Eger - napilap, 1937/2
1937-08-19 / 132. szám
Eger, XL Vili. évf. 132. szám A R R 6 FILLÉB ♦ Csütörtök ♦ Trianon 18,1937 augusztus 19, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Eger város közönsége hódolatban és szeretetben egységes megnyilatkozással üdvözölte a jubiláló Érsekfőpásztort Dr. Erlach Sándor ünnepi beszéde a képviselőtestület díszközgyűlésén Eger, augusztus 18. Eger város közönsége ma délelőtt a képviselőtestület díszközgyűlésén a társadalmi osztályokat, felekezeteket és foglalkozásokat összefogó impozáns egységben fejezte ki hódolatát, ragaszkodását és szerete- tét a jubiláló Érsekfőpásztor személye iránt. Külsőségeiben is méltóképpen megnyilvánultak Eger társadalmának érzelmei. A városháza zászlókkal és örökzöld növényekkel ékesítve várta a közönséget, amelynek soraiban megjelent a város társadalmának színe-java: Eris- tón Endre felszentelt püspök, nagypréposttal az élükön a székesfőkáp- talan kanonokjai, dr. Hedry Lőrinc főispán, OJcolicsányi Imre alispán, vitéz Weiman Győző ezredes, ezredparancsnok, Bardocz Árpád kir. törvényszéki elnök, a hivatalok, hatóságok, testületek, társadalmi egyesületek vezetői és küldöttségei s ünnepi feketében a képviselőtestület tagjai nagy számban. A díszközgyűlést délelőtt 11 órakor Braun Károly polgármester nyitotta meg, üdvözölve a megjelent előkelőségeket és felsorolva azokat a nagy alkotásokat és adományokat, amelyekkel székvárosa fejlődését előmozdította, emelkedett szavakkal emlékezett meg a székvárosától távol, a csendes elvonultság magányában ünneplő Érsekfőpásztor negyedszázados érseki jubileumáról, kiemelve azokat a kiváló férfiúi és egyházkormányzói tulajdonságokat, amelyek a Főpásztort Eger és a katolikus Magyar- ország általánosan tisztelt és rajongva szeretett büszkeségévé teszik. A megnyitó után többször lelkes éljenzéstől és kitörő érzelemnyilvánítástól megszakítva dr. Erlach Sándor ügyvéd, az Ügyvédi Kamara titkára, képviselőtestületi tag mondott széles történelmi medrű, a tárgyilagosság tiszta érvelésével ható ünnepi beszédet: — Ezer év óta, mióta első szent királyunk megalapította az egri püspökséget, Eger városának történelme szorosan és szervesen összefügg az ezer éves egri püspökségnek, illetve 1804 óta érsekségnek a történetével. Első elődök — fényes történelmi nevek Catapran, akit maga a szent király ültetett Eger püspöki székébe, nyitotta meg az egyházfejedelmek díszes sorát. A püspöki szék vértanú-szentje. Pár évvel később a mennyei szentek együttesét növelte e szék Bulbus püspökkel, aki Gellért püspökkel együtt vértanú halált halt Vatha vezér fölkelő seregeitől s akit ezért az egyház vértanűszentjei közé sorozott. Tamás püspök II. Endre oldalán vett részt a Szentföldön a keresztes hadjáratban. Az Aranybulla szerkesztője. Kilit püspök volt az, aki II. Endre udvarában fogalmazta az Aranybullát, amely az angol Magna Charta után a legrégibb alkotmánybiztosító okmány Európában, Kilit püspök alapította a hármas forrás mellett az apátságot annak a Kőnek, a Bélkőnek a tövében, melyen és — a közelében lévő — Bálványon utól- jára áldozták fel a monda szerint a fehér lovat Bál, vagy Bél istennek. Kilit püspök nevét ma is őrzi a nép nyelve a bélapátfalvai monostor közelében lévő Kilitka (Gi- litka) kápolna nevében. Az első várépítő püspök. Lambert püspök a tatárdulás alatt földig égetett várost a templommal együtt újjáépíttette, hasonló dúlá- sok ellen való védelmül pedig megkezdette az egri vár építését, melyet harmadik utódja, a vár falába illesztett emléktáblán is megörökített Telegdy Csanád folytatott nagy erővel s melyben a „Vasfejűnek“ nevezett Ludányi Tamás püspök hátrahagyott Írása szerint a püspöki palota, — Stibor püspök szerint pedig a Káptalan rezidenciája is volt. Az első