Eger - napilap, 1937/1

1937-06-03 / 88. szám

Eger, XL VIII. évf. 88. szám ÁRA 6 FILLÉR ♦ Csütörtök ♦ Trianon 18, 1937 június 3, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEQYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ. BERT ALAN- ü. 1. TELEFON: 322. 61.574 pengő felesleget tüntet fel Eger város 1936. évi zárszámadása A szombati városi közgyűlésen I Kakuk Jenő főszámvevő ismertette I az 1936. évi háztartási alap záró­számadását. A zárószámadás 1,217.820 pen­gő szükségleti előírással szemben 1,279.395 pengő bevételi előírást tün­tet fel, a tényleges zárószámadási felesleg tehát 61.574 pengő. Meg­állapítja a jelentés: az a tény, hogy a megelőző évi 4001 pengőt kitevő számadási hiány helyett több mint 60 ezer pengő felesleget lehetett elérni, ez a körülmény a gazdasági helyzet fokozatos javulására mutat, ami nemcsak a kedvező mérlegből állapítható meg, hanem abból is, hogy a kötelező szolgáltatásoknak, csekély kivétellel, eleget tett a vá­ros közönsége, annak ellenére, hogy sok részben jövedelemcsökkenés is következett be. A pénzkezelést a legteljesebb és minden vonalon ér­vényesített gondos takarékosság hatotta át. A zárószámadás 795.123 pengő cselekvő és 472.601 pengő szenvedő hátrálékot tart nyilván. Jelentős összeg ugyan az idők folyamán fel- növekedett kintlevőségek összege, azonban már a jelen évben tapasztal­ható csökkenés remélni engedi, hogy a gazdasági helyzet további javu­lásával a viszonyok ezen a téren is kedvezőbben alakul. Megnyugtató­nak találja a jelentés, hogy külö­Eger, junius 3. Kedden délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között fejezte be 197. ta­nulmányi évét Eger ősi főiskolája, az egri érseki jogakadémia. Az ün­nepségeken a város egész társadal­ma és összes intézményei megjelen­tek képviseletileg, ezzel is hangsú­lyozva a főiskola és ifjúsága iránti meleg szeretetüket s a katolikus főiskolai oktatás és nevelés szüksé­gessége tekintetében kialakult állás­pontjukat. Az ünnepségeket a Líceum ká­polnájában szentmise előzte meg, amelyet Venczell Ede pápai prelá­nösen a szenvedő hátrálékoknál a kisipari és kiskereskedelmi számla­tartozások csekély összegűek. A városi közpénztár forgalma 1,305.581 pengő bevételt, 1,269.548 pengő kiadást és 36.033 pengő ma­radványt mútat. A város vagyona az év végén cselekvő vagyonban 18,211.922 pen­gő, szenvedő vagyonban: 5,952.379 P, tiszta vagyon tehát: 12,259,543 pengő értéket tesz ki. A számadási feleslegből a köz­gyűlés határozata értelmében 20 ezer pengőt a Korona 90 ezer pengős többkiadásának csökkentésére for­dítanak, másik 20 ezret az 1937. évi várható felesleg terhére állítanak be, a fenmaradó 50 ezer pengő ki- egyenlítésére pedig a közigazgatási tanfolyam háza 50 ezer pengős el­adási árának kölcsönvételét hatá­rozta el a közgyűlés négy százalé­kos kamat mellett. A képviselőtestület a számadást a felmentvény megadásával vita nélkül elfogadta, csupán Radil Ká­roly kérte a jelentéssel kapcsolat­ban, hogy a jövőben a költségvetés és a zárszámadás egyes csoportjai­nál mutatkozó eltéréseket megfelelő indokolással gépírásban, legalább az állandó választmány és a pénz­ügyi szakosztály tagjainak kézbe­sítsék ki, hogy a jelentés megfelelő időben áttanulmányozható legyen. tus, az érseki jogakadémia igaz­gatója mutatott be. A Líceum aulájában délelőtt 11 órakor zajlott le az ünnepélyes zá­rógyűlés, amelyet nagy és előkelő közönség jelenlétében nyitott meg Venczell Ede pápai prelátus, jog­akadémiai igazgató. Költői szépségű szavakkal vetett visszapillantást az elmúlt akadémiai évre, majd hódo­lattal emlékezett meg arról az ün­nepi körülményről, hogy dr. Szmre- csányi Lajos érsek huszonöt év óta fenntartója és kegyura az egyetlen katolikus magyar jogi főiskolának. — Az ő kegyurasága alatt le­folyt negyedszázad — mondotta — jogakadémiánkra is olyan jelentős és áldásos volt, ami erről való ke- gyeletes megemlékezésünket kedves kötelességünkké teszi. Mivel pedig Kegyelmes Főpásztorunk érseki trónralépésének 25. évfordulója olyan időpontra esik, amikor mi együtt nem lehetünk, a mainál