Eger - napilap, 1937/1

1937-05-20 / 80. szám

Eger, XL VIII. évf. 80. szám Ara 6 fillér ♦ Csütörtök ♦ Trianon 18, 1937 május 20, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD- SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Történelmi pompával fogadta a magyar nemzet az olasz királyi vendégeket Üdvözlet az olasz királyi párnak Mire e sorok napvilágot látnak, az olasz király és abesszin császár felséges hitvesével már Magyar- országra érkezett. Ez a látogatás betetőzése és megkoronázása annak az évtizedes, meleg barátságnak, amely a háború utáni Magyar- országot összeköti a világháborúban győztes Olaszországgal. A két nép fiai a végzet akaratából a harc­téren, mint ellenfelek állottak szem­ben egymással, de nem mint ellen­ségek. A világháború befejezése után a trianoni békével összetört, külpolitikailag elszigetelt Magyar- ország az első jó szót, az első se­gítséget Olaszországtól kapta. Ez a tény is mutatja, hogy felsőbb, kikerülhetetlen erők rendelkezése folytán szállt hadba a két nép egy­más ellen, mert az elmúlt századok történelme, a két nép hasonló lelki alkata arra predesztinálja őket, hogy barátok és ne ellenfelek legye­nek. Ezek a mélyebb és hatalmasabb erők határozták el, hogy Olasz­ország és Magyarország úgyszólván a háború pillanatának befejezésétől kezdve az európai politika közös útjain járjanak. Magyarországnak nehéz esztendői voltak és vannak. Ezekben a nehéz esztendőkben soha­sem szűntünk meg Olaszország ba­ráti támogatását érezni. De Olasz­ország is nehéz időket vészelt át. A fascizmus a szemünk előtt lett naggyá és teremtette meg az új Olaszországot, amelynek politikai súlya kétségtelenül sokkal nagyobb, mint volt a régié. Mussolini, nagy műve megalkotása során sok aka­dállyal találkozott. Ezek az akadá­lyok részben belpolitikaiak, részben külpolitikaiak voltak. Politikai zse­nialitása rendre legyőzte a belső akadályokat s amikor a fascizmus rendszerében eggyé és szilárddá kovácsolt Olaszország belső teher- biróképessége szinte a tökéletesség fokát érte el, akkor hozzáfogott, hogy legyőzze a külpolitikai aka­dályokat is. Olaszország túlnépesedett állam. Területe nem képes eltartani azt a csaknem 44 milliós tömeget, amely rajta lakik. Az emberfölösleg elhe­lyezésére gyarmat kellett Olasz­országnak, mert azok a gyarmatok, amelyeket a háború befejezése után a még nálánál is hatalmasabb győz­tesek juttattak neki, ebből a szem­pontból nem jöhettek komolyan szá­mításba. Ez a körülmény volt az oka az abesszin—olasz háborúnak, amely Olaszországnak olyan fényes és gyors győzelmével végződött, hogy arra még azok sem számítot­tak, akik szivük minden érzésével az olasz győzelemért imádkoztak. De az abesszin háború Olaszor­szág számára különösen az első hó­napokban igen komoly megpróbálta­tások ideje volt. Anglia, mely afri­kai és indiai gyarmatait féltette a feltörő Olaszországtól és aggoda­lommal figyelte a Földközi-tenger hatalmi egyensúlyának az eltolódá­sát, a Népszövetség útján kimon­datta Olaszország ellen a gazdasági szankciókat. A Népszövetségnek úgyszólván valamennyi tagállama megszavazta ezeket a szankciókat, Magyarország azonban nem. Hűen és bátran kitartott szövetségese mellett. Olaszország politikai szerencséjé­nek csillaga ma magasabban áll, mint valaha. Mindent elért, amire vágyott. Egységes állam, a nép sze- retetétől övezett uralkodói ház és politikai vezérek, gyarmati nagy­hatalom, belső konszolidáció, a gaz­dasági fellendülés kétségtelen jelei, hatalmas külpolitikai szövetségesek: ezt a képet mutatja ma az új Olasz­ország, amelynek alapjait Mussolini alig két évtizeddel ezelőtt rakta le. Amikor a felséges pár országunk­ban időzik, a magyar nép minden szeretete, lelkesedése veszi körül őket. Úgy érezzük, hogy azoknak az ünnepségeknek során, amelyek­kel az egész nemzet megtisztelni óhajtja őket, észre fogják venni, hogy baráti nép körében időznek. Reméljük, hogy azok az emlékek, amelyekkel gazdagodva hagyják el a mi szegény kis megcsonkított or­szágunknak szép fővárosát, végig­kísérik őket életük útján, mint ahogy a mi számunkra is örökké feledhe­tetlenek maradnak az olasz király­napok. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: gyen­gülő nyugati, később ismét délnyu­gati szél, több helyen zivatar, egyes helyeken jégeső, a meleg nyugaton tovább csökken, keleten alig válto­zik. Eger, május 19. Viktor Emanuel olasz király és császár, Heléna királyné és császár­né, valamint Mária savoyai herceg­nő ma délelőtt fél 11 órakor udvari különvonaton megérkeztek a ma­gyar fővárosba. Az a káprázatos fény és történelmi pompa, amely- lyel a magyar főváros a királyi vendégeket fogadta, az egész ma­gyar nemzet mélységes tiszteletét és baráti érzéseit fejezte ki a nagy baráti olasz nemzet és uralkodója iránt. A két nemzet színeiben tün­döklő, drapériákkal, zászlóerdővel díszített királyi várócsarnokban tör­tént ünnepélyes fogadásnál az ágyú­dörgés, harsonák és himnuszok zen­gése közben befutó vonatból ki- zsálló vendégeket Horthy Miklós kor­Eger, május 19. Szombaton délután egy igen ér­dekes és jövő hatásaiban nagy je­lentőségű terv valósult meg a Városi Színházban: az egri közép és középfokú iskolák első együttes énekkari hangversenye. Az egri ének és zenekultúra jövője szem­pontjából igen fontos volt ez a kez­deményező lépés, mert a nyilvános és együttes szerepléseknek határo­zottan serkentő erejük van a kóru­sokra és karvezetőkre egyaránt, az ilyen hangversenyek tehát alkalma­sak arra, hogy tovább, alaposabban és lelkesebben terjesszék az ének­tudást, az ének és zene iránti sze- retetet a fiatalság körében s ezzel kiműveljék, bensőbb élménnyé, hatá­rozottabb valósággá növeljék a jövő felnőtt generációk zenekultúráját. Magán a hangverseny tényén kí­vül rendkívül sokat jelentett a hangverseny műsora is. A néplé- lek ősi forrásaiból főként Kodály és Bartók munkásságán keresztül újjászületett magyar kórusirodalom tiszta kompozícióiban mutatkoztak be az énekkarok, ami annyit jelent, hogy száz és száz gyermek számára mányzó és felesége meleg és köz­vetlen barátsággal üdvözölték, majd a vendégek főúri kíséretükkel gyö­nyörű ötösfogatokon a Mussolini- térre hajtattak. A feldíszített téren tribünöket emeltek, amelyeken a magyar és olasz előkelőségek dísz­ruhás, színpompás látványt nyújtó tömegei helyezkedtek el. Itt Szendy Károly polgármester üdvözölte a vendégeket, akik az üdvözlés után az utat szegélyező százezres töme­gek lelkes éljenrivalgása között a királyi várpalotába vonultak, a- melynek erkélyéről a magyaros vi­seletbe öltözött népcsoportok fel­vonulását nézték végig. Délben a kormányzói pár fényes dezsönét adott az olasz vendégek tisztele­tére. nyíltak fel legközelebbről a ma­gyar népi dallamok és szövegek utánozhatatlan, friss szépségei, a felfogóképesség legérzékenyebb ide­jében építve fel bennük a magyar lelkiséget, a magyar ízlést. Ezek a nemzedékek a klasszikus és jazz zene szépségeinek élvezete közben már nem fogják elfelejteni a ma­gyar föld halhatatlan, együgyű vi­rágait, amelyek minden időkben megújulást jelentenek a nemzeti erők számára minden vonatkozás­ban. A hangverseny mint énekkari produkció is komoly értékeket mu­tatott. Valamennyi énekkar fegyel­mezetten, a szövegek jellegét és hangulatát átérezve adta elő számait, amelyek technikailag sok nehézséget rejtettek Kodály, Bárdos, Halmos, Péter súlyos harmonizálásában. Meg­lepetésként hatott sokszor, hogy a kórusok milyen pontosan énekelték a negyedhanggal eltolódott szóla­mokat s milyen könyedén oldották meg a polifónikus bonyodalmakat. Sorrendben elsőnek a fiú tanító­képző intézet Cecilia-énekkara sze­repelt Bitter Dezső tanár vezény­Hagy sikerrel zajlott le az egri középiskolák első énekkari hanguersenye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents