mind nagyobb tömegeket hoznak — ha csak rövid időre is — Egerbe s az idén számuk megkétszereződött. Az őszi kirándulási idény igen jónak és népesnek Ígérkezik, eddig kilenc középiskola jelentette be látogatását Miskolcról, Nyíregyházáról, Szegedről, Budapestről. Az idegenforgalmi hivatal különös gondot fordít az iskolai tanulmány- utakra, mert az az álláspontja, hogy a jövő nyaraló és üdülő nemzedékével kedvelteti meg Egert, a műemlékek és fürdők városát.
