Eger - napilap, 1936

1936-10-24 / 169. szám

Eger, XL VII. évf. 169. szám Ara 6 fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 17, 1936 október 24, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM, - TELEFÓN: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN- U 1. TELEFÓN: 322. A belügyminiszter meleghangú levélben kérte fel Hedry Lőrinc dr. főispánt tisztsége további viselésére Eger, október 23. A kormánynak Gömbös Gyula miniszterelnök halála után bekö­vetkezett lemondása kapcsán be­nyújtották lemondásukat a várme­gyék főispánjai is és a kormány most intézkedett a főispáni állások betöltéséről. A minisztertanács határozatából kifolyólag a belügyminiszter meleg hangú levélben kérte fel a kor­mány nevében dr. Hedry Lőrinc főispánt tisztsége további viselé­sére, mivel politikai és közigazga­tási kormányzat szempontjából nagy súlyt helyez értékes szolgálatára. Heves vármegye közönsége öröm­mel és megnyugvással értesül dr. Hedry Lőrinc főispánnak állásá­ban történt megerősítéséről, mert kilenc esztendős föispánságának ide­je alatt a közügyekben mindenkor meleg szociális érzékről tett tanú­ságot, hivatalos feladatai intézésé­ben pedig a higgadt mérlegelés és megértő szellem jellemezték. A kormány újabb megbízása csak el­mélyíti ezt a közbecsülést, amely közel évtizedes munkája nyomán övezi. Csak december elején készülnek el a gyöngyösi ferences templom belső festéséoel Gyöngyös, október 23. Gyors ütemben halad a gyöngyö­si Szent Ferenc rendi templom belső festése, azonban Lohr Ferenc fes­tőművész lelkiismeretes munkája folytán a tervezett időnél egy hó­nappal később, december elején készülnek el a munkálatokkal. — A szentély már teljesen elkészült. Fel­emelő látványt nyújt a szentély ha­jója fölött kidolgozott diadalív, ahol a régi templom gót stílje összefo­lyik az újabb rész barokk-stílusá­val. Az íven a magyar szentek hó­dolatát ábrázolják a Patrona Hun­gáriáé előtt. A festmény alakjai a következők: a jobboldalon Bold. Gi­zella, Gellért püspök, Sz. István és Sz. Imre, Kapisztráu Sz. János és Boldog Ilona domonkos-szerzetesnő. A bal­oldalon Szent Erzsébet, Árpádházi Boldog Margit, Szent László, II. Endre, Mór pécsi püspök, aki a fe­renceseket Magyarországra telepí­tette, Boldog Gertrud Szent Erzsé­bet leánya, Kinga premontrei szer­zetesnő IV. Béla, a második hon­alapító leánya. megjelent az újságok kölcsönzését megtiltó rendelet Megvonják az engedélyt az újságot kölcsönző trafikoktól Eger, október 23. A budapesti és vidéki sajtóérde­keltségek hosszabb idő óta küzdöt­tek a trafikokban való ingyen új­ságolvasás és a lapok kikölcsönzése ellen. A pénzügyminiszter hosszabb idő óta foglalkozott azzal a gondo­lattal, hogy rendeletileg vet véget a lapkiadókat megkárosító helyzet­nek s most ki is adta rendeletét az alábbiakban! „M. kir. pénzügyminisztérium 11.570/1936. szám. XIII. a. Tárgy: a dohányárusoknak bizo­mánybán adott sajtótermékek ki- kölcsönzése. Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak és pénzügy­igazgatósági kirendeltségnek. A napilapok érdekképviseletei út­ján panasz tétetett amiatt, hogy a dohányárusok a dohányneműeket vásárló közönségnek megengedik, hogy a nekik .bizományba adott la­pokat és egyéb sajtótermékeket he­lyiségeikben elolvassák, sőt egyes helyeken odáig terjedt ez a visz- szás helyzet, hogy a dohányáruda tulajdonosok üzletszerűen foglal­koznak hírlapok kikölcsönzésével. Tekintettel arra, hogy a dohány­áruda engedélyesek ezen magatar­tása lényegesen kárt okoz az amúgy is súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő sajtónak, meghagyom a Cím­nek, nyomatékosan figyelmeztesse a körzetébe tartozó dohányárusokat a fent előadottakra és arra is, hogy ilyen magatartástól saját érdekük­ben is tartózkodjanak annál is in­kább, mert amennyiben egy dohány­árus ellen a fent megjelöltek alap­ján büntetőítélet hozatnék, engedé­lye a dohánygyártmányok eladá­sára vonatkozó szabályok 50. §-ának harmadik bekezdése alpontja alap­ján elvonandó lesz. A miniszter rendeletéből: Hoffer sk. miniszteri tanácsos.