Eger - napilap, 1936
1936-11-10 / 178. szám
2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. november 10. hordoztak lelkűkben. Új színt hozott a Legényegylet életébe a női lélek tiszta derűje, egyben új erőt a lélek nemessége. — Erre a nemesebb, finomabb női lélekre nagy hivatás vár a Legényegylet munkájában. Erősíteni, jobbítani az iparososztályt, hogy munkáját a kereszt jegyében derült világnézettel, felemelt fejjel végezze, hogy az Egyháznak és Hazának derék, tisztes iparos mestereket és és asszonyokat neveljen. — Tiszteljétek és becsüljétek legények a lányokat, tanuljatok tőlük finomságot, kötelességtelj esitést, az Egylet becsülését, hogy a közös munka nyomán virágozzék és haladjon azon az úton, amelyet Kol- ping atyánk számára kijelölt. BobJcó Gabriella finoman és színesen melodrámát szavalt Kádár László karnagy stílusos zongorakíséretével. A Leányegylet tagjai ezután Grónay Margit lelkes és avatott rendezésében Kozák Jolán: Irredenta lányok című színművét adták elő. A szereplők mind nagyszerűen megállták helyüket, nagy színpadi készségről tettek tanúságot, mozgásuk, szövegmondásuk megérdemelt sikert aratott és azt a reményt keltette, hogy még sok kellemes órát fognak szerezni a műkedvelői előadásokon a közönségnek. A szereplők megérdemlik, hogy név szerint is megemlítsük őket. Az egyes szerepeket Zselinszky Márta, Kakuk Margit, Göböly Mária, Földi Mária, Kopasz Jolán, Móczár Ilona, Kiss Mária, Szálkái Anna, Jaksi Júlia, Turcsányi Ilona, Bobkó Rózsi, Bobkó Gabriella, Kmeczkó Amália, Dobai Mária, Sztojka Erzsébet, Deli Katalin, Gyöngy Etelka, Fodor Róza, Tóth Rózsa és Füzessy Anna játszották. A hatásos tánc-számokat Gröber Lujza tánctanítónő tanította be. Közreműködött a Legényegylet Kolping- zenekara, amely Kádár László karnagy vezényletével tökéletes fegyelmezettséggel, hajlékonysággal és ízléssel festette alá a színpadi szereplők játékát. A XX. század közszükségleti cikke az írógép. Ha írógép, legyen MERCEDES! mert megbízható, gyorsjáratú, nagyteljesítményű, legolcsóbb, a legjobb. Minden erszénynek megtelelő modellek! Előnyös fizetési feltételek! Kérjen még ma díjtalan ismertetést! Bemutató gépet egy két napi próbára kiadjuk. Hitelképes egyéneknek ::: 6, esetleg 12 havi részletfizetési kedvezmény. :: Egri Keresztény :: Sajtószövetkezetben. Nagy siker Jegyében nyílt meg vasárnap délelőtt Kövér Gyula képkiállítása Vasárnap délelőtt nagy és előkelő közönség gyűlt egybe a Kaszinó nagytermében, ahol Kövér Gyula, az egri származású kiváló festőművész gyűjteményes kiállítást rendezett az utóbbi években alkotott klasszikus irányú műveiből. A kiállítást Frank Tivadar főjegyző, h. polgármester nyitotta meg meleg, méltató szavakkal. — Egy nemzet nagysága és nagyrahívatottsága — mondotta — legjobban kultúrteljesítményeinek nívójában s művészetének emelkedettségében nyilvánúl meg. — Különös büszkeség s a szebb, jobb magyar jövő reménye tölti el lelkemet, amikor Eger szülöttének, Kövér Gyula festőművésznek repre- sentatív kiállítását ünnepélyes keretek között megnyitni szerencsém van, mert ezen kiállítás anyaga mindennél jobban dokumentálja a magyar kultúrfölényt, a magyar nemzet nagyrahivatottságát. — A kiállító művészt Eger közönségének bemutatnom nem kell, hiszen ő innen, az ősi város falai közül indúlt el valóban magasba ívelő művészi pályájára, a rokoni és baráti köteléknek száz és száz szála fűzi őt most is a szülővároshoz s nem első eset a mostani, amikor ő alkalmat ad nekünk valóban emelkedett művészetének megcsodálására. — Mostani kiállítási anyagával a művészi teljesítmény tetőfokán álló férfiú van előttünk, aki tehetségének legjavát akarja Eger műértő közönségének bemutatni és átadni s most a Magyar Athén közönségére hárul a feladat, hogy még a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette is azt a megkülönböztetett pártfogást s támogatást biztosítsa a kiállító művész részére, amelyet az ő valóban csúcsteljesítményt jelentő művészete megérdemel. — A legőszintébb szeretettel, baráti szívem egész melegével köszöntőm a kiállító művészt kiállítása megnyitása alkalmából, a mélyen tisztelt hölgyeknek és uraknak pedig köszönetem fejezem ki megjelenésükért, amellyel a megnyitó ünnepség fényét emelni szívesek voltak, mert ez a nagy érdeklődés biztosíték arra, hogy a megkülönböztetett támogatás iránt tett kérésem teljesülni fog. — A megnyitás után a közönség hosszasan gyönyörködött a kiállítás anyagában. A tárlat részletes méltatásával legközelebb foglalkozunk. