Eger - napilap, 1936
1936-09-08 / 143. szám
ARÄ 6 FILLÉR Eger, XL VI/. évf. 143. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 szeptember 8. ÜJL.ÖFIZETÉSI díj A FOST AI SZÁLLÍTÁS. SÁL EGY HŐNAPRA i 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE ? PENGŐ Í0 FILLÉR.-EGYES 8ZÄM ÁRA HÉTKÓZ- $AP 8 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- fAKARÉ EPÉNZTÁRI Ü8E KB SZÁMLA 64 558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD> SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. - TELEFON: 17§ - GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADŐ HIVATAL: SZABÓ JŐ ZSEF, SZT. BERTALAN U. I. TELEFON: 322 „Örüljön Eger, hogy külföldön hamisítják az egri bort“ Petro Kálmán dr. nyilatkozata a bécsi nemzetközi borkongresszus eseményeiről és a bécsi gyümölcspiac tanulságairól egyáltalán a világon van. így azon- bau az exportőrök gondoskodnak arról, hogy Európa összes jobb szállodái és vendéglői borlapján szerepeljen az Erlauer Rotwein. Több német exportőr panaszkodott, hogy régebben, de most is Egerben járt borvásárlás céljából és nein tudott megfelelő árut beszerezni, mert a pincékben csak különböző értékű, színű és kismennyiségű bort lehetett találni. — Ezen a helyzeten csak úgy lehet javítani — mondotta dr. Petro Kálmán, ha minél több egységes típusú vörös bort termelnek az egri szőlőhegyeken. Ezt már régóta szorgalmazzuk hivatalosan és nem hivatalosan, most a bécsi kongresszus tapasztalatain okulnia kell az egri gazdáknak, mert más módon nem lehet megakadályozni, még a magyar állami külképviseletek útján sem, hogy az Erlauer Rotweint más államok boraiból is elő ne állítsák. — Igen figyelemreméltó és megszívlelendő tapasztalatokat hoztam haza az egri gazdák számára a bécsi gyümölcs és zöldségpiacról is. Eger, szeptember 7. Most fejeződött be a szeptember 2-ika óta tartó bécsi nemzetközi kongresszus, amelyen Középeurópa bortermelői és kereskedői gyűltek ösz- sze a termelés és kereskedelem kérdésének megvitatására. Ezen a kongresszuson a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének fölkérésére résztvett dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, a magyar borkérdés legjobb ismerője s a parlamentben elismert szakértője is és előadást tartott az egri borról, egyben felhasználta az alkalmat arra is, hogy a bécsi gyümölcspiacon tapasztalatokat szerezzen az egri gyümölcstermelők számára. Petro Kálmán dr. most érkezett haza és munkatársunknak igen érdekes nyilatkozatban számolt be bécsi tapasztalatairól. — Örülök, — mondotta többek közt — hogy kimehettem Becsbe, mert rendkívül sokat tanultam, a bor- és gyümölcstermelés és kereskedelem kérdésében olyan tapasztalatokat szereztem, amelyeket érdemes idehaza hasznosítani. — A kongresszus bárom kérdést tárgyalt, az uj nemzetközi bortör- j vény megalkotását, a bor előállításának szabályozását és a borfogyasztás propagálását. Én a második pontba kapcsolódtam bele előadásommal és arra kértem a kongresszust, intézkedjék abban a tekintetben, hogy a különböző államokban akadályozzák meg az egri vörösbor, az Erlauer Rotwein hamisítását. Erre az előterjesztésre igen érdekes választ kaptam az ott megjelent svájci, német, francia, olasz és osztrák exportőröktől. — A nemzetközi borkereskedők azt mondották: örüljön Eger, hogy hamisítják az Erlauer Rotweint és nem csupán egri borból állítják elő, mert Egerből évenként legfeljebb 1500—2000 hektoliter vörösbor szállítható ki, Európa pedig évente legalább 50 ezer hektoliter egri vörösbort fogyaszt. Ha tehát csak Egerből szállítanák vörösbort, Európa elfelejti, hogy az egri bor S — Az egyik nap hajnalán fél öt órakor kimentem a Naschmarkt-ra, ahová naponta száz vagon gyümölcsöt és zöldségneműt hoznak j Európa minden részéből és meg- ; néztem az áralakulásokat és a kü- ! lönböző kalkulációs számításokat j többféle árúra vonatkozólag. Igen érdekes a magyar szilva helyzete. A négy, négy és fél centiméter nagyságú jugoszláv szilva 18—25— 35 garasért