Eger - napilap, 1936
1936-06-03 / 88. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. június 3 Művészi Szövstiég, 1933 ban az Akadémia képzőművészeti bizottsága meghívott tagjává választotta. Tagja volt ez Országos Művészeti Tanáéinak és a Műemlékek Országos Bizottságának. Eger városa műemlékeinek érdekében kifejtett örökértékfi munkásságának elismeréséül 1927 május 2-án tartott ünnepi közgyűlésén dr. Erlach Sándor indítványára díszpolgárává választotta. Dr. Szmrecsányi Miklós már hosszabb idő óta betegeskedett, az utóbbi hónapokat a budapesti Vörös Kereszt kórházban töltötte ■ szervezete a leggondosabb ápolás mellett sem tudott megküzdeni a halálos kórral. Vasárnap délben elvesztette eszméletét, megkezdődött az agónia s este háromnegyed- kilenokor visszaadta lelkét Te- remtöjének. A temetés rendje. Az elhunyt kiváló műtörténész földi maradványait június 3 Sn, szerdán dtlután 5 órakor Buda- pástén, a kerepaii temető halot- tasházában szenteli be Kriston Endre püspök, majd Egerbe szállítják és június 4-én csütörtökön délelőtt 10 órakor ünnepélyes gyászmise beretáben helyezik örök nyugalomra a főizé- kesegyház sírboltjába. Koporsóját a főizékesegyházban, a kupola alatt ravatalozzák fel, a temetési szertartást ugyancsak Kriston Endre püspök végzi nagy papi segédlettel. A család és Eger város gyászjelentése Halála alkalmából a Szmre- osányi-család a következő gyászjelentést adta ki: Szmreoiányi Lajos belső titkos tanácios, pápai trőnállő, egri érsek úgy a saját, mint nővére: Szinyei Merse Jőzsefnő Színre- osányi Teréz, továbbá sógornői: özv. Szmrecsányi Láizlőné Elek Ida, özv. Szmrecsányi Károlyné Ghyczy Anna és özv. Szmrecsányi Antalné Oiztoios Margit, valamint sógora: idb. Szinyei Merse József a magyar királyi Közigazgatási Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, végül a nagyszámú rokonság nevében fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva jelenti, hogy szeretett fivére azmrecsánl Szmrecsányi Miklós dr. a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium nyugalmazott miniszteri tanácsosa és művészeti osztályának volt főnöke, Eger megyei város díszpolgára, stb., stb. pSldás keresztényi türelemmel viselt hosszú szenvedés után, áldásos életének 83. évében, a szentségek felvételével megerősítve, május hő 31.-én este */*9 órakor visszaadta nemes lelkét Teremtöjének. Kedves halottunk földi maradványait folyó hő 3 fin, szerdán délután 5 őrakor fogjuk Buda- p3sten a kerepesi temető halót- tasházában a rőm. kát. anya- szentegyház szertartása szerint beszentelletni és onnét Egerbe szállítva, f. hő 4 én, csütörtökön délelőtt 10 őrakor ünnepélyes gyáezmise keretében a főszékes- egyház sírboltjában örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentasiseáldo- zatot folyó 6-án, szombaton délelőtt 10 őrakor fogjuk Budapesten a szervita atyák belvárosi templomában és Sáros-Darőcon (Sarisske-Dravce, C sehizlovákia), a kegyűri templomban az egek Urának bamutattatni. Eger, 1936. évi június hő 1 én. Nyugodjék békében! Legyen áldott emléke! Eger városa az alábbi gyászjelentést boosájtotta ki: Eger város közönsége, képviselőtestülete és tisztikara mély megilletődéisel, de az Isteni Gondviselés megmásíthatatlan akaratában megnyugodva tudatja,hogy 8zmrecsáni Szmrecsányi Miklós dr. a m. klr. vallás és közokt. mi- niiztérium ny. miniszteri tanácsosa, művészeti osztályának főnöke és Eger megyei város díszpolgára, stb. stb. életének 83. évében f. évi május hő 31-én nemes lelkét visszaadta Teremtöjének. Élete megható példája volt a nemes egyizerűségnek, a fárad- hatatlan kötelességteljesítőinek és a köz érdekében álló lankadatlan szorgalomnak. Nemes lelke rajongó szeretettel oiüggött a magyar élet hagyományainak és értékeinek ápolásán. Minden csodálatot és elismerést megillető szakértelemmel és műérzéssal ápolta ős védelmezte Eger dicsőséges múltjának nagyszerű emlékeit, Eger szépségeit és müértékeit Eger város régi nagy kultúráját a legszélesebb körben tette ismetté és megbecsültté. Városunk iránti szeratelünket az ő munkássága érlelte bennünk naggyá és tudatossá. Elmúlása Eger városának felbecsülhetetlen vesztesége. Földi maradványait a nemes lelke üdvéért június hó 4-én csütörtökön délelőtt 10 őrakor bamutatandó ünnepélyes gyász- mise keretében a föszékesegyház sírboltjába helyezzük örök nyugalomra. Eger, 1936. június 2. Emlékét hálás kegyelettel őriesük ! — Az Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor i Gyengülő nyugati, északnyugati szél, ma még néhány halyen, főleg északon és keleten záporeső, esetleg zivatar, éjjel erősebb lehűlés, holnap a hőmérséklet emelkedésnek indal. Nyolcezer ember csodálta Egerben a szabadtéri Liszt-hangversenyt, amelynek országos sikere volt Nagyszerű muzsika, kitűnő rendezés és általános elismerés jellemzik a hangversenyt Borulás vonult az Eszterházy-tér fölött, amikor pünkösdvasárnap este egynegyed kilenc órakor dr. Holik Sámuel bevezető szavai az első egri szabadtéri előadás kezdetét hirdették. (Dr. Holik Sámuel teológiai tanár ma- gasszárnyalású beszédét holnapi számunkban közöljük). Közel ötezer ember foglalt helyet a téren és háromezer pedig a kordonokon kívül szorongott, hogy tanúja legyen Eger országraszóló eseményének. A bevezető beszéd után teljes csendben, várakozásteli némaságban várta mindenki a hangverseny kezdetét, amikor Huszthy Zoltán ősz művészfeje megjelent a kar- mesteii pódiumon, és kezébe vette a pálcát, amely 1200 énekesnek és és száz zenésznek adott jelt. És félkilenckor megcsendültek a történelmi falak. Eger érseke, dr. Szmrecsányi Lajos az érseki palota erkélyéről figyelte a külsőségeiben is monumentális ünnepséget, amelyet a Liszt-Bizottság Braun Károly polgár- mesterrel az élén készített elő társadalmilag, és amelynek az Eszter- házy-téren való megrendezését az Érsekfőpásztor megértő készsége és hozzájárulása tette lehetővé. A szű- kebbkörií rendezőbizottság dr. Liman Emil pénzügyigazgató, majd dr. Székely István egyetemi magántanár elnökletével dolgozott a hangverseny opuszainak. A szereplők fölött szinte megnyíltak a felhők, és a csillagokhoz, mint a szökőkutak futottak föl a harmóniák, az örök Rend, a mindenkibe beleírt törvény megvalósulásának felemelő érzésével. Boltozatos templomot építettek, és a zene halhatatlanjának lelkét hozták le hozzánk, és vittek vele bennünket az Isten közelébe, a hangképek és hangszínek emberentúli erejével, gyöngédségével.ellenállhatatlanszép- ségével. Boltozatos templomot építettek, amelyben a megittasodott ember áhítata a végtelenbe szárnyalt és túl minden földi kínon, megnyugvást talált. Ajándékot adtak, amelyet nem lehet megfizetni és nem lehet eléggé megbecsülni. A maguk erejéből, önzetlenül, nagy és szent célhoz méltó akarással hitet tettek Eger zenei kultúrája mellett. Katonás rendben, fegyelmezetten, iskolások, felnőttek, urak, úrhölgyek, földművelők, munkások e- gyütt, mint egy ember dolgoztak, tanultak és hosszú hónapok kitartó munkájának eredményét két óra leforgása alatt szétosztották mindenkinek, a világnak. Eger kultúrájának új dátumához érkezett ezzel az örökemlékü zenei eseménnyel. Helyesebben első komoly dátumához. Mem szabad, hogy ennek egyszerű tudomásul vételével megelégedjünk, tovább kell haladni Wfc _ _e fájdalmait csak az iszapfürdő, legyönJü| H fH |y||| gg gült idegeit csak az ERZSÉBET-FÜRDŐ •mm gyógyintézete gyógyítja meg! előkészítésén. A bizottság tagjai voltak többek között dr. Schönwitzky Bertalan jogtanár és Sturm József tanár. Az előkelőségek között ott talál, tűk a kultuszminiszter képviseletében Mariay Ödön miniszteri tanácsost, báró Radvánszky Albertet, a felsőház alelnökét, mint Hedry Lőrinc dr. főispán vendégét, a Lisztrendező bizottság és a Liszt Ferenc Társaság képviseletében Novágh Gyula székesfővárosi népművelési felügyelőt, Kazatsay Tibort, a zeneiskolák országos szakfelügyelőjét. Képviseltette magát ezenkívül az Országos Magyar Dalosszövetség, a Budai Dalárda, a Palesztrina-kórus. A fővárosi és vidéki sajtó részéről több zeneesztétikus és kritikus je- jelent meg. A főszékesegyház ég felé törő előcsarnoka, mint a sárga porcellán ragyogott a reflektorok fényében. A nézőtéren pillanatok alatt elhelyezkedett a közönség, és az ünnepi csendben Istenhez szállt az ének. Az örökkévalóság érckapuin visszhangzott a csodálatos újrateremtése Liszt válogatott és eddig alig ismert azon az úton, amelyet Huszthy Zoltán és fáradhatatlan munkatársai nehezen vágtak a közöny helyi dzsungelébe. Hitvallás volt a hangverseny első része. A 18. zsoltárt a férfikar zenekari kísérettel Huszthy Zoltán vezényletével a legmagasabb igényeket is kielégítő interpretálásban adta elő a műsor első számaként. Liszt mély vallásosságát példázta ez a mű éppúgy, mint a Karácsonyi dal és a Krisztus oratórium három részlete. A magyar zenetitán római tartózkodása alatt szerezte ezeket az opuszokat, az 1830—1838. évek között, amikor megszületett az örök város áhítatot keltő hangulatában a Koronázási mise és Magyarországi Szent Erzsébet legendája is. Liszt legmonu- mentálisabb egyházzenei alkotása közül a Krisztus oratórium-ból Tu es Petrus-t és Resurrexit című részeket a vegyeskar és a zenekar Huszthy Zoltán szuggesztiv karmesteri lendületével adta elő. A ragyogó fényben úszó főszékesegyház előterében az érseki palota és Líceum falai között szárnyaltak és visszhangzottak a melódiák pontos és tiszta zenei