ünnepélye­sebb alkalmat nem találhatnánk e negyedszázados évfordulóról való kegyeletes megemlékezésünkre, hogy egyrészt benső hálánkat az isteni Gondviselés iránt, másrészt fiúi hó­dolatunkat akadémiánk áldozatos Kegyura iránt tőlünk telhető módon lerójjuk. — Az isteni Gondviselés egyik figyelmet keltő és kitüntető intéz­kedésének, nem pedig puszta vélet­lennek tekinthetjük, hogy dr. Szmre- csányi Lajos úr Ő Excellenciája 25 évvel ezelőtt éppen Szent István királyunk napján, tehát egyházi és nemzeti nagy ünnepünkön foglalta el érseki trónját s lett jogakadé­miánknak kegyura. — Mintha ezzel a ténnyel az is­teni Gondviselés már előre rávilá­gítani kívánt volna két kimagasló erényére : az egyházunkhoz és nem­zetünkhöz való hűséges ragaszko­dására és forró szeretetére, amelyek jövendő egyházkormányzatán és egész főpásztori működésén vezérlő erényekként voltak hivatva végig­vonulni. És valóban, amióta ő fő­pásztorunk és kegyurunk, minden megnyilatkozásában fennen hirdeti, hogy az igazi vallásossággal kar­öltve jár a hazaszeretet, a vallás­erkölcs hanyatlásával pedig a nem­zetköziségnél is rosszabb közönyös­ség és elfajulás. A hit és honszere­lem legmegtisztultabb érzelmeinek magasztos harmóniája él fenkölt lelkében és hasonló érzelmekre han­golja a főpásztori gondozása alatt álló híveket. Minden elhatározásá­ban és minden cselekedetében fel lehet ismerni, hogy az egyház és haza iránt való szeretet mindig az indító és mozgató erő. E két eszme: egyház és haza, állandó vezércsil­laga. Kegyelmes Főpásztorunknak e legnemesebb érzelmei hatalmas fényszóróként bevilágítottak 25 éves érseksége alatt jogakadémiánk éle­tébe és szinte dinamikus erővel éreztették hatásukat jogakadémiánk nevelési és tanítási működésében. Az előttünk lebegő példa hatása alatt akadémiánknak könnyebbé vált olyan jogásznemzedéket nevelni és képezni, mely az egyházhoz hű ra­gaszkodással és édes hazánk forró szeretetével eltelve, legyen készsé­ges, képes jövendő hivatását a jog­élet bármely terén betölteni. — E 25 esztendő alatt egyház- kormányzati gondjának egyik leg­főbbje mindig a hatalmas fejlődés­ben levő iskolaügy minden fokoza­tában való korszerű intézése. A ne­velés és tanítás szent ügyét drága kincs gyanánt kezeli, melyet föl­emészteni nem enged, de folyton gyarapít. Olyan férfiúnak ismertük meg Kegyurunkat a letűnt 25 esz­tendő alatt, akit, mint szociális gondolkodású és érzésű embert, immár eddig is sokan áldanak és magasztalnak, mert az ajkairól el­hangzó Isten áldást kezeinek jóté­kony alamizsnálkodása szokta fogé­konnyá tenni. Olyan férfiút tanul­tunk Kegyurunkban tisztelni, aki, mint hazafi és polgár, mindenkor hűségesnek és áldozatkésznek mu­tatkozik, közreműködve mindabban, amit a kor igényei a kultúrális haladás, a közjó és egyéni gyara­podás tekintetében elodázhatatlanul megkövetelnek. Beszédje további folyamán az akadémia igazgatója ismertette a Főpásztornak az akadémia érdeké­ben kifejtett munkáságát s különös jelentőséggel emlékezett meg arról az eseményről, amikor a Pázmány Péter tudományegyetem ót dísz­doktorrá avatta. — A díszdoktori oklevelet az egyetem küldöttsége 1914. évi ja­nuár hó 14-én nagy ünnepség kere­tében nyújtotta át Ő Excellenciájá- nak, mely ünnepségen jelen lehetett jogakadémiánk tanárkara is és örömmel hallgatta Ő Excellenciájá- nak ez alkalomból mondott nagy­hatású beszédét, melyben megem­lékezve arról a tévedésen alapuló és az ország különböző rétegeiben mindinkább elhatalmasodó áramlat­ról, mely jogakadémiánk megcson­kítását, sőt eltörülését tűzte ki cél­jául, — a következő nagy jelentő­ségű nyilatkozatot tette: „A nagy elődök nyomdokain haladva, hűsé­ges osztályosommal, a főkáptalan­nal, saját erőnkből fogjuk fentar- tani és tökéletesíteni intézményein­ket, az ismételten megtámadott jogi főiskolát, amelyet önmagunk tartunk fenn és önmagunk fogunk megvé­deni az ellenséges áramlatoktól. Mást nem tehetünk; ez kötelessé­günk a hazai közművelődés, a tra­Onnepélyes külsőségek között fejezte be 197. tanulmányi évét az egri érseki fogakadémla

Next

/
Thumbnails
Contents