Eger - napilap, 1936
1936-09-15 / 147. szám
Eger, XL VII. évf. 147. szám, Ara 6 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 szeptember IS. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F VASÁRNAP 10 FILLÉR — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ HIVATAL: EGER, LÍ CEUMI KÖNYVNYOM DA — TELEFÓN: 176 — GYÖNGYÖSI SZER KESZTŐ3ÉG és KIADÓ HIVATAL: SZABÓ JÓ ZSEF, SZT BERTALAN U. 1. TELEFÓN: 322 Nyíregyháza katolikus társadalmának küldöttsége vasárnap tisztelgett az Érsekfőpásztorná! HL közel hétszáz tagú küldöttséget a Főpásztor az érseki palota kertjében fogadta Úf gazdasági és szociális törvények A minisztertanács három napon át folytatólagosan tárgyalta azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a kormány a képviselőházat az őszi ülésnek megkezdése után foglalkoztatni kívánja. Ezek a törvény- javaslatok a munkatervnek megfelelően nagyobbrészt gazdasági és szociális téren jelentenek új és korszerű alkotásokat, tehát haladást a jobb jövő felé. Letárgyalta a minisztertanácsa földművelésügyi minisztérium két javaslatát, amelyeknek egyike a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvény reformját kívánja megvalósítani, a másik pedig a gazdatisztek kötelező nyugdíjbiztosításáról intézkedik. Ugyancsak tárgyalás alá került az igazságügyminiszter javaslata az ügyvédi rendtartás reformjáról és az iparügyi miniszter javaslata a városrendezésről. Ezek a javaslatok szoros kapcsolatban állanak a mai kor szociálpolitikájával, ezenkívül pedig gazdasági téren kívánnak életbeléptetni olyan intézkedéseket, a- melyek széles társadalmi rétegek gondozásának és támogatásának, jogos és méltányos igények kielégítésének valóraváltását jelentik. A mezőgazdasági érdekképviseleti törvény reformja, a tizenkét év előtt hozott mezőgazdasági kamarai törvényt formálja át a megváltozott viszonyoknak megfelelően. Természetes folyománya ez a reform az új hitbizományi és a telepítési törvénynek. A kormányjavaslata ugyanis új kúriát állít fel a kamarák kebelében a kis középbirtokosok számára, akik eddig a törvény értelmében ilyen külön kúriával nem rendelkeztek. Minthogy azonban a birtokpolitikai törvények egyik elsőrendű célkitűzése ezeknek az egészséges birtokkategóriáknak számbeli szaporítása és előrelátható, hogy ilyen kis középbirtokok a jövőben valóban alakulni is fognak, természetes, hogy számukra a kamarák kebelében külön kúriáról is kell gondoskodni, hogy különös érdekeik védelmére megfelelő szervezet álljon rendelkezésükre. A gazdatiszti kötelező nyugdíjbiztosításról szóló törvény az ország egyik legértékesebb társadalmi rétei gének régi jogos kívánságát telje- ; siti. A magyar gazdatiszteknek a j hazai mezőgazdasági kúltúra fej- i lesztése terén szerzett érdemei köz- í ismertek. Méltányos tehát, hogy az ő öregkori biztosításuk ne függjön egyes munkaadók jóakarótól, hanem azt törvény szabályozza. A kormány javaslata igen helyesen, egy már meglévő és jól bevált hasonló célú intézménynek, a Gazdasági Munkás- és Cseléd segélypénztár reformjánnak révén oldja meg a gazdatiszti nyugdíjbiztosítás kérdését. Nem állít fel külön költséges adminisztrációt igénylő intézményt, hanem beilleszti az új nyugdíjkötelezetteket annak a régi intézménynek kötelékébe, amely ezt a munka- és adminisztrációs többletet minden zökkenő nélkül vállalni tudja. Ennek a kérdésnek megoldása is kapcsolatban van azokkal a birtokpolitikai műveletekkel, amelyeket a kormány végrehajt. Ezeknek a végrehajtása során ugyanis nagy feladatok várnak a gazdatiszti karra és pedig olyanok, amelyek eddigi munkakörüktől némileg el is térnek. A gazdatisztnek, aki eddig nagy mezőgazdasági üzemek vezetését intézte, a jövőben több kisebb birtok irányítását kell vállalnia és ezeknek keretei között neki magának is, mint kis üzemtulajdonosnak, kell esetleg gazdálkodnia. Csökken azoknak a uagybirtokosoknak száma, akik önálló gazdatiszteket alkalmazhatnak, viszont fokozatosan több okleves gazdára lesz szükség a telepítések végrehajtásánál. Szük- ges tehát, hogy ezeknek a vezető emberek a nyugdíját törvény biztosítsa és, hogy a gazdatiszteknek ne kelljen rettegni