“ Az egri Liszt-nagyblzottság záróülésén Limán Emil dr. pénzllgylgazgató beszámolt a szabadtéri Llszt-bangverseny erkölcsi és anyagi sikeréről Huszthy Zoltánt Liszt-plakettel tüntette ki az Országos Liszt-Bizottság Érdekes adatok a szabadtéri hangversenyről Eger, október 23. Az egri szabadtéri Liszt hang­verseny megrendezésére alakult nagy- bizottság most tartotta záró gyűlé­sét, amelyen megejtették a hang­verseny erkölcsi és anyagi sikeré­nek elszámolását. Az erkölcsi siker­ről az egész magyar sajtó megem­lékezett, rendkívül meleg méltatás­sal mutatva rá arra, hogy ez volt a magyar Liszt-év legnagyobb sza­bású eseménye s különös érdeme szabadtéri jellege mellett az, hogy egy város a saját kultúrájából, a maga erejéből és tehetségéből ter­melte ki ezt a minden tekintetben művészi színvonalú produkciót. Eger ezzel a hangversennyel messze ki­emelkedett a magyar városok sorá­ból és bebizonyította, hogy aktív szerepre hivatott a magyar műve­lődésben. Ennek a nagy erkölcsi sikernek látható jelét nyújtotta át a nagy­bizottság ülésén az elnöklő Braun Károly polgármester Huszthy Zol­tán karnagynak, a hangverseny el- képzelőjének és megvalósítójának, akit a Liszt-év megrendezésére ala­kult Országos Liszt Bizottság em­lékplakettel tüntetett ki ritka telje­sítménye elismeréséül. A plakettet Braun Károly polgármester ünnepi szavakkal nyújtotta át Huszthy Zoltánnak, felolvasva az Országos Bizottság elnökének levelét és to< vábbi lelkes munkára buzdítva őt. A továbbiakban dr. Liman Emil pénzügyigazgató, a nagybizottság keretében alakult szűkebbkörű vég­rehajtó bizottság elnöke terjesztette elő élvezetes és érdekes adatokban bővelkedő beszámolóját. A beszámoló szerint a hangver­seny bevételei a következők voltak: az előadás jegypénztárainál 83.442 P, a tiszteletjegyek megváltásából 105 P, a filléres gyorsok utasai kötelezőleg megvásárolt részvételi jegyeiből 1.716 P. Eger város ado­mánya 300 P, az Első Magyar Ál­talános Biztosító adománya 100 P, összesen 5.664 pengő. A hangverseny kiadásai (kotta­anyagok, idegen zenészek honorá­riuma, nyomtatványok, a rendet fenntartó személyzet díjazása, tech­nikai kiadások stb.) 5.054 pengőt tesznek ki, a maradvány tehát 610 pengő. A maradványból azonban fedezni kellett a Kaszinó nagyter­mében megelőzőleg tartott zenekari hangverseny 129 pengős deficitjét és a főszékesegyházi orgonahang­verseny 30 pengős kiadását. Az egri szabadtéri Liszt hang­verseny tehát végeredményben 450 pengő tiszta maradvánnyal zárult. A bevételekről és kiadásokról be­terjesztett okmányokat a városi számvevőség vizsgálta felül és ez­zel magyarázható nagyrészt az el­számolás késedelmessége, mivel a számvevőség csak a hivatalos időn túl tudott foglalkozni a számadások felülvizsgálásával. Liman Emil dr. beszámolója igen érdekes összehasonlításokat közöl és magyarázatokat fűz a hangver­seny körülményeihez. Kiderül például a jelentésből, hogy az előadás napjának bizony­talan időjárása a filléres gyorsok közönségének ülőhelyvásárlási ked­vét hátrányosan befolyásolta és emiatt majdnem ezer ülőhely 2000 pengő értékben eladatlan maradt. Nem érdektelen a kimutatásnak az a része sem, amely az idegen és egri közönség részvételét és

Next

/
Thumbnails
Contents