Eger - napilap, 1937/1
1937-02-07 / 22. szám
Aha 10 FILLÉH ♦ Vasárnap * Trianon 18, 1937 február 7. JUL Eger, XL Vili. évf. ß%. szám ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — P0STA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 8 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ- HLVATAL: SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. Az Érsekfőpisztor újabb 500 pengőt adományozott az egri ínségeseknek Eger, február 6. Dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló Eger város Szegénygondozó Hivatalához intézett levelében értesítette a Hivatal vezetőségét, hogy érseki háztartásának megtakarított összegéből 500 pengőt adományoz az egri ínségesek nyomorának enyhítésére. Az Érsekfőpásztornak ez az újabb adománya beszédes bizonysága az agg Főpásztor szociális áldozat- készségének, amellyel példamutató nagylelkűséggel jár elől a szegények ügyének felkarolásában. Az adomány szétosztásáról a Szegénygondozó Hivatal gondoskodik. A segítésre legjobban rászoruló, nagycsaládú ínségeseknek nyújtanak az összegből támogatást. fiz egri háztulajdonosok újult erőuel folytatják a harcot a uízdíj-adó eltörléséért A közigazgatási bíróság érdekes döntése egy sátoraljaújhelyi ügyben: a vízdíj nem házbér jövedelem Eger, február 6. Közel nyolc éve küzdenek az egri háztulajdonosok az ellen a méltánytalan, sőt igazságtalan gyakorlat ellen, hogy a pénzügyi hatóságok beszámítják a házadó alapba a lakók által fizetett vizdíjat. így a vízdíj házadó alá esik, holott a ház- tulajdonos nem számíthatja azt jövedelmei közé, mert nem tesz egyebet, mint a lakó által fizetett vízdíjat ingyen kézbesítőként beszállítja az üzemi pénztárba. Ezt a gyakorlatot, mint később kiderült, a gépüzemi szabályrendelet szövegrésze tette lehetővé, amely szerint a vízdíjat a lakó a háztu lajdonos kezéhez tartozik fizetni, éppen ezért a város képviselőtestülete Szekszárd város példájára módosította szabályrendeletét olymódon, hogy a lakó közvetlenül az üzemekhez fizeti a vízdíjat, a tulajdonos csak készfizető kezességet vállal ezért. A szabályrendelet módosítását jóváhagyta a vármegye is és felküldte a belügyminisztériumba, a- mely azonban két év óta kitérő választ ad a háztulajdonosok és a város sürgetésére, úgy látszik tehát, hogy a módosítás jóváhagyását eddig még ismeretlen okokból nem lehet keresztülvinni a minisztériumban. Ebbe az állandó várakozásban és sürgetésben szenzációként hatott a közigazgatási bíróság ítélete egy sároraljaújhelyi panasszal kapcsolatban, amelyet az egyik ügyvéd emelt az egrihez hasonlóan kivetett vízdíj-adó miatt. A közigazgatási bíróság Székácstanácsa helyt adott a panasznak és a pénzügyi hatóságokat a kivetés helyesbítésére utasította, mert az indokolás szerint a házbéren felül szedett közüzemi díjak nem tartoznak a nyers házbérjövedelemhez. Heller József dr. ügyvéd, akinek ugyancsak ebben az ügyben beadott ; panasza most áll elintézés alatt a j közigazgatási bíróságnál, érintke- j zésbe lépett a sátoraljaújhelyi ügy- \ véddel, aki megküldötte a panasz j anyagát. Kiderült, hogy Sátoralja- j újhelyen ugyancsak évek óta küz- denek a jogtalan pénzügyi gyakor- j lat ellen és jóllehet a sátoraljaúj- ; helyi üzemi szabályrendelet eredeti- í leg is kedvező szövegezésű volt a j háztulajdonosok szempontjából, nem j úgy, mint az egri; — mégis ez volt j az első kedvező döntés, amit az új- j helyi háztulajdonosok ki tudtak vívni. A vízdíj házadó alóli mentesítése tehát, úgy látszik nehéz ügy, de a sátoraljaújhelyi sikeren felbuzdulva az egri háztulajdonosok, sőt maga a hivatalos város is újult erővel folytatják a küzdelmet ennek a sérelmes állapotnak megszüntetéséért. Érdekes megemlíteni, hogy az a nyolc