Eger - napilap, 1936

1936-09-15 / 147. szám

Eger, XL VII. évf. 147. szám, Ara 6 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 szeptember IS. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F VASÁRNAP 10 FILLÉR — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ HIVATAL: EGER, LÍ CEUMI KÖNYVNYOM DA — TELEFÓN: 176 — GYÖNGYÖSI SZER KESZTŐ3ÉG és KIADÓ HIVATAL: SZABÓ JÓ ZSEF, SZT BERTALAN U. 1. TELEFÓN: 322 Nyíregyháza katolikus társadalmának küldöttsége vasárnap tisztelgett az Érsekfőpásztorná! HL közel hétszáz tagú küldöttséget a Főpásztor az érseki palota kertjében fogadta Úf gazdasági és szociális törvények A minisztertanács három napon át folytatólagosan tárgyalta azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a kormány a képviselőházat az őszi ülésnek megkezdése után foglal­koztatni kívánja. Ezek a törvény- javaslatok a munkatervnek megfe­lelően nagyobbrészt gazdasági és szociális téren jelentenek új és korszerű alkotásokat, tehát hala­dást a jobb jövő felé. Letárgyalta a minisztertanácsa földművelésügyi minisztérium két javaslatát, ame­lyeknek egyike a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvény reformját kívánja megvalósítani, a másik pedig a gazdatisztek köte­lező nyugdíjbiztosításáról intézke­dik. Ugyancsak tárgyalás alá ke­rült az igazságügyminiszter javas­lata az ügyvédi rendtartás reform­járól és az iparügyi miniszter ja­vaslata a városrendezésről. Ezek a javaslatok szoros kap­csolatban állanak a mai kor szo­ciálpolitikájával, ezenkívül pedig gazdasági téren kívánnak életbe­léptetni olyan intézkedéseket, a- melyek széles társadalmi rétegek gondozásának és támogatásának, jogos és méltányos igények kielé­gítésének valóraváltását jelentik. A mezőgazdasági érdekképvise­leti törvény reformja, a tizenkét év előtt hozott mezőgazdasági ka­marai törvényt formálja át a meg­változott viszonyoknak megfelelően. Természetes folyománya ez a re­form az új hitbizományi és a tele­pítési törvénynek. A kormányjavas­lata ugyanis új kúriát állít fel a kamarák kebelében a kis középbir­tokosok számára, akik eddig a tör­vény értelmében ilyen külön kúriá­val nem rendelkeztek. Minthogy azonban a birtokpolitikai törvények egyik elsőrendű célkitűzése ezek­nek az egészséges birtokkategóriák­nak számbeli szaporítása és előre­látható, hogy ilyen kis középbir­tokok a jövőben valóban alakulni is fognak, természetes, hogy szá­mukra a kamarák kebelében külön kúriáról is kell gondoskodni, hogy különös érdekeik védelmére meg­felelő szervezet álljon rendelkezé­sükre. A gazdatiszti kötelező nyugdíjbiz­tosításról szóló törvény az ország egyik legértékesebb társadalmi réte­i gének régi jogos kívánságát telje- ; siti. A magyar gazdatiszteknek a j hazai mezőgazdasági kúltúra fej- i lesztése terén szerzett érdemei köz- í ismertek. Méltányos tehát, hogy az ő öregkori biztosításuk ne függjön egyes munkaadók jóakarótól, hanem azt törvény szabályozza. A kor­mány javaslata igen helyesen, egy már meglévő és jól bevált hasonló célú intézménynek, a Gazdasági Munkás- és Cseléd segélypénztár reformjánnak révén oldja meg a gazdatiszti nyugdíjbiztosítás kérdé­sét. Nem állít fel külön költséges adminisztrációt igénylő intézményt, hanem beilleszti az új nyugdíjköte­lezetteket annak a régi intézmény­nek kötelékébe, amely ezt a munka- és adminisztrációs többletet minden zökkenő nélkül vállalni tudja. Ennek a kérdésnek megoldása is kapcsolatban van azokkal a birtok­politikai műveletekkel, amelyeket a kormány végrehajt. Ezeknek a vég­rehajtása során ugyanis nagy fel­adatok várnak a gazdatiszti karra és pedig olyanok, amelyek eddigi munkakörüktől némileg el is térnek. A gazdatisztnek, aki eddig nagy mezőgazdasági üzemek vezetését intézte, a jövőben több kisebb bir­tok irányítását kell vállalnia és ezeknek keretei között neki magá­nak is, mint kis üzemtulajdonosnak, kell esetleg gazdálkodnia. Csökken azoknak a uagybirtokosoknak száma, akik önálló gazdatiszteket al­kalmazhatnak, viszont fokozatosan több okleves gazdára lesz szükség a telepítések végrehajtásánál. Szük- ges tehát, hogy ezeknek a vezető emberek a nyugdíját törvény bizto­sítsa és, hogy a gazdatiszteknek ne kelljen rettegni attól, hogy mi lesz