Eger - napilap, 1936

1936-06-03 / 88. szám

1936 június 3. EGÉR-GYÖNGYÖSI OJSÁG 1 fogalmazásban a zsúfolt nézőtér ál­landó tapsai között. A műsor első részében az impozáns hatást nagy­ban elősegítette Szalay Lajos főszé­kesegyházi orgonaművész, aki a fő- székesegyliáz orgonáján kísérte mű­vészi készséggel a számokat. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a gyermekkórussal csodát mű­velt Kádár László tanító, akinek ve­zényletével a kis elemisták tökéle­tes összhangban adtak életet a Ka­rácsonyi dal (Krisztus megszületett) és a Krisztus oratóriumból „0 Filii et Filiae“ kottáinak. Szünet után Liszt világi műveiből a XIV. magyar rapszódia friss és andalító témáit a száztagú szimfonikus ze­nekar szintén Huszthy avatott kar­mesteri keze által hozta a közön­ség elé. Ezután az érseki tanító­képző énekkara Isten légy örökké áldott cimű művel és a gyújtó ha­tású Katonadal-lal bizonyította be újra, hogy Bitter Dezső tanár ismét komoly és szép munkát végzett és határozott karmesteri keze alatt a kiváló hanganyag állandóan fejlő­désben van. A műsor angyalian bájos száma volt a Játékkórus, amelyet a Szent Erzsébet legendából Huszthy Zoltán vezényelt és a gyermekkórus adott elő zenekari kísérettel. A Lelkese­dés dala és a Magyarok Istene a legnehezebb férfikari müvek közé tartozik, úgyhogy Magyarországon eddig jóformán meg sem próbálkoz­tak előadásával. A legmaibb érte­lemben vett modern harmonizálása, nehéz melódiája és tématikája en­nek a két műnek a férfikar előadásá­ban jutott érvényre Huszthy vezény­letével. A műsort a Gaudeamus Igitur zárta be. Az összes énekkarok ze­nekari kísérettel pompásan teljesí­tették a nagy feladatot, amelyet a színesen variált, népszerű dal elő­adása megkívánt. A közönség a ve­zénylő Huszthy Zoltánt a befejezés után lelkesen ünnepelte. Huszthy Zoltán országos társkar­nagy, Eger zenei életének kitartó ápolója és a mai naptól feltámasz- tója, egy évvel ezelőtt határozta el, hogy megrendezi a Liszt-hang- versenyt, amelynek teljes sikere most igazolta őt. Hallatlan ener­giával, csüggedést nem ismerő mun­kával dolgozott ez az Istenáldotta tehetségű ember, akinek művészi lelke és képessége csodát müveit Nem lehet eléggé megdicsérni őt és nem lehet felbecsülni munkája jelentőségét. A műsor zenei részét ő válogatta össze, neki kellett éjt nappá téve a hiányzó kottákat el­készíteni, az énekkarokat és a ze­nekart a nyilvánosság próbáját meg­álló tudásban összehangolni. De a hangverseny sikerét nem­csak a zenei rész biztosította, ha­nem az a kitűnő rendezés is, amely­nek pontossága, minden zökkenőtől mentes folyamatossága Karczos Bé­lának, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének érdeme. Az ország min­den részéből idesereglett nézők, a fővárosi sajtó képviselői megállapí­tották, hogy sehol az országban ilyen maradék nélküli tötéletes ren­dezésű szabadtéri előadást nem lát­ták sem Szegeden, sem Tatató- városban. Karczos Béla készítette a nézőtér tervrajzát, kérte kölcsön az ülőhelyekhez szükséges padokat, székeket, az ő tervei szerint tör­tént a főszékesegyház kivilágítása és az állástalan tanítók, cserkészek, jogászok az ő vezetésével percek alatt vezették helyére a nézőt. Nyiltszíni tapsot kapott a hatal­mas előadó tömegek felvonulása a lépcsősorra minden alkalommal. Dr. Tóth József jogakadémiai tanár vezette az énekes csoportokat he­lyükre és az ő intésére mint egy ember mozgott az ezres tömeg. Eger, június 2. Pünkösd első napja óta Eger­ben is emlék hirdeti a trianoni megcsonkított magyarság fájdal­mát, da a mfi fölött égre maga­sodó háromszinű zászló minden­nél erősebb hitünket lengeti a feltámadásban. Az Egri Polgári Asztaltársa­ság gondolatából, nemes szán­dékú elhatározásából és Egsr közönségének áldozatkészségé­ből emelt orizágzászlós trianoni emlékművet pünkösd vasárnap­ján impozáns ünnepi külsőségek között avatták fel az egyházak, hatóságok, hivatalok, társadalmi egyesületek, iskolák, az ózdi, deb- rec 3ni, miskolci, gyöngyösi és káli frontharcosszervezetek alakula­tainak, valamint az ország min­den részéből összegyűlt, mintegy 10 ezernyi közönség jelenlétében. A frontharcos vendégeket — köz­tük Vojcsek Ottó ny. ezredest, a budapesti központ kiküldöttjét, — Braun Károly polgármester s az egri frontharcos főcsoport dísz- szakasza zenekarral fogadta a lombdísszel ékített vasútállomá­son. A Samassatáren felállított emlékmű előtt 11 órakor zászló- erdő Blatt helyezkedtek el az egyesületek, távolabb a közönség sűrű tömegei szorongtak. Megnyitóul a városi zenekar a Siózatol játszotta, majd