attól, hogy mi lesz a sorsuk, ha már munkaképtelenekké válnak. Ilyen törvényalkotások azok, amelyek a háromnapos minsztertaná- csot foglalkoztatták és megnyugvást kelthet, hogy mindegyik a jobb jövőt kívánja biztosítani. A kormány szociális politikájának tehát ismét újabb állomásához érkezett ezekkel a javaslatokkal, amelyek az ország társadalmának szélesebb körében teszik lehetővé a munkaerők életének biztosítását. A képviselőház őszi ülésszakán ezenkívül még több mélyreható szociális vonatkozású reform kerül tárgyalás alá. Eger, szeptember 14. Vasárnap reggel Nyíregyházáról, Szerencsről és Miskolcról filléres gyors érkezett Egerbe. A filléres gyors alkalmát használták fel Nyíregyháza katolikus társadalmának nagy tömegei, hogy gyermeki hódolattal tisztelegjenek Szmrecsányi Lajos dr. érseknél s mintegy ötszázon jöttek Egerbe Török Dezső apátkanonok, nyíregyházi plébános és Korompay Károly dr. nyíregyházi kórházi igazgató főorvos vezetésével. Hozzájuk csatlakoztak Raka- mazról több mint százötvenen a Credo egyesület szervezésében és a közel 700 főnyi hivősereg megható keretek közt tett tanúbizonyságot a Főpásztor iránt érzett STe-ete- téről. A nyíregyházi hívek számára a délelőtt folyamán közszeretetben álló volt plébánosuk: Énekes János pápai prelátus, főszékesegyházi főesperes mondott szentmisét a nagytemplomban, innen az érseki palotába vonult rendezett sorokban a tisztelgő tömeg és a régi palota előtt helyezkedett el. Kisvártatva a hívek éljenzésétől kisérve kilépett az erkélyre az Érsekfőpásztor Kriston Endre püspök és Vízy Miklós prépostkanonok társaságában és nagy figyelemmel hallgatta Korompay Károly szavait, aki a nyíregyházi és rakamazi Credo egyesületek hódolatát tolmácsolta. Eljöttek tisztelegni és hódolni — mondotta — a nyíregyházi és rakamazi Credo egyesületek tagjai. Azok a férfiak jöttek el, akikben felébredt a vágy, hogy igaz katolikusok legyenek, akik nem szavaikkal, hanem életükkel és cselekedeteikkel kívánják megvallani katolikus meggyőződésüket. Mi nagyon jól tudjuk, hogy milyen nehéz akadályokon kell keresztültörnünk magunkat ezért a hitvallásért, meg kell kiizdenünk magunkkal, embertársainkkal és társadalmi formáinkkal, amelyek sokban ellenkeznek a katolikus világnézettel. Mégis vállaltuk a harcot, mert úgy érezzük, hogy az emberiség kultúrájának és civilizációjának olyan fokára érkezett, amellyel elfoglalhatja azt a helyet, amelyet számára az Isten kijelölt. Éhez a küzdelemhez Isten kegyelmére van szükségünk, ezért könyörögtünk most az egyházmegye főtemplomában. És hitünkből folyó- lag eljöttünk ide is, hogy akaratunkkal és szeretetünkkel leimád- kozzuk a kegyelmet és kérjük Nagy- méltóságodat, hogy adja ránk főpásztori áldását és friss erővel, szellemi javainak gazdagságával támogasson bennünket törekvéseinkben. Korompay Károly beszédére az Érsekfőpásztor messzehangzó szavakkal, meghatottan válaszolt: — Jézus szent nevével, amely vezércsillagunk az életben, üdvözlöm az én nyíregyházi híveimet és akik hozzájuk csatlakoztak. Szónokuknak lelkesítő előadása, kit mindig mint hitvallót tiszteltem, meggyőzött engem arról, de nagyszámú felvonulásuk is azt igazolja, hogy lelkűknek egész melegségével ra- 1 gaszkodnak az egyházmegye központjához s érzelmnikben és lelkűkben egyek főpásztorokkal. Megjelenésük bizonyíték arra is, hogy nem egyedül zászlójuk felirata, hanem ! lelkűk meggyőződése a „Credo“, a a tettekben erős hit, amely Jézusban közvetlenül egyesít mindenkit. — Mindnyájukkal közvetlen érintkezésbe kívánván jutni, fogadásukra nem találtam alkalmasabb helyet az Isten szabad egénél, ahol valameny- nyien együtt lehetünk személy szerinti szeretetben. Legyenek bármennyien, érezzék azt, hogy mindegyiküket szívembe zárom, átfonom főpásztori lelkemmel, mert azt hozzák elém, amelyért mindennap imádkozom : a hitet, amely lelkünk üdvösségének biztos záloga. — Mélyen meghat engem az, legyenek meggyőződve, hogy felvonulásuk visszhangot kelt és a közömbös lelkekben is fóldereng a hit, amely embert emberrel megbékít és egyesít, az élet ezer baja között vigaszt, erősséget, győzelmet biztosít. Csak nemrégiben ünnepeltük a ma