egri bíboros. Rozgonyi Péternek, az egervári prépostság alapítójának utóda: Szé- csi Dénes volt az első cardinális az egri püspökök sorában, mely bíbordíszes sor külömben igen rövid: a második egri bíboros volt Mátyás király legintimebb diplomatája: Rangom Gábor, utána következett estei Hyppolit herceg, aki külömben első örökös főispánja volt Heves és Külső Szolnok vármegyéknek. Bakács Tamást nem tekinthetjük egri bíborosnak, mert a bibornoki kalapot csak később, esztergomi prímás korában kapta meg, — és az estei herceg után négyszáz évig, egészen ünnepeltünk közvetlen elődjéig: Sa- massáig nem volt bíboros az egri püspöki székben. A kard és kereszt hősei. Rozgonyi Simon a szomorú emlékű várnai csatában Hunyadi János oldalán küzdött a törökök ellen és esett el hazájáért, hitéért. A nagy elődök közül meg kell említenünk Verancsics Antalt, Ferdinand királynak a török portához küldött híres követét és diplomatáját, Oláh Miklóst, aki alatt Dobó István lett a várnak új várnagya, Fenessy Györgyöt, aki a török uralom alól való felszabadítás után az első püspök volt, akire a második, vagy talán harmadik újjáépítés nagy munkája várt. A XVIII. század nagy építői. A XVIII. század Eger újjászületésének igazi nagy korszaka s ez a nagy korszak csak akként virradhatott Egerre, hogy az isteni bölcsesség épen ezen időben, mikor arra legnagyobb szükség volt, rendelte nekünk a korszakhoz méltó nagy püspököket: Telekessy Istvánt, a nagy hazafit, Rákóczi fejedelemnek barátját és szövetségesét, Erdödy Gábor grófot, aki Egerbe telepítette az Irgalmas rendet s részükre átépítette a török imaházat templommá s mellé rendházat és szerényebb kórházat. Ő és Egernek akkori nagy főbírája: Rottenstein Károly eszközölték ki Eger város részére III. Károlytól az adófizetési privilégiumot, mely függetlenítette a vízen inneni Eger várost Heves vármegyével, a vízen túli Eger várost pedig Borsod vármegyével szemben való adófizetéstől. Alatta épült a jezsuták díszes barokk temploma, mely ma a cisztercitáké. Utána jött Barkóczy Ferenc gróf, aki otthonából és Rómából nemcsak a pompához és fényhez való érzéket hozta magával, de az ezekkel járó maecenási hajlamokat is. Ő alapította a ma is viruló püspöki nj mdát, az országnak egyik leg- ré ibb iparvállalatát, továbbá a jogi és theologiai főiskolákat. O rakta le és szentelte be a Vármegyeház alapkövét s ez a szép barokk palota ma is viseli Barkóczy címerét. Az 6 megrendelésére készítette Fassola Henrik a Vármegyeház részére Európa legszebb és legművészibb vaskapuit. A minoritáknak az országban egyedül álló szépségű temploma és Egernek a maga nemében legszebb épülete, a barokk-rokokó stílusban épült kispréposti palota szintén a kifinomodott ízlésű Barkóczy Ferenc grófnak köszönheti létezését. Utódjának, gróf Eszterházy Ká- rolynak köszönhetjük Eger legértékesebb objektumát: a páratlan Líceumot, amelyet az egri egyetem céljaira építtetett ez a dúsgazdag főúr. Sajnos, hogy a bécsi hatalmak vétóján megdőlt az egyetem szép terve, de megmaradt a kívül-belül oly gyönyörű Líceum, melynek nagy- szerűségét mi egriek csak azért nem i tudjuk kellőképen értékelni, mert j mindennap látjuk. Eszterházy idejében Egerben volt Magyarországon a legkoncentráltabb művészi élet s ez mind a Líceum építkezésének céljait szolgálta. Az első érsekek. Fuchs Ferencet 1804-ben már érsekként nevezték ki kormányzására az egri főegyházmegyének, mely 11 vármegyére és 3 kerületre terjedt ki s alája volt rendelve négy suffragáneus püspökség: a kassai, szepesi, rozsnyói és szatmári püspökségek. Pyrker János László, a cisztercita szerzetesből lett pátriárka, majd egri érsek nemcsak a szivét hagyta itt, hanem az országnak az esz- | tergomi bazilika után legnagyobb templomát, a mi székesegyházun
