Eger - napilap, 1936
1936-09-15 / 147. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. szeptember 15. gyár történelem egyik legkimagaslóbb mozzanatának évfordulóját, amikor a kereszténység a török hatalmán diadalmat vett. Ennek emléke lelkesítse magukat, annak tudatával, hogy a hit nemcsak az egyeseket erősíti, hanem az össze- ségeket is és ez feltétele annak, hogy a mi hazánk ismét régi határai között legyen Krisztus országa, azért imádkozom, ezért hívom magukat és jóakaratukat. Az Érsekfőpásztor szavait szinte leírhatatlan lelkesedés fogadta s ez a lelkesedés még fokozódott, amikor a Főpásztor friss léptekkel lejött a palotából és a tisztelgő hívek tömege közé vegyült. Megható jelenet volt, amikor szeretettel magához ölelte Korompay Károlyt, majd szívesen elbeszélgetett Török Dezső apátkanonokkal és a hívek többi vezetőivel. Ma foglalta el új helyiségeit a Szent Vince-kórházban a Stefánia Szövetség egri védöintézete Az ünnepélyen öt egri sokgyermekes anyát jutalmaztak meg Tizenhat éve működik Egerben az Országos Stefánia Szövetség egri anya és csecsemővédő intézete az Irgalmasnővérek kórházában, a- hová annak idején, mint városi kórházba, Eger városa telepítette be a rendkívül hasznos intézményt. Az anyák és gyermekek egészségének védelmezése, a szülők kiképzése egy erősebb, egészségesebb magyar nép kialakítására: ez a célja a Stefániának és a szövetség egri működése mindig fáradhatatlanul dolgozott ezért a célért. Ma egy fővédőnő és két körzeti védőnővel működik az egri intézet dr. Czekkel Ferenc m. kir. tisztifőorvos lelkes vezetése alatt s naponta negyven-ötven gyermeket visznek be helyiségeibe gondozásra és védőnői a családok százait látogatják végig. Az eredmény valóban nagy, sőt meglepő. A Stefánia működése előtt Egerben 26—28 százalék volt átlagosan a csecsemőhalandóság arányszáma s ezt az arányt sikerült 13 százalékra leszorítani. Az egri intézet életében uj állomást jelent, még nagyobb fejlődést biztosit az a körülmény, hogy az Irgalmasnővérek a Szent Vince kórház újjáépítésével a korszerű követelményeknek megfelelő, csinos és kellemes helyiségeket bocsájtottak rendelkezésére a Széchenyi utcai részen, ahol a csecsemőgondozás munkája sokkal nagyobb keretek között folytatható és ahová örömmel viszik az anyák gyermekeiket. Az Irgalmasnővérek áldozatkészségéből és megértő lelkületéből épített új helyiségeket ma foglalta el ünnepélyes keretek között a Stefánia Szövetség és ebből az alkalomból kiosztották a Szent István napján megjutalmazott' sokgyermekes anyák között a jutalmakat. A megjelent nagyszámú közönség előtt Frindt Jenő pápai kamarás, az egri intézet titkára méltatta a Szövetség működését, majd ünnepi szavakkal fordult a megjutalmazott anyák felé, azzal a gondolattal, hogy ha a hazát védő hősök megérdemelték a vitézségi érmeket, megérdemlik a magyar anyák is, akik ugyancsak a nemzetet védik és erősítik minél több család felnevelésével. Ezután átnyújtotta az anyáknak a jutalmakat. Éremjutalmazásban részesültek Radácsi Sándorné 9 élő gyermek j anyja, özv. Hermann Lászlóné 4 élő gyermek anyja, pénz- és éremjutalomban Szeredi Lajosné 14 élő ; gyermek anyja, Kálmán Mihályné 6 gyermek és Hajdú Gáborné 7 gyermek anyja. Jelentős átalakításokkal uárja az egri színház az őszi idényt A helyek legnagyobb részét bérletben lejegyezték Eger, szeptember 14. Az egri Városi Színházban az elmúlt napokban jelentékeny átalakítási munkákat kezdtek meg. A színház avult épülete, mint köztudomású, nem mindenben felel már meg a korszerű követelményeknek, a színház modernizálása azonban csak úgy lenne megoldható, ha az épület nagy részét lebontanák és újból felépítenék. Anyagiak miatt azonban egyelőre erről szó sem lehet. A halasztást nem tűrő hiányosságok eltüntetéséről azonban a lehetőség keretein belül mégis gondoskodás történik a közönség kényelme érdekében. Többek között a közönség részéről is erősen kifogásolt volt a színház W. C.