Eger - napilap, 1937/2

1937-09-19 / 150. szám

2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. szeptember 19. Gyöngyös és a Mátra Gyöngyös város közönsége szep­tember 19 és 26 között nagysza­bású és Hevesvármegye egész te­rületére kiterjedő országos mező- gazdasági, ipari és kereskedelmi kiállítás, valamint impozáns mére­tek közepette megrendezett ünnep­ségek keretében ünnepli várossá alakulásának liatszáz éves jubileu­mát. A történelmi időszámítás sze­rint két évvel már el is múlt hat­száz éves ez az ősi, szívvel-lélekkel magyar város, s így tulajdonkép­pen már meg is késett ez az ün­nepség. — Hogy mégis ünnepeljük ezt a hat évszázadot, — írja a rendező gyöngyösi hegy vonulatnak, a Mátrá­nak, mely ma kétségtelenül Magyar- ország egyik legideálisabb nyaraló- és üdülő helye. Gyöngyös városa idejében tuda- ; tára is ébredt annak, hogy aki a Mátra fejlesztésében a vezető sze­repet magának tudja biztosítani, az nemzeti feladatot teljesít. Ebben az elgondolásban évek óta hatalmas arányú propagandát fejt ki főleg a hozzátartozó Mátrafüred, Mátraháza, Galyatető és Kékes hazai és kül­földi elismertetése érdekében. A mai fejlett export-mezőgazda­sági élet bemutatása és a Mátra megkedveltetése az a két nagy szempont, melyre a város épít most, amikor ünnepi hetét megrendezi. Az Rothadt szőlő mustjának lenyálkázására KÁLIUM-METABISZULFIT mint a must és bor vegyszerek állandó raktáron SUGÁR ANDOR drogéria EGER, SZÉCHENYI-UTCA 8. bizottság a kibocsájtott prospektus előszavában, — ünnepeljük, nem­csak most, két évvel később, de amig ez a város élni fog, az nem az időnek szól, mely elszalad egy­ként senki emberfia és hős feje fö­lött, amit elér minden város, melyet szerencséje megóvott attól, hogy nyomtalanul feldúlják, felégessék, vagy szétrombolják, hanem ünne­peljük azt a becsületes, tisztes ma­gyar szellemet, mely a hatszáz év alatt annyiszor romokban heverő falakra nem engedte felburjánozni a gyomot, hanem hősi lélekkel hat­száz éven át kultúrát, hitet és szellemet tudott kiáramoltatni ma­gából fiain és terményein keresztül. Gyöngyös városa a történelem egész folyamában nagy szerepet ját­szott. Különös és istenáldott ter­mészeti fekvése, bár kiesik az or­szágos és nemzetközi forgalmi út­vonalakból, mindenkor a magyarság egyik legértékesebb városává avatta. Keletkezése az Árpádok korába nyú­lik vissza. A tatárok nem egy nagy falut dúlnak fel a mai Gyöngyös helyén. A török alatt viszont már hatalmas és tisztelettel megbecsült hatalmú ipari és kereskedelmi góc­pont. De emlékei erős szállal kötik a Rákóczi korhoz is, általában min­den olyan történelmi eseményhez, amely valaha is magyar nemzeti gondolat érdekében vért és életet áldozott ebben az országban. A legutóbbi korban két óriási tűzvész tette szomorúan ismertté a város nevét. Néhány éve az újab­ban fellendülő nemzetközi idegen- forgalom és nagyarányú hazai ven­dégforgalom még nagyobb arányú fejlődésnek indították a várost. Eb­ben különösen nagyrésze van a ünnepségek programja e héten már bejárta a magyar sajtót s annak minden pontja méltán reprezentálja ! ennek a nemes veretű magyar vá- ; rosnak mindenirányú, fejlett és ma­gyar kultúráját. A magyar főváros mindenkor a legnagyobb szeretettel fordult Gyön­gyös felé s ennek a szeretetnek jeleképpen már az első ünnepi va­sárnap két filléres gyors ontja az utasokat Budapestről Gyöngyösre. A rendezőség azonban gondoskodni kívánt arról is, hogy a magyar vi­dékkel kiépítse kapcsolatait és ezért a legnagyobb gonddal, páratlan kö­rültekintéssel számos, olyan fillér­vonatot is indít, melyek arra hiva­tottak, hogy az ország legtávolabbi vidékéről hozzák Gyöngyösre az utasokat, ahonnan még nem, vagy régen volt ilyen olcsó utazási lehe­tőség ! Tettük pedig ezt a vonatindítást azzal az elgondolással, hogy az or­szág minden tájáról olcsón és köny- nyen lehessen elérni a Mátrát és Gyöngyöst. A rendezőség gondosko­dott arról, hogy az ünnepi hét egész tartama alatt a mátrafüredi és mát- raházai panziókban még az utósze- zoni árakon is jóval alul lehessen üdülni. Naponta autóbusz-kirándulá­sok indulnak a Mátra-hegység leg­szebb vidékeire: filléres áron ! így minden biztosíték meg van arra, hogy egy gyöngyösi kirándulás