Eger - napilap, 1937/1
1937-02-07 / 22. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. február 7. Változatos műsorral rendezi meg farsangi előadását a Gárdonyi Társaság Jeleztük, hogy a Gárdonyi Társaság február 7-én, vasárnap délután 6 órakor rendezi farsangi ülését a ciszterci gimnázium tornatermében. Az ülés iránt rendkívüli nagy érdeklődés mutatkozik, mert a műsor vendég-előadója az egyik legnépszerűbb magyar költő: Farkas Imre lesz, akinek utánozhatatlan bájú versei, könnyed, de mégis könnyes humora külön értéket jelentenek a magyar irodalomban. A farsangi ülésen tartja székfoglalóját Várkonyiné Berecz Irén, akinek színes írásai már többször ' megtalálták a rádió nyilvánosságát is. A részletes műsor a következő: Elnöki megnyitó. Mondja Breznay Imre alelnök. — Én és a mester. (Székfoglaló) írta és felolvassa ' Várkonyiné Berecz Irén. — Farkas | Imre verseiből előad Buzásné Vra- tarits Klára r. tag. — Elbeszélés, írta és felolvassa Farkas Imre vendég, a Petőfi Társaság tagja. — I Elnöki zárószó. Mondja Breznay Imre alelnök. Ünnepélyes keretek között megy végbe február 9-én az új fertálymesterek eskütétele Kik lettek az új negyedmesterek Eger, február 6. A város minden negyedében január folyamán lezajlottak a hagyományos fertálymesteri trakták s megtörténtek mindenütt az úgynevezett suttogók is, amelyeken az új fertálymesterek személye irányában állapodnak meg az egyes negyedekben. A polgártársak megtisztelő bizalma az 1937. évre a következőket állította a negyedmesterek érdemes testületébe: Város I. negyed: Tassy József drogériatulajdonos. Város II. negyed: Csépány Bálint csizmadiamester. Város ín. negyed: Holló Mihály földműves. Város IV. negyed: Dr. Besznyák István orvos. Hatvan I. negyed: Hajdú István pékmester. Hatvan. II. negyed: Triltsch Péter polg. isk. tanár. Hatvan III. negyed: Kovács István földműves. Hatvan IV. negyed: Bocs Máté földműves és kereskedő. Makiár I. negyed: Stecz József vasöntő. Makiár II. negyed: ZelenákÖdön városi tisztviselő. Cifrasánc-negyed: Tóth József ny. tiszthelyettes. Felnémeti negyed: vitéz dr. Biró József pénzügyi titkár. Az új fertálymesterek Szent Apollónia napi eskütételének rendje az elmúlt évek során kialakult ünnepélyes keretek között fog az idén is lefolyni. Az ünnepi rendet a Negyedmesteri Testület központi választmánya a napokban megtartott ülésében a következőképpen állapította meg: A főszékesegyházban reggel 8 órakor szentmisét mond Baráczius József prépost kanonok, a Testület főpapja. Mise után a Negyedmesteri Testület tagjai ünnepi menetben vonulnak eskütételre a városházára. A menet a következőképpen alakul: elöl az egri frontharcos-zenekar halad, utánuk három fertálymester viszi a Testület zászlaját, nyomukban haladnak az új fertálymesterek hivatalos köpönyegükben szalagos botjukkal két-két fertálymester- keresztapjuk között, majd a Testület elnökségével az élen a volt fertálymesterek négyes sorokban. A városháza közgyűlési termében a városi magisztrátus három tagja fogadja a fertálymesteri testületet. Az eskütétel s az ezt követő testületi díszközgyűlés rendje a következő: 1. Magyar Hiszekegy. Játsza az egri frontharcos zenekar. 2. Dr. Barsy István testületi társelnök bemutatja az uj negyedmestereket a magisztrátusnak. 3. Braun Károly polgármester kiveszi az esküt az uj fertálymesterektől s a város nevében üdvözli őket. 4. vitéz dr. Biró József pénzügyi titkár, a Fel- németi-negyed uj fertálymestere köszönti a magisztrátust s ajánlja fel az újonnan megválasztottak szolgálatait a város közönségének. 5. Boldogasszony anyánk . . . énekli a közönség a frontharcos zenekar kiséretével. 6. A Negyedmesteri Testület díszközgyűlését megnyitja dr. Barsy István társelnök. 7. Évi jelentést terjeszt elő dr. Urbán Gusztáv testületi főtitkár. 8. Pénztárosi jelentést terjeszt elő Tóth Ezer reuma ellen harcol az „EZEREUM“, 40 év óta kitűnő gyógyszere a reumatikus, csúzos, köszvényes bajoknak. Gyógyszertárakban kapható. Készítője: • PÁNCZÉL ÁRPÁD % „Őrangyal“ gyógyszertára, Eger. Ferenc testületi pénztáros. 