-je, illetve annak a nézőtér felőli két bejárata, amelyek miatt a közönségnek állandóan tudomást kellett vennie erről az egészségügyi berendezésről. Az illemhelyek nézőtér felőli bejáratait most elfalazzák és új bejárót nyitnak a ruhatárak felől, tehát a nézőtéren kívül. Ilyen módon megszüntethető lesz a nézőtér bejárat felőli részének kellemetlen illatozása, amely már tűrhetetlen volt. Az őszi szezon előkészítése egyébként teljes erővel megindult. A bérletjegyzés olyan váratlan eredménynyel járt, amire évek óta nem volt példa. Mindössze egy-két hely kij vételével az ülőhelyek legnagyobb részét bérletben jegyezte le a közönség, úgy hogy számolni kell azzal, hogy érdekkeltőbb előadások alkalmával a közönség nem fog jegyet kapni, mert majdnem az ösz- ! szes helyek bérlők számára vannak | lekötve. Orgonahangversennyel kezdi meg őszi munkáját a gyöngyösi Katolikus Énekkar Gyöngyös, szeptember 14. A Gyöngyösi Katolikus Énekkar, amely a szombathelyi Országos Daloshangversenyen a kormányzódíjas és aranyérmes csoportban az első helyezést nyerte el, az uj kultúrá- lis évben még fokozottabb programot tűzött ki maga elé, hogy tovább munkálja a Gyöngyös zenei életében néhány éve megindult fejlődést. Az énekkar uj elnöke, dr. Wiltner Sándor kórházi osztályvezető főorvos, elődjének a széleskörű elfoglaltsága miatt visszavonult dr. Náray Béla városi főügyésznek munkás szellemétől áthatva a legnagyobb lelkesedéssel vette át az egyesület irányítását. Az év programját egy nagyobb szabású orgonahangversennyel nyitja meg az énekkar, amelyen Bárdos Lajosnak a zeneakadémia kiváló tanárának műveit adják elő s részt- venne azon Szalag Lajos az egri főszékesegyház kitűnő hírességü orgonistája is. Az előkészületek és próbák már folynak, s a hangverseny legvalószínűbb ^időpontja október vége. Az elmúlt vasárnap a Szent Bertalan templom 11 órai szentmiséjén bemutatkozott egy magyar szövegű Scliubert-mise keretében az énekkar templomi kvartettje, amelyben Cseh Béla a tenor I, Pátzay János a tenor II, Szenthegyi H. István a bariton és Kirják Péter a bassus szólamokat énekelte. Az olasz gazdászifjak megható búcsúja Egertől Eger, szeptember 14. Legutóbb terjedelmes írásban számoltunk be az egri érsekség vendéglátó gazdaságaiban nyaraló öt olasz gazdászifjú élményeiről, érzéseiről a baráti magyarföldön. Szinte túláradó melegséggel nyilatkoztak a magyar vendégbarátságról, a magyar föld gazdagságáról s szavaikat az őszinte rokonérzés és hála fűtötte át, amikor Egerről és egri vendéglátóikról beszéltek. A szép magyarországi vakáció rövidesen véget ér. De hogy olasz barátaink rövid itt-tartózkodásuk után is milyen maradandó élmények emlékével távoznak körünkből, meghatóan bizonyítja az a búcsúlevél, amelyet a bolognai Ca- vazza Calisto juttatott el szerkesztőségünkhöz. A levél olyan egyszerűen, őszintén és lelkesen fejezi ki az olasz diák érzelmeit, hogy egyes részeit minden megjegyzés nélkül közöljük. Az Egerben szerzett első benyomások festése, a város dicsérete után így ír: — Fájdalmas búcsút venni attól a testvéri néptől, amelynek emlékét, míg élek szeretettel fogom őrizni. A magyarok szeretik Mussolinit, de bizonyos, hogy a mi sze— Jelentés a gyöngyösi gyümölcs és főzelék idénypiac tegnapi felhozataláról és árairól. Őszibarack 12 q 16—20 f, kékszilva 35q 10—12 f, saszlaszőlő 275 q 18—25 f, dió 15 q 40—50 f. Elszállítottak Ausztriába 1 vagónnal, retetünk sem kisebb irántuk. — Rómába visszatérve, jelentést küldök majd szervezetemhez, hálát adva Istennek, hogy megadta nekem megismerni ezt a népet. A háborúban idegen népek intrikája szembeállíthatott minket, de aki ismerte a félelmetes bátorságú magyar katonát, ismeri a magyar nép lovagiasságát és nemes gondolkozását, az csak szereti és bámulni tudja ezt a népet. — Távozom, igen, könnyezve búcsúzom és most nincsenek szavaim szeretetem és hálám kifejezésére. De nem végleges a búcsú. Igaz kívánsággal kiáltom: „A viszontlátásra !“ A levélíró ezután még személy szerint is köszönetét mond vitéz Subik Károly pápai prelátusnak, vitéz Lomjapataky Béla szőlészeti és borászati iskolai igazgatónak a baráti és bőkezű vendéglátásért, Palisca Marió nyelvtanárnak az értékes kalauzolásért és mindenkinek, aki barátságába fogadta őket. — Éljen Magyarország, éljen Olaszország — zárul a levél — és adja Isten, hogy kiáltásom örökké itt csengjen a testvéri magyar földön. Németországba 4 vagónnal, Lengyel- országba 3 vagónnal, Budapestre 1 vagónnal és 1 teherautóval, vidékre pedig 4 kocsival. A felhozatal meggyengült, kereslet lanyha, árak változatlanok. Vásárlások, osztrák, német és belföldi számlára történtek.
