Eger - napilap, 1937/1
1937-05-20 / 80. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. május 20. létével és frissen zengő, kicsiszolt hangzásával újból megerősítette a róla kialakult jóvéleményt. Azután az állami polgári leányiskola apró énekeseinek csapata vonult fel és Hanel Béla igazgató gondos irányítása mellett számukra valóban nehéz zenei feladatot oldottak meg, gyermeki, üde hangjukon. Majd a fiú felső kereskedelmi iskola új énekkarát hallottuk, amit alig pár hónap előtt szervezett meg buzgó vezetőjük, 'Virágvölgyi Béla tanár, aki elsőre is mindjárt igen komoly fajsúlyú muzsikát bízott reájuk és példát mutatott velük arra, hogy a művészileg értékes zene nem riasztó feladat kezdők számára sem. Ezután következett az Angolkisasszonyok polgári leányiskolája szépen kiegyenlített, harmóniai tisztaságában megkapó éneke, ami dicséri Alföldi Irén tanárnő jeles énekpedagógusi szaktudását. A műsor első felét az állami polgári fiúiskola tömören hangzó, erőteljes éneke hatásosan zárta be Trillsch Péter tanár fegyelmező erejű vezetése alatt. Szünet után következtek Kodály Zoltán, a megujhodó magyar kórus- irodalom atyamesterének remekművei. A „Lengyel László-játék“-ot az Angolkisasszonyok leánygimnáziumának énekkara mutatta be M. Lehóczlcy Hona kitűnő betanításában. Az énekkar előnytelenül hátrahelyezett felállítása mellett is szépen érvényesült a szólamok fe- lelgető játéka, amit az énekkar előtt mozgó két szembenálló színes magyarruhás leánycsoport panto- mimszerűen ügyes hatással tett még kifejezőbbé. E szám nagy sikerét mutatta az, hogy a közönség a megismétlését kívánta, csakúgy mint a következő „Pünkösdölőu remek kórusát. Ez a mű méretében és technikai nehézségeit illetően már jóval túlnő az iskolai énekkarok képességeihez szabott mértéken, mégis remekelt vele az Angolkisasszonyok tanitónőképzőintézetének hatalmas énekkara. Itt a legszerencsésebben találkozott a fejlett, szélesskálájú hanganyag — a serdülő korban szinte szokatlan legmélyebb alt-fekvéstől a kórus-szoprán legmagasabb határáig — a tanultság teljes precizitásával. Jurányiné Szongott Kornélia tanárnő első bemutatkozása a legteljesebb sikert szerezte a pompás énekkarnak és művészi biztonsággal vezénylő tanárnőjének. Utolsó számként a fiú- tanítóképzőintézet teljes kórusát hallottuk, érces hanganyag, férfias erő, ritmikai biztonság, teljes fegyelmezettség nagy értékeivel, a- miknek eszközeivel a „Túrót eszik a cigány“ és a híres „Katonanóta“ perdülő taktusai hatásosan fejezték be a nagyszerű műsort Bitter Dezső tanár már sok sikert aratott energikus vezénylete alatt. Az énekszámok nagy sorát változatosabbá tette két instrumentális szám: Fógelné Kaufmann Emmy hegedüművésznő, a Városi Zeneiskola kiváló igazgatója, két temperamentumos Hubay-kompozíció szívből és nagy tudásból fakadó remek előadásával. A spiccatók finom köny- nyedsége, a cantilénák lágy és mégis tömör zengése a művésznő sok élvezetet nyújtott szerepléseinek el nem feledett emlékeit elevenítette fel. Hegedűje — Tóth János magyar mester készítése — hajlékonyán adta vissza játéka minden szépségét. Kár, hogy nagy pedagógiai elfoglaltsága miatt az utóbbi időben ritkán halljuk művészi játékát. A műsor bevezetéséül a Kát. Legényegylet kibővített