9. Himnusz. Énekli a közönség a frontharcos-zenekar kísérete mellett. Tizenöt éu alatt ZZ százalékról 9 százalékra csökkentette Egerben a csecsemőhalandóságot a Stefánia csecsemőuéóő fiókegyesület Érdekes adatok dr. Czekkel Ferenc igazgatói jelentéséből — Megválasztották az uj tisztikart Eger, február 6. Tizenöt éve működik Egerben az Országos Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédő intézete és ez a jubileumi időpont alkalmul szolgálhat arra, hogy a közügyek zajlása közben, a politikai élet változásaiban megvilágítsuk munkálkodását, amely talán a legigazibb közügy és a legmélyebb politikum. A magyar élet termelésének egy tekintélyes frontján teljesít szolgálatot a Stefánia, amikor oktatja az anyákat a csecsemő helyes gondozására és táplálására, amikor kiemeli a halál karjaiból a kisdedeket, hogy megtartsa őket a magyar jövő erejének. Ennek a munkásságnak csak egyetlen eredményére kell rámutatni, hogy megértse mindenki, mit jelent a Stefánia. Az egri fiókegyesület működésének megindulása idején, 1922-ben évente száz gyermek közül 22 halt meg a helytelen gondozás következtében, ma már csak kilenc. Az egri fiókegyesület működését értékes jelentésben ismertette a most megtartott jubileumi közgyűlésen dr. Czekkel Ferenc m. kir. tiszti főorvos, a fiókegyesület igazgatója. Ma, — mondotta — amikor az emberi életet, egészséget és munka- képességet pénztőkére szokás átszámítani s amikor a nemzet egye- deinek szapoiítása által területhódító expansiv erejét akarja növelni és fokozni, csecsemővédelemről és gyermekvédelemről beszélni nem újság. Amikor az Országos Stefánia Szövetség működését hazánkban megkezdette, ez a nemzeti cél talán még nem is lebegett megalapítói és első tagjai előtt olyan öntudatosan, mint azt mi ma már világosan látjuk. A Szövetség működése eleinte inkább az emberi, felebaráti szeretet jegyében indult meg, hiszen az amerikai Pedlow kapitány megjelenése, amerikai pénz befolyása adta meg az egyesületnek a nagyobb impulzust a terjeszkedésre. Az amerikai mozgalom igen sok államba eljutott, valószínűtlen hát, hogy a megsegítés nemzeti célokat akart szolgálni, hanem inkább azt az emberi felfogást akarta érvényesíteni, hogy aki született, annak jogában is van életben maradni és egészségét megtartani. — A nemzetközi elv nálunk nemzetivé vált. Mert ráeszméltünk arra, hogy hazánkat és nemzetünket csakis fokozott, gyarapodó számú, egészséges, munkaképes, hazafias lakossággal tudjuk fenntartani, erősíteni és tudunk igazságunknak mielőbb érvényt szerezni. — Az egri csecsemővédő működésének következményeként sikerült a halálozási arányszámot az 1922 évi 22 százalékról 9 százalékra leszállítani a gondozott csecsemőknél, sőt a nem gondozott csecsemőknél is lecsökkent az arányszám 14 százalékra. Ennek az az oka, hogy mindazok a tanok és ismeretek, amelyeket a gondozott csecsemők szülői elsajátítottak, át- terjedteu a Szövetség munkájába be nem kapcsolódott családokra is. Ma már minden szülő tudja, hogy a gyermek táplálásának mikéntje nem közömbös és hogy a kezdődő bajoknál azonnal be kell avatkozni és lehetőleg nyomban orvoshoz kell vinni. A közönség felismerte a ricinusolaj és koplaltatás felbecsülhetetlen értékét. — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tizenöt év alatt évi 806 szülési szám után 543-as szám is szerepel és éppen az utóbbi három év maximális születési száma csak 555. — Ezek a súlyos nemzeti kárt jelentő számok nem a mindig emlegetett gazdasági helyzet következményei. A születések száma nem \ általános gazdasági okokból csökken, hanem mert terjed a civilizáció, lazul a vallásos érzés és növekednek a majomszerben utánzóit igényes társadalmi szokások. A mi egyesületünk vajmi keveset tehet eredményesség reményében, de egy városi vezetőség már vezető hangot üthet meg abból a célból, hogy az igények ne foglalják le azt a pénzt, aminek a gyermekek számegfontolják, hogy elfogadják-e az ajánlatot, vagy nem A kiegyezés mellett főleg azok az okok szólnak, amelyek miatt a fogyasztási adó a jövőben „kényelmi adó“ lesz, mert megszűnnek az adóhivatal részéről folyó ellenőrzések és eljárások.