kel el, mert ebben a • nagyságban össze van válogatva. A magyar szilva válogatatlan, van közötte négy centiméteres, de van két centiméteres is. Ennek a csomagolásnak az a következménye, hogy a magyar szilváért nem lehet többet kapni 12—16 garasnál. A tanulság az, hogy a szilvát nagyság szerint válogatni kell, mert a kereskedő csak akkor tud ráfizetés nélkül 7—8 fillért adni az árúért, ha négy centiméternél nagyobb alakú. — A magyar szőlő kilójára 40 garas költség jut, fuvar, vám, kiés berakás, bevásárlási provízió, j magyar kiviteli költség, vasúttól való fuvarozás stb. fejében. Ezzel j szemben a kevert, vegyes színű j egri szőlő ára 55 — 58, a gyöngyösié j 58—60, a balatonvidékié 60—62 garas. Tehát átlagban a kereskedőnek nem volt szabad adnia a szőlő kilójáért 17 fillérnél ab termelési hely. Ez az ár persze csak bécsi viszonylatban áll, mert budapesti j és svájci viszonylatban magasabb árat lehet elérni. — Meggyőződésem, hogy Egerben csemegeszőlőt ültetni nem szabad, mert a nagy vasúti távolság, a késői érés és a szőlő vékonyabb héjú minősége miatt a csemege- szőlő termelése nem gazdaságos. Érdekes, hogy az egri szőlőket még éretlen állapotban lehet kiszállítani, hogy legalább lássák a korábban érő olasz és bolgár szőlő mellett, hogy később ne felejsék el a nevét, ha teljes beérés után egészen élvezhető lesz. — Az uborkával baj van, mert az ára rendkívül nyomott. Ennek az az oka, hogy amíg az uborka vámja osztrák viszonylatban 1 aranykorona volt azelőtt, most 5 koronára emelték. Emiatt a magyar uborka nem tudja felvenni a versenyt az olcsó külföldi árúval. — Ezeket láttam Becsben és nagyon örülnék — fejezte be nyilatkozatát Eger képviselője — ha ebből a néhány szóból Eger termelőtársadalma levonná a föltétlenül szükséges tanulságokat’a saját boldogulása érdekében. 35 — 60 százalékos peronoszpórakár uan az egri szőlőkben a hivatalos becslés szerint Az egri határban fellépett pero- noszpóra károk bejelentése alapján a károkozás mértékének hivatalos felbecslése most fejeződött be a helyszínén végzett ellenőrzés után. A károkozás szórványos és nagy mértékben befolyásolták a károkozók elterjedését a talajviszonyok, a szőlő fajták ellenálló képessége és a védekezés módja, illetve idejében történt elvégzése. A hivatalos becslés szerint a kár 35 százaléktól 60 százalákig terjed, egy-két helyen figyeltek csak meg 70—SO százalékos károkat. A bejelentések szerint mintegy 200 holdon pusztított a peronoszpóra, a- mely a kezdetben rekorddermésnek Ígérkező szőlőtermést nagy mértékben csökkentette, azonban jó közepes hozamra így is számítani lehet,. A kárbecslés jegyzékét hétfőig a városi birtoknyilvántartó hivatalban közszemlére tették ki és eddig az időpontig észrevételeket lehet tenni | a jegyzék ellen. Gyöngyös mégis fenntartja a Hoiivéd-uteai óvodát Gyöngyös, szeptember 7. A közelmúltban Gyöngyös város képviselőtestülete feliratot intézett a vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz a gyöngyösi alsóvárosi ötös számú óvoda megszüntetése ügyében. A Honvéd utcai óvodába ugyanis egész év folyamán összesen mintegy 16 gyermek járt, akiket később özv. Úrik Antalné óvónő nyugalomba vonulása után a Mária Valéria intézetbeli óvoda vett át. A város ekkor úgy határozott, hogy a Honvéd utcai óvodát megszünteti és az épületet magánlakássá alakítja át. Az épület átalakítása mintegy 3000 pengős költséget vett volna igénybe. A tervvel szemben dr. Okolicsányi Béla városi tiszti főorvos azt javasolta, hogy az épületet és a körülvevő kis 1 kertet alakítsák át gyermekfürdő : céljaira, mely a gyöngyösi gyermekek tisztasági és egészségi szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírna. Most a város elöljárósága kosz- szas megfontolás után mégis az óvoda fenntartása mellett döntött és a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett előterjesztésében az ötös számú óvodát megszüntető rendelkezés visszavonását kéri. Ezt az ügyet a legközelebbi közgyűlésen tárgyalják meg.