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Halálos kimenetelű baleset történt egyik gyöngyösi kőbányában A 25 méter magasra halmozott bányahulladékról lezuhant és meghalt egy munkás Gyöngyös, november 9. Szombatra virradó éjszaka halálos kimenetelű munkásszerencsétlenség történt a Gyöngyös melletti Kálmán féle „Mexics“ kőbányában. Nyilas János napszámos a késő estig tartó munka után egyik társával együtt a törmelékeket tisztította a bányából. A törmeléket csillébe rakták s a mintegy 20—25 méter magasra felhalmozott bányahulladékok mentén kifordították. Az egyik szállítmánynál Nyilas János nem vette észre a késő esti sötétben a hulladékdomb szélét és a csillével együtt a mélységbe zuhant. A szerencsétlenül járt munkást a mentők beszállítták az Alapítványi kórházba, ahol megállapították, hogy csigolyatörést és súlyos koponya- zúzódást szenvedett. Az elszenvedett sérülésekbe Nyiias János vasárnap délelőtt belehalt. A rendőri bizottság a felelősség megállapítása céljából azonnal kiszállt a helyszínre és megkezdte a kihallgatásokat. A nyomozás még tart. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Vidám bonyodalmak egy egri kilakoltatdsi eljárás körül Amikor az üzlettulajdonos teszi közhírré, hogy bérlője műhelye bérhátrálék miatt megszűnt Eger, november 9. Humoros részletekben bővelkedő ügyben tartott főtárgyalást az elmúlt napon az egri törvényszék dr. Szabó-tanácsa. Tatorján Béla egri cipészmester hitelrontásért és becsületsértésért feljelentette Weisz Ignác bádogosmestert s ügyvédje útján beadott terjedelmes feljelentésében nem mindennapi dolgokkal vádolja meg perbeli ellenfelét. A feljelentésből kitűnik, hogy a cipész havi tíz pengőért bérelte Weisz Ignác Vesselényi utcai üzlethelyiségét. Elkövetkezett az a manapság minden háziurat közvetlenül fenyegető veszély, hogy a cipészmester adós maradt a bérrel. Többszöri felszólítás ellnére sem fizetett s lassacskán 60 pengőre növekedett a bérhátralék. Az ingerült háziúr erre unokájával a következő feliratot szerkesztette: „Egy évi lakbérnemfizetés miatt kilakoltatási eljárás következtében a mai napon a suszteráj teljesen megszűnt.“ KépSzenzáció ez új cserépkályhaszerű ícyöngy. ZOmálIGkálylUU Radfár- torgyár, képv.: Illés Béla, Eger. zelhető a majsztram megdöbbenése, mikor másnap reggel feketélő tömeget talált üzlete előtt, s azzal a sajnálkozással fogadták, amely a gazdasági válság egy-egy újabb halottjának manapság kijár. Persze Tatorján illő felháborodással s nem épen hízelgő szavakkal vonta felelősségre a plakát miatt házigazdáját, aki erre újabb feliratban tudatta az utca közönségével, hogy Tatorján: „ingyen lakó és bár lakbért nem fizet, de azért mégis basáskodik“. Az utca népe az amerikai vígjátékfilmeknek kijáró derűvel szemlélte most immár a haragos háziúr és nem fizető lakója háborúskodását. A bíróság előtt a vádlott Weisz Ignác indulattól remegő hangon adta elő, hogy bérhátraléka ellenére még ő adott kölcsön üzleti pultot Tatorjánnak s mikor visszakérte tőle, bérlője dühödten kilökte üzletéből. Tatorján viszont főleg azért táplált haragot szívében házigazdája ellen, mert az egy cipészmesterhez méltatlan jelzők egész seregének fejéhez zúdítása közben szólította fel hátralékának kifizetésére. Dr. Niemtsik Ferenc kír. ügyész vádbeszéde és dr. Csank István ügyvéd a feljelentő képviseletében mondott perbeszéde után a bíróság feltételesen 20 pengő pénzbüntetésre ítélte az erélyes háziurat, aki némi méltatlankodás után tudomásul vette az ítéletet. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Nagy sikerrel mutatta be az egri ciszterci gimnázium Brisits Frigyes dr* Szent-Imre darabját. Eger, november 9. Az egri ciszterci Szent Bernát gimnázium Mária Kongregációja vasárnap délután nagy érdeklődés mellett mutatta be dr. Brisits Frigyes ciszterci gimnáziumi igazgató „Fehér sas“ című ifjúsági színmüvét. A gimnázium teljesen megtelt erre az alkalomra s a nagy és előkelő közönség őszintén gyönyörködött a darab szépségeiben és a gimnázium ifjúságának tehetséges játékában. A „Fehér Sas“ a Szent Imre darabok általános témáját: a kereszténység és pogányság harcát dolgozza fel, amely a kereszt országépítő győzelmével végződik. A darab mondanivalói súlyosak, erkölcsi tanulságai nemesek, nyelvezete pedig mindvégig irodalmian szép, sokszor túláradó is. Tóth János ciszterci rendi tanár rendezése figyelemreméltóan hozta ki a darabban lévő drámai mozgalmasságot is, amely a két világ- szemlélet összeütközéseiben nyilatkozott meg, végül a darab utolsó, festői képében simult el, ahol a szentté finomult királyi herceg alakja köré csoportosulnak a pogányság elemei is.