város, amely Egerrel hasonló helyzetben van, egymásután kéri a sátoraljaújhelyi ítélet szövegét a szerencsés panaszostól, hogy ezen az alapon indítson eljárást. Sürgősen meg kell kezdeni a gyöngyösi vásártér parcellázását az építőipar és a város érdekében Gyöngyös, február 6. Már az elmúlt nyáron rámutattunk a gyöngyösi épitőiparosság tarthatatlan helyzetére, amikor a szezon derekán tapasztalt nagy munkanélküliség kapcsán a régi vásártér parcellázásának megkezdését sürgettük. Már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy a vásártér parcellázásának további elodázása mérhetetlenül emelni fogja az építőiparban a szűkölködők számát. Amitől féltünk bekövetkezett: az építőipar — mely huszonkét szakmát foglalkoztat s ezek közül maga a kőmüvesipar huszonhárom önálló iparűzőt mutat ki — a lehető legnehezebb helyzetben vsa. Az iparosoknak tartalékjaik nincsenek, mert a nyáron alig kerestek valamit, s a jövő sem biztat semmi reménnyel. Mátrafüred vízellátása egy lépést sem haladt a megoldás felé, a völgyzárógát megépítésére nincs fedezet, a villatelkek eladása emiatt szünetel, a felsőmátrai építkezéseket más vidékről jött vállalkozók végzik, lent a városban telekhiány miatt a bankokban pihennek a lakóház építésére összekuporgatott tőkék, mert az érsekföldön, a város centrumától három kilométerre közmüvek hiányában nem építenek a középosztály tagjai. A kormány talán folyósítja a Nagypatak szabályozásának folytatásához szükséges összeget, de minő munkát talál egy esetleges patakszabályozásnál az építőipar ? Pedig foglalkoztatásáról gondoskodni kell, ez városi érdek. A munka- nélküliséggel megcsappannak a közpénztárba befolyó adójövedelmek, megnőnek az ínségesek támogatására kifizetendő összegek. Munkaalkalmat kell tehát teremteni e társadalmi réteg számára, erre pedig egyedüli lehetőség: a vásártér parcellázása. /Az Orczy kastély megvásárlásának elvi elhatározásánál a vételár fedezetéül éppen a parcellázásból befolyt jövedelmet jelölte meg a polgármester, s úgy tudjuk, hogy az adásvételi szerződés a közeljövőben közgyűlés elé kerül, gondoskodni kell ezért a vételnél azonnal kifizetendő tetemes összegről, az annuitások előteremtéséről, tehát parcellázni kell a régi vásárteret ! De nem egy esztendő múlva, hanem azonnal, hogy a tavasszal megkezdődhessék a munka. Folynak a borfogyasztási „kényelmi adó“ egyezségi tárgyalásai Eger, február 6. j A borfogyasztási adó újrendszerű ! kimunkálására alakított egyeztető bizottság megkezdte tárgyalásait azzal a céllal, hogy a borfogyasztási adó megállapítása és betartása körüli panaszokat új adókezelési rendszerrel orvosolja s ezzel megszüntethetek legyenek azok az állandóan hangoztatott sérelmek, amelyek a fogyasztás, illetve a borkészletek hatósági ellenőrzése miatt igen kényelmetlen adóvá tették ezt az amúgy sem nagy közkedveltségnek örvendő adónemet. A bizottság munkája abból áll, hogy a múlt évi forgalom, illetve a fogyasztás, valamint a helyi körülmények alapján összegszerű ajánlatot tesz az adófizetésre kötelezetteknek, akik az ajánlatot vagy elfogadják, vagy nem. Ha elfogadják, megszabadulnak az ellenőrzéssel járó minden zaklatástól, ha nem fogadják el a bizottság által megállapított összeget, szabály szerinti elszámolásra kötelezik őket s ezzel továbbra is vállalják a kezeléssel járó kényelmetlen pinceellenőrzést és zaklatásokat. A bizottság az italmérők nagy részének már kikézbesítette a forgalom alapján megállapított adóösszegről szóló fizetési ajánlatot, a bortermelők részére az ajánlatok szintén kézbesítés alatt vannak. Az egyezséget legnagyobb részben alá is írták az adózók, vannak azonban többen olyanok is, akik előbb még részletes számvetést készítenek s
