Eger - napilap, 1936

1936-06-03 / 88. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. június 3 Művészi Szövstiég, 1933 ban az Akadémia képzőművészeti bi­zottsága meghívott tagjává vá­lasztotta. Tagja volt ez Orszá­gos Művészeti Tanáéinak és a Műemlékek Országos Bizottságá­nak. Eger városa műemlékeinek érdekében kifejtett örökértékfi munkásságának elismeréséül 1927 május 2-án tartott ünnepi köz­gyűlésén dr. Erlach Sándor in­dítványára díszpolgárává válasz­totta. Dr. Szmrecsányi Miklós már hosszabb idő óta betegeske­dett, az utóbbi hónapokat a bu­dapesti Vörös Kereszt kórház­ban töltötte ■ szervezete a leg­gondosabb ápolás mellett sem tudott megküzdeni a halálos kórral. Vasárnap délben elvesz­tette eszméletét, megkezdődött az agónia s este háromnegyed- kilenokor visszaadta lelkét Te- remtöjének. A temetés rendje. Az elhunyt kiváló műtörténész földi maradványait június 3 Sn, szerdán dtlután 5 órakor Buda- pástén, a kerepaii temető halot- tasházában szenteli be Kriston Endre püspök, majd Egerbe szállítják és június 4-én csütör­tökön délelőtt 10 órakor ünne­pélyes gyászmise beretáben he­lyezik örök nyugalomra a főizé- kesegyház sírboltjába. Koporsó­ját a főizékesegyházban, a ku­pola alatt ravatalozzák fel, a te­metési szertartást ugyancsak Kriston Endre püspök végzi nagy papi segédlettel. A család és Eger város gyászjelentése Halála alkalmából a Szmre- osányi-család a következő gyász­jelentést adta ki: Szmreoiányi Lajos belső tit­kos tanácios, pápai trőnállő, egri érsek úgy a saját, mint nővére: Szinyei Merse Jőzsefnő Színre- osányi Teréz, továbbá sógornői: özv. Szmrecsányi Láizlőné Elek Ida, özv. Szmrecsányi Károlyné Ghyczy Anna és özv. Szmrecsányi Antalné Oiztoios Margit, vala­mint sógora: idb. Szinyei Merse József a magyar királyi Közigaz­gatási Bíróság nyugalmazott ta­nácselnöke, végül a nagyszámú rokonság nevében fájdalommal, de Isten akaratában megnyugod­va jelenti, hogy szeretett fivére azmrecsánl Szmrecsányi Miklós dr. a magyar királyi vallás- és köz­oktatásügyi minisztérium nyugal­mazott miniszteri tanácsosa és művészeti osztályának volt fő­nöke, Eger megyei város dísz­polgára, stb., stb. pSldás keresz­tényi türelemmel viselt hosszú szenvedés után, áldásos életének 83. évében, a szentségek felvé­telével megerősítve, május hő 31.-én este */*9 órakor vissza­adta nemes lelkét Teremtöjének. Kedves halottunk földi marad­ványait folyó hő 3 fin, szerdán délután 5 őrakor fogjuk Buda- p3sten a kerepesi temető halót- tasházában a rőm. kát. anya- szentegyház szertartása szerint beszentelletni és onnét Egerbe szállítva, f. hő 4 én, csütörtökön délelőtt 10 őrakor ünnepélyes gyáezmise keretében a főszékes- egyház sírboltjában örök nyu­galomra helyezni. Az engesztelő szentasiseáldo- zatot folyó 6-án, szombaton dél­előtt 10 őrakor fogjuk Budapes­ten a szervita atyák belvárosi templomában és Sáros-Darőcon (Sarisske-Dravce, C sehizlovákia), a kegyűri templomban az egek Urának bamutattatni. Eger, 1936. évi június hő 1 én. Nyugodjék békében! Legyen áldott emléke! Eger városa az alábbi gyász­jelentést boosájtotta ki: Eger város közönsége, képvi­selőtestülete és tisztikara mély