min­denki legkedvesebb emlékei közé fog tartozni! Mert el kell jönni Gyöngyösre! És aki látta egyszer ezt a vá­rost, a Mátrát, az mindig vissza fog térni ide ! Vissza fog térni, hogy megpihenjen, vissza fog térni üdülni, gyógyulni. S ha egy-egy csendes mát­rai panzióban a Kékesről, vagy a Galyatetőről a csillogó lámpafény­ben elébetűnik majd a hallgatásba temetkezett Gyöngyös, akkor érezni fogja, hogy egy nagy múltú magyar város vonzó körébe került, amit nem tud elfeledni soha. Alföldi Géza. A Gyöngyös—Mátra Hét műsora Szeptember 19~én, vasárnap: 7 órakor: Zenés ébresztő. ■ 8 ó. 16 perckor a budapesti fil­léres utasainak ünnepélyes fogadta­tása. A Nyíregyháza—Debrecen ; a Békésgyula—Békéscsaba; Veszprém —Székesfehérvár felől érkező fillé­resek érkezésének időpontja még bizonytalan. 9 ó. 20 perckor: Tábori isten- tisztelet a Mátra Országzászlónál. 10 órakor: A Társadalmi Egye­sületek Szövetségének első vidéki nagygyűlése a város főterén. Utána a kiállítások megnyitása. 11 órakor: A TESz díszgyűlése a városháza közgyűlési termében. 12 órakor: A kiállítások és vá­sárok megtekintése. Gyermekautó- korzó a főtéren. 13 órakor : A TESz ebédje a Ka­szinó Egyesület helyiségében. 15 órakor a Kát. Legényegylet szüreti mulatsága. 1li16 órakor : Városi staféta-futó­bajnokságok a városon keresztül a GyAK rendezésében. 16 órakor: A GyAK bajnoki lab­darúgó versenye a Honvéd-utcai sporttelepen. 17 órákor: Orgonahangverseny a Szt. Bertalan főtemplomban. 18 órakor: A Kaszinó Egyesület teadélutánja a TESz kiküldöttek tiszteletére. 20 órákor: A Levente zenekar szerenádokat ad. Egész nap a Gyöngyösi Move Repülő osztálya sportrepülői mű­repüléseket mutatnak be a város felett. Motornélküli repülések. Ki­rándulások a Mátrába. Szeptember 20.-án, hétfőn. A kiállítások reggel 8 órától este 8-ig nyitva. 9 órakor: A Gyöngyösi MOVE i Lövészegyesület hadipuska egyéni lövész versenye Gyöngyös város és vidéke Polgári Lövészegyesületeinek részvételével a Pipis-hegyi lőtéren. 10 órakor: Tenniszverseny aKé- kestetőn a GyAK klubbajnokságá­ért. 20 órakor: Nótás cserkésztábo­rozás az Orczy kastély parkjában. Holnap és minden szombaton üatona-gazz Záróra reggel 5-kor. mellett tánc a Kis-Koronában. fiz egri szeruitdk kétsztízötuen éue í ! ! I i [ j I j i i í j Szép és megkapó ünnepet ül hol­nap, a Fájdalmas Szűz ünnepén Eger város katolikus társadalma: a szerviták letelepedésének kétszáz­ötvenedik évfordulóját. Bensőséges családi ünnepe ez Eger városának, mert a fekete-kámzsás barátok, a- kikre ma különösen meleg érzések­kel tekint, két és fél évszázad alatt összeforrottak a város lakosságával s a legnehezebb időkben, a török dúlás után kezdték újjáépíteni mind­azt, amit a közel évszázados izlám uralom rombolt a lelkekben: a hitet, az új magyar élet reménységét; kezdték újjáépíteni idegen nyelvvel, de magyar szívvel a széthullt, meg­gyengült nemzeti erőket. Amikor a törökök 1687-ben ki­vonultak a várból, az egri várat őrző osztrák katonák kérésére Bécs- ből két szervita pátert jelöltek ki tábori papnak a katonaság számára. A szervita atyák abban az évben meg is érkeztek és a bástyák alatti mecsetben helyezkedtek el. Innen indult meg az a nagy, szinte újjá­építő munka, amely örök érdeme marad az egri szervitáknak. Ez a hely egyébként, ahol meg­telepedtek, a török dúlás előtt ne­vezetes kegyhelye volt a magyar katolikus világnak. Itt állott a Nagyboldogasszony temploma, csoda­tévő képpel és egy apácakolostor­ral. A Klarissza-szerzetesnők lak­tak itt, akik az 1200-as évek vé­gén telepedtek meg Egerben, a ha­gyományok szerint. A templom és a kegy kép már 1300-ban a vezek­lők első zarándokhelye volt. Emlí­tik az írások, hogy a hitvesgyilkos Kéri Benedek először ide jött bűn­bánatot tartani s csak azután za­rándokolt Rómába bocsánatért. A török dúlás elől a Klarisszák elmenekültek, magukkal vitték a Fájdalmas Szűz csodatévő képét s a templom helyén török mecset épült. Ebben a mecsetben kezdték meg templomi szolgálatukat a szervita atyák, a körülötte lévő tizenkét török házikó közül kettőt pedig rendházul kaptak meg. A rájuk vá­ró nagy feladatok láttán a páterek azon fáradoztak, hogy a rend Eger­ben állandó lakóhelyet kapjon. P.

Next

/
Thumbnails
Contents