a sorsuk, ha már munkaképtelenek­ké válnak. Ilyen törvényalkotások azok, ame­lyek a háromnapos minsztertaná- csot foglalkoztatták és megnyugvást kelthet, hogy mindegyik a jobb jövőt kívánja biztosítani. A kormány szociális politikájá­nak tehát ismét újabb állomásához érkezett ezekkel a javaslatokkal, amelyek az ország társadalmának szélesebb körében teszik lehetővé a munkaerők életének biztosítását. A képviselőház őszi ülésszakán ezen­kívül még több mélyreható szociális vonatkozású reform kerül tárgyalás alá. Eger, szeptember 14. Vasárnap reggel Nyíregyházáról, Szerencsről és Miskolcról filléres gyors érkezett Egerbe. A filléres gyors alkalmát használták fel Nyír­egyháza katolikus társadalmának nagy tömegei, hogy gyermeki hó­dolattal tisztelegjenek Szmrecsányi Lajos dr. érseknél s mintegy ötszá­zon jöttek Egerbe Török Dezső apát­kanonok, nyíregyházi plébános és Korompay Károly dr. nyíregyházi kórházi igazgató főorvos vezetésé­vel. Hozzájuk csatlakoztak Raka- mazról több mint százötvenen a Credo egyesület szervezésében és a közel 700 főnyi hivősereg megható keretek közt tett tanúbizonyságot a Főpásztor iránt érzett STe-ete- téről. A nyíregyházi hívek számára a délelőtt folyamán közszeretetben álló volt plébánosuk: Énekes Já­nos pápai prelátus, főszékesegyházi főesperes mondott szentmisét a nagytemplomban, innen az érseki palotába vonult rendezett sorokban a tisztelgő tömeg és a régi palota előtt helyezkedett el. Kisvártatva a hívek éljenzésétől kisérve kilépett az erkélyre az Érsekfőpásztor Kriston Endre püs­pök és Vízy Miklós prépostkanonok társaságában és nagy figyelemmel hallgatta Korompay Károly szavait, aki a nyíregyházi és rakamazi Credo egyesületek hódolatát tolmácsolta. Eljöttek tisztelegni és hódolni — mondotta — a nyíregyházi és raka­mazi Credo egyesületek tagjai. Azok a férfiak jöttek el, akikben feléb­redt a vágy, hogy igaz katolikusok legyenek, akik nem szavaikkal, ha­nem életükkel és cselekedeteikkel kívánják megvallani katolikus meg­győződésüket. Mi nagyon jól tud­juk, hogy milyen nehéz akadályo­kon kell keresztültörnünk magun­kat ezért a hitvallásért, meg kell kiizdenünk magunkkal, embertár­sainkkal és társadalmi formáink­kal, amelyek sokban ellenkeznek a katolikus világnézettel. Mégis vál­laltuk a harcot, mert úgy érezzük, hogy az emberiség kultúrájának és civilizációjának olyan fokára érke­zett, amellyel elfoglalhatja azt a helyet, amelyet számára az Isten kijelölt. Éhez a küzdelemhez Isten kegyelmére van szükségünk, ezért könyörögtünk most az egyházmegye főtemplomában. És hitünkből folyó- lag eljöttünk ide is, hogy akara­tunkkal és szeretetünkkel leimád- kozzuk a kegyelmet és kérjük Nagy- méltóságodat, hogy adja ránk fő­pásztori áldását és friss erővel, szellemi javainak gazdagságával tá­mogasson bennünket törekvéseink­ben. Korompay Károly beszédére az Érsekfőpásztor messzehangzó sza­vakkal, meghatottan válaszolt: — Jézus szent nevével, amely vezércsillagunk az életben, üdvöz­löm az én nyíregyházi híveimet és akik hozzájuk csatlakoztak. Szóno­kuknak lelkesítő előadása, kit min­dig mint hitvallót tiszteltem, meg­győzött engem arról, de nagyszámú felvonulásuk is azt igazolja, hogy lelkűknek egész melegségével ra- 1 gaszkodnak az egyházmegye köz­pontjához s érzelmnikben és lelkűk­ben egyek főpásztorokkal. Megjele­nésük bizonyíték arra is, hogy nem egyedül zászlójuk felirata, hanem ! lelkűk meggyőződése a „Credo“, a a tettekben erős hit, amely Jézus­ban közvetlenül egyesít mindenkit. — Mindnyájukkal közvetlen érint­kezésbe kívánván jutni, fogadásukra nem találtam alkalmasabb helyet az Isten szabad egénél, ahol valameny- nyien együtt lehetünk személy sze­rinti szeretetben. Legyenek bár­mennyien, érezzék azt, hogy mind­egyiküket szívembe zárom, átfonom főpásztori lelkemmel, mert azt hoz­zák elém, amelyért mindennap imád­kozom : a hitet, amely lelkünk üd­vösségének biztos záloga. — Mélyen meghat engem az, legyenek meggyőződve, hogy felvo­nulásuk visszhangot kelt és a kö­zömbös lelkekben is fóldereng a hit, amely embert emberrel megbékít és egyesít, az élet ezer baja között vi­gaszt, erősséget, győzelmet biztosít. Csak nemrégiben ünnepeltük a ma

Next

/
Thumbnails
Contents