Kolping- zenekara lüktető, pattogó előadásban a „Háry János“-toborzót játszotta el Kádár László karnagy gondos betanításában és hévvel telt vezénylete alatt. Ez a lelkes elgondolásból fakadt pompás hangverseny esti díszünnepségnek is beillett volna, nemcsak szerény délutáni előadásnak. Hogy Országos jelentőségű az a Gyöngyösön most megindult mozgalom, amely azt célozza, hogy a kereskedők és iparosok egyetemlegesen vezessék be a szabott árakat, mert csak így remélhető, hogy a vásárló közönség teljes bizalommal viseltetik az eladókkal szemben. A mozgalom megindítója a Kereskedelmi Csarnok vezetősége volt, élén Polgár István elnökkel és az ő munkálkodásának köszönhető, hogy a szabottárakat ellenőrző bizottság már meg is alakult. Az alakuló gyűlés elhatározta, hogy az üzletekben szabottárakat jelző táblákat kell a helybeli kereskedőknek és iparosoknak kifüggeszteniök. A tábFüzesabony, május 19. A füzesabonyi állomáson most nem jár vonat. A forró déli napban vakító fénnyel futnak a sínek jobbra-balra, Budapest felé, Miskolc felé s a sínek fölött fehér pillangók lebegnek. Néhány pihegő utas sörözik a perronon, várják a Budapestről Sátoraljaújhely felé igyekvő személyvonatot. A vonat megérkezik, kis mozgolódás, szervusztok édesem, írjatok minél hamarabb, aztán tovább megy a vonat. Kisvártatva egri vendégek érkeznek az állomásra : Hedry Lőrinc dr. főispán, Okolicsányi Imre alispán, Braun Károly polgármester, Frank Tivadar főjegyző és Karczos Béla, az idegenforgalmi hivatal vezetője, akiket a Máv. miskolci üzletvezetősége meghívott az első magyar áramvonalas gyorsvonat bemutató útjára. Féltizenkettő. Miskolc felől kis pünkösd vigíliáján tartották, talán véletlen volt, de örömteli pünkösdi hangulatot varázsolt a hallgatóság leikébe: tiszta és magasbatörő vágyakozással várjuk, hogy a magyar jövő virágos kertjének, az ifjúságnak lelke a magyar muzsika üde levegőjében edződve, frissülve, szépülve, gazdagodva áradjon szét az élet szélesebb mezőire. A két lelkes kezdeményező, Bitter és Virágvölgyi tanárok büszkék lehetnek az első sikerre, várjuk irányításuk mellett a mielőbbi folytatást, amelybe bizonyára belekapcsolódnak azok a jeles intézetek is, amelyeket most még sajnálattal nélkülözünk (A reáliskola énekkara vezető tanára betegsége miatt maradt el). Ilyen szép, nemes úton bizton közeledünk a magyar és közelebbről az egri zenekultúra teljesebb ki virágzása felé! (h—z—) Iákat önköltségi áron a Kereskedelmi Csarnok és az Ipartestület bocsájtja az érdekeltek rendelkezésére. Az Ipartestület és a Kereskedelmi Csarnok elöljárósága együttes ülésén a következő érdekeltekből állították össze a bizottságot: Polgár István a csarnok elnöke, dr. Blau Izsó a csarnok főtitkára, Ko- váts Gyula az ipartestület elnöke, Kaszab Antal ipartestületi alelnök, továbbá az egyes szakmák képviselői : Kováts Jakab, Szloboda Jenő, Spiegel Samu, Katona Sándor, Neumann Miklós, Kallós Márton, Klein S. Hermann, Steinitz Jenő, Schwartz Gábor, Fógel Gyula és Vicena Lajos. pont jelenik meg az első sínpáron s az állomáson izgalom fodrozódik szét. Pár pillanat és berobog az áramvonalas. Sima, zöld teste szinte suhan a levegőben. Az egész gépet acéllemez fedi, kéményt nem látni rajta, a kerekek is le vannak fedve. Utána négy