Heykál Béla joghaligBtő méiyhatású sza­valata után Urmánczy Nándor, az Ereklyéi Országzászlő Nagy bizottság elcöke lépett a félár- bőcra eresztett országzászlő elé. Beszédjében a kővetkezőket mon­dotta : — ^Msleg szerettei üdvözlöm ennek a városnak mindtn la­kosát és köszönetét mosdok mindazoknak, akik hazafias munkájukkal és adományaik­kal megteremtették az ország­Huszthy Zoltán és Karczos Béla, nemcsak Eger kultúrájának arany- könyvébe írták be nevüket, hanem túl a lokális kereteken országos viszonylatban is olyan missziót tel­jesítettek, amelyet egy hivatalos, vagy egy hírlapi elismerés nem is honorálhat. Két ember, akik nem jár­tak külföldi tanulmányúton, nem voltak famulusok Toscanininél és Reinhardtnál, Egerben, elzárva a világtól, az étet ro­hanásától és biztonságot adó ismeretétől a hasonló művészi teljesítményeknek, a maguk erejéből, lendületéből hivták életre ezt a szabadtéri produkciót, amelynek minden mozzanata az ö teremtő tudásuk gyümölcse volt, sok száz szereplő önzet­len hozzájárulásával. zászlót. Ez az országzászlő az irredenta gondolat oltára. Es itt, ebben a városban valóban helyén is van. Mert nemcsak a magyar élniakerást hirdeti, ha­nem a múlt sok emlékei közt emléke lesz történelmünk egyik legszomorűbb korszakának. Szét­szakítva, megalázva, meggyaláz­va, mohó ellenségektől körülvéve szenved nemzetünk; határkövet állítottak magyar föld és magyar föld közé és mindent elkövetnek, hogy ezek a határkövek örök- életű tilalomként álljanak ma­gyar és magyar között. — De Szent István országá­nak területi és lelki egységét nem szakíthatják szét. őrzi azt nemcsak a vérségi kapcsolat minden szála, hanem a múlt ezer szenvedése, dicsősége és Isten akarata, amely a kárpátok birodalmát egységesnek terem tette Eonek az egységnek szim­bóluma ez az országzászlő. Hir­deti, hogy a megszállás csak ideiglenes bitorlás és köteles­ségünkké teszi, hogy küzdjünk elszakított testvéreinkért, hogy ne nyugodjunk egy pillanatig se, inig vissza nem szerezzük Nagy- msgyarországot. — A magyarság élete csupa harc volt ezer évig; akad év­század, amelyben egyetlen békés esztendőt sem lehet találni. De ha üt az óra, folytatjuk a hsrcot. Mert ez a nemzet soha mm volt kiihiiű és pípogya. Miadig helyi állt igazáért és ha kellett, fegy­verrel védte meg ezt. Nincs iga­zuk ároknak, akik azt hangoz­tatják, hogy kis nemzet va­gyunk. Mi tizenötmilliói nemzst vagyunk, tele tehetséggel, tisz­tességgel, becsülettel és — vitéz­séggel. Tényezői voltunk s még azok lehetünk az európai politi­kának, ha hiszünk a nemzet Négyessy Árpád dr. Urmánczy Nándor impozáns ünnepi külsőségek között avatta fel az egri országzászlós trianoni emlékművet A m. kir. Jótékonycélú államsorsjAték húzása már június 5-én Próbálja ki szerencséjét és a legközelebbi sorsjegyáru sító üzletben vagy dohány- tőzsdében szerezze be 3-— pengőért az államsorsjegyet. Kis kockázat, nagy lehetőség. 40.000 ar. pengőt nyerhet! elpusztíthatatlan életerejében. — Szűk börtönben élünk, ahol nem lehet és nem fejlődből vi­rágzó élet i ezért kötelességünk, hogy leromboljuk a börtön fa­lait, a magunk, családjaink, jö­vőnk kívánja ezt. Mert csak Nagymagysrország tud minden­kinek biztos megélhetést nyúj­tani. Ezért el kell készülnünk az alkalmas pillanatra: ne áltas­suk magunkat, mert határainkat nem fogjuk tudni békés űion visszaszerezni. A világ már tud­ja, milyen nagy bűn volt a 21 milliós nemzet feldarabolása s milyen tűzfészket teremtett Eu­rópa közepén. Da bármennyire értékeljük is a nagy nemzetek rokonszenvét, ajándékképen ők sem fogják tudni visszaadni, amit elvesztettünk. Higyjünk jövőnk nagyságában és akkor erős akarattal meg fog­juk tudni valósítani azt a vá­gyat, amely mindnyájunk lelkét élteti és égeti. — Ebben az országzászlöban csodálatos erő van. Egy táborba parancsolja a magyarságot, alat­ta érezzük, hogy testvérek va­gyunk a szenvedésben és test­véreknek kell lennünk a küzde­lemben. — És most hozzád szólok, nemzeti lobogónk. Kezd meg hi­vatásod. Erősítsd a magyarok szívét, acélozd karját és tedd hatalmassá szívükben a leszá­molás vágyát, hogy elérkez­zék minél előbb Nagymagyar- ország. Dr. Erlach Sándor átadja a zászlót A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a Városi Zenekar a Himnuszt játszotta, majd az Országzászlő Bizottság nevében dr. Erlach Sándor ügyvéd köl­tői szépségű beszédben átadta a zászlót a város közönségének. Felavattuk Orczágzászlőnkat — mondotta. — Olyan nagy, pártokat egybe­fogó, idők és eszmeáramlatok fölé emelkedő, grandiózus volt

Next

/
Thumbnails
Contents