megilletődéisel, de az Isteni Gond­viselés megmásíthatatlan akara­tában megnyugodva tudatja,hogy 8zmrecsáni Szmrecsányi Miklós dr. a m. klr. vallás és közokt. mi- niiztérium ny. miniszteri taná­csosa, művészeti osztályának főnöke és Eger megyei város díszpolgára, stb. stb. életének 83. évében f. évi május hő 31-én ne­mes lelkét visszaadta Teremtö­jének. Élete megható példája volt a nemes egyizerűségnek, a fárad- hatatlan kötelességteljesítőinek és a köz érdekében álló lanka­datlan szorgalomnak. Nemes lelke rajongó szeretet­tel oiüggött a magyar élet ha­gyományainak és értékeinek ápo­lásán. Minden csodálatot és el­ismerést megillető szakértelem­mel és műérzéssal ápolta ős vé­delmezte Eger dicsőséges múlt­jának nagyszerű emlékeit, Eger szépségeit és müértékeit Eger város régi nagy kultúráját a leg­szélesebb körben tette ismetté és megbecsültté. Városunk iránti szeratelünket az ő munkássága érlelte bennünk naggyá és tudatossá. Elmúlása Eger városának fel­becsülhetetlen vesztesége. Földi maradványait a nemes lelke üdvéért június hó 4-én csütörtökön délelőtt 10 őrakor bamutatandó ünnepélyes gyász- mise keretében a föszékesegyház sírboltjába helyezzük örök nyu­galomra. Eger, 1936. június 2. Emlékét hálás kegyelettel őriesük ! — Az Idő. A Meteorológiai In­tézet jelenti ma déli 12 órakor i Gyengülő nyugati, északnyugati szél, ma még néhány halyen, főleg északon és keleten záporeső, esetleg zivatar, éjjel erősebb lehűlés, holnap a hő­mérséklet emelkedésnek indal. Nyolcezer ember csodálta Egerben a szabadtéri Liszt-hangversenyt, amelynek országos sikere volt Nagyszerű muzsika, kitűnő rendezés és általános elismerés jellemzik a hangversenyt Borulás vonult az Eszterházy-tér fölött, amikor pünkösdvasárnap este egynegyed kilenc órakor dr. Holik Sámuel bevezető szavai az első egri szabadtéri előadás kezdetét hirdet­ték. (Dr. Holik Sámuel teológiai tanár ma- gasszárnyalású beszédét holnapi számunk­ban közöljük). Közel ötezer ember foglalt helyet a téren és háromezer pedig a kor­donokon kívül szorongott, hogy ta­núja legyen Eger országraszóló ese­ményének. A bevezető beszéd után teljes csendben, várakozásteli néma­ságban várta mindenki a hangver­seny kezdetét, amikor Huszthy Zoltán ősz művészfeje megjelent a kar- mesteii pódiumon, és kezébe vette a pálcát, amely 1200 énekesnek és és száz zenésznek adott jelt. És félkilenckor megcsendültek a törté­nelmi falak. Eger érseke, dr. Szmre­csányi Lajos az érseki palota erké­lyéről figyelte a külsőségeiben is monumentális ünnepséget, amelyet a Liszt-Bizottság Braun Károly polgár- mesterrel az élén készített elő tár­sadalmilag, és amelynek az Eszter- házy-téren való megrendezését az Érsekfőpásztor megértő készsége és hozzájárulása tette lehetővé. A szű- kebbkörií rendezőbizottság dr. Liman Emil pénzügyigazgató, majd dr. Szé­kely István egyetemi magántanár elnökletével dolgozott a hangverseny opuszainak. A szereplők fölött szinte megnyíltak a felhők, és a csillagok­hoz, mint a szökőkutak futottak föl a harmóniák, az örök Rend, a min­denkibe beleírt törvény megvalósu­lásának felemelő érzésével. Boltoza­tos templomot építettek, és a zene halhatatlanjának