csillogó kocsi fut, középen egy büfékocsi. A vonatról mosolyogva, vékony alakjának minden derűs bájával száll le dr. Hamary Géza, miskolci üzletigazgató, a bemutató rendezője és üdvözli az egri vendégeket, akik beszállnak. Most már belülről lehet élvezni az új gyorsvonat minden kellemes tulajdonságát. A vörös bársony üléseken fehér csipkedísz, a réz fogók villognak, a kocsikban Borsodvár- megye, Hevesvármegye, Miskolc és Eger előkelőségei. A próbaút nem rideg üzleti út. Gondoskodott erről dr. Hamary Géza úri szívessége. A kocsikban pincérek járnak frissen, csapolt sörrel, a büfiékocsiban kitűnő villásreggeli várja a vendégeket. A vonat sebessége hihetetlen rövid idő alatt felgyorsul. Kálkápolna körül szinte alig lehet követni a sínek kattogását. Valaki előveszi az óráját és mondja: A kattogások percenkénti számát el kell osztani negyvennel, ez adja a kilométersebességet. Rövid számolás, az eredmény ISO kilométeres sebesség. Az állomások úgy csapódnak el a vonat mellett, mintha szél ütötte volna el őket. Vámosgyörkön dr. Puky Árpád polgármester száll be s azonnal megkezdődik a szőlőtermelési vita Okolicsányi Imre alispánnal és Braun Károly polgármesterrel hármasban. A vita tart, a söröspoharak egymást váltják s mindenki meglepetéssel kapja fel a fejét: mi az, már Hatvanban vagyunk? Hiszen csak negyven perccel ezelőtt indultunk el Füzesabonyból. A hatvani állomáson új meglepetés várja az utasokat. Mindenki gyönyörű kis csokrot kap, mezei virágból, vörösbarna cserlevelekkel. A főispánoknak hatalmas csokrot nyújtanak át, mindegyik bokrétán nemzetiszínü szalag a következő felírással: Az áramvonalas gyors bemutatójának emlékére. Félórás pihenés után megfordítják a hatalmas acélkolosszust és megindul a vonat visszafelé. Szép, szép és jó ez a biztonságos nagy sebesség, a földön való repülésnek ez a magával ragadó érzése, a kocsik között finoman kavarognak a töltés fölkavart porszemei, odakünn földig hajolnak a vonatrágta szél nyomán a lenge búzatáblák a magyar technika remekműve előtt. Szakemberek magyarázzák az áramvonalas mozdony szerkezetét. Ez a mozdony új típus és magyar szabadalom, a beburkolás azt a célt szolgálja, hogy a levegő ellenállását a lehető legkisebbre csökkentsék. Az egész mozdony az utolsó szegig magyar munka. Az előző próbautaknál a mozdony három kocsival 152 kilométeres sebességet is elért. Egyelőre egyenkint félmillió pengővel két mozdonyt állított elő a MÁV Gépgyár és mind a két mozdonyt Miskolcon állomásozzál Az áramvonalas mozdonynak két hajtó és négy futókereke van. A mozdony 18 atmoszféra nyomású gőzzel dolgozik, mögötte messze visszamaradnak a legmodernebb típusú magyar gyorsvonati gépek is. A gőzt magyar barna szénnel fejlesztik. A vonat csak négy kocsit vontathat magával az előírt sebesség megtartása mellett. A vonaton 12 elsőosztályú, 42 második osztályú és 144 harmadik osztályú ülőhely van. A vonatra csak ülőhelyeket lehet váltani, a menetdíj ugyanannyi, mint a rendes gyorsvonatokon és minden szabadjegy, valamint kedvezményes jegy érvényes. Az ülőhelyre jogosító A gyöngyösi kereskedők és iparosok kötelezően bevezették a szabott dijakat Füzesabony—Hatvan: negyven perc Kedden bemutatták az ország első áramvonalas mozdonyát a miskolc-hatvani útvonalon