lelkét hozták le hozzánk, és vittek vele bennünket az Isten közelébe, a hangképek és hangszínek emberentúli erejével, gyöngédségével.ellenállhatatlanszép- ségével. Boltozatos templomot épí­tettek, amelyben a megittasodott ember áhítata a végtelenbe szár­nyalt és túl minden földi kínon, megnyugvást talált. Ajándékot ad­tak, amelyet nem lehet megfizetni és nem lehet eléggé megbecsülni. A maguk erejéből, önzetlenül, nagy és szent célhoz méltó akarással hi­tet tettek Eger zenei kultúrája mel­lett. Katonás rendben, fegyelmezet­ten, iskolások, felnőttek, urak, úr­hölgyek, földművelők, munkások e- gyütt, mint egy ember dolgoztak, tanultak és hosszú hónapok kitartó munkájának eredményét két óra le­forgása alatt szétosztották minden­kinek, a világnak. Eger kultúrájának új dátumához érkezett ezzel az örökemlékü zenei eseménnyel. Helyesebben első ko­moly dátumához. Mem szabad, hogy ennek egyszerű tudomásul vételével megelégedjünk, tovább kell haladni Wfc _ _e fájdalmait csak az iszapfürdő, legyön­Jü| H fH |y||| gg gült idegeit csak az ERZSÉBET-FÜRDŐ •mm gyógyintézete gyógyítja meg! előkészítésén. A bizottság tagjai vol­tak többek között dr. Schönwitzky Bertalan jogtanár és Sturm József tanár. Az előkelőségek között ott talál, tűk a kultuszminiszter képviseleté­ben Mariay Ödön miniszteri taná­csost, báró Radvánszky Albertet, a felsőház alelnökét, mint Hedry Lő­rinc dr. főispán vendégét, a Liszt­rendező bizottság és a Liszt Ferenc Társaság képviseletében Novágh Gyu­la székesfővárosi népművelési fel­ügyelőt, Kazatsay Tibort, a zeneisko­lák országos szakfelügyelőjét. Kép­viseltette magát ezenkívül az Or­szágos Magyar Dalosszövetség, a Budai Dalárda, a Palesztrina-kórus. A fővárosi és vidéki sajtó részéről több zeneesztétikus és kritikus je- jelent meg. A főszékesegyház ég felé törő előcsarnoka, mint a sárga porcellán ragyogott a reflektorok fényében. A nézőtéren pillanatok alatt elhe­lyezkedett a közönség, és az ünnepi csendben Istenhez szállt az ének. Az örökkévalóság érckapuin vissz­hangzott a csodálatos újrateremtése Liszt válogatott és eddig alig ismert azon az úton, amelyet Huszthy Zol­tán és fáradhatatlan munkatársai nehezen vágtak a közöny helyi dzsungelébe. Hitvallás volt a hangverseny első része. A 18. zsoltárt a férfikar ze­nekari kísérettel Huszthy Zoltán ve­zényletével a legmagasabb igénye­ket is kielégítő interpretálásban adta elő a műsor első számaként. Liszt mély vallásosságát példázta ez a mű éppúgy, mint a Karácsonyi dal és a Krisztus oratórium három részle­te. A magyar zenetitán római tar­tózkodása alatt szerezte ezeket az opuszokat, az 1830—1838. évek kö­zött, amikor megszületett az örök város áhítatot keltő hangulatában a Koronázási mise és Magyarországi Szent Erzsébet legendája is. Liszt legmonu- mentálisabb egyházzenei alkotása közül a Krisztus oratórium-ból Tu es Petrus-t és Resurrexit című része­ket a vegyeskar és a zenekar Huszthy Zoltán szuggesztiv karmesteri len­dületével adta elő. A ragyogó fény­ben úszó főszékesegyház előterében az érseki palota és Líceum falai kö­zött szárnyaltak és visszhangzottak a melódiák pontos és tiszta zenei

Next

/
Thumbnails
Contents