Eger - napilap, 1936
1936-04-21 / 64. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. április 21. utas jelentkezése esetén fillére* gyor* indul Budapestről Gyöngyösre. Indul Eudep^st beleli p. U. ről regg°l 7 ^r1» 10 parc^or. Eger, április 20. Yaifirnap délelőtt tertotta alakuló közgyűlését a Panekoszta ház nagytermében a 60-ae Baj- tftrai Szövetlég, amelynek megteremtését a múlt évben megtartott egri ezrednapon határozták el a régi bajtáraak. Á nagytermet zsúfolásig megtöltötték a volt hatvanasok éa ünnepi hangulatban hallgatták végig a tárgysorozatot. A közgyűléit Szita Mihály ny. tábornok lelkesítő azavai nyitották meg, aki rámutatott a hivatalos azerveze! megalakításának szükségességére. — A volt hatvanasok úgy éltek eddig, mint azétoldott kéve — mondotta többek közt — éa aok értékei kalász elhullt közülük, mert a bajtáraak nem tudták támogatni egymást. Most ezt a kévét összekötjük itt, nem gyönge szalmakötéllel, hanem a bajiárai ezer vezet időálló kötelékeivel. Öaz- sze kell gyűjtenünk a régi katonákat, hogy példájukból tanuljanak az új nemzedékek, sseri elvész az a nemzet, mely nem katoneazívvel érsz. —- A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Gyöngyösre érkezik 10 érakor, visszaindul 20 ér* 43 perckor és Budapestre ér 23 óra 27 perckor. Sziti Mihely bejelentette, hogy jelentig 19 640 {volt hatvanas él, legnagyobb részük Havesme- gyében, ezenkívül Borsod vár megye mezőkövesdi ■ Nőgrfid vármegye sziráki és rétsági járásában. Ezt a hatalmas lélek« számot foglalja össze a Bajtársi Szövetség. A továbbiakban dr. Polánkay László és Babocsay Zoltán felolvasták az alapszabályokat. Az alapszabályok szerint a Szövetség jelmondata: Hazánkért min- d n erőnkkel, jelvénye ős pecsétje zöld mezőben az egri 60-as hősi emlékmű domborművű képe. A Szövetség célja a bajtársi érzés és kapcsolatok ápolása és a bajtáraak támogatása. A Szövetség fővédnöke József kir. herceg, védnökei a mindenkori egri ériek és a mindenkori honvédelmi miniszter. A szervezet fő-, al- és helyi csoportokra tagozódik. A közgyűlés Szügyi Trajtler Géza felszólalása után elfogadta az alapszabályokat, végül megválasztotta a tisztikart. A tisztikar névsorát legközelebb közöljük. seny Gyárfásné Huberth Jolán eddig alig ismert ■ éppen ezért meglepetésszerűen is ható zongoraművészeiének érett teljességében, kultúrájának oiiszoltsá- gában úgy hatott, mint egy pompás vízesés, amely a zenekar által megmélyíiett, változatos zenei térben zuhog, sötéten omlik, vagy csillogva peregnek szerte oieppjei ■ a szemlélő hol rajta felejti tekintetét, hol föl- szivja a visszhangot, amelyet a lezúgő ár kelt a fagottok pu hább kövein, a triangelek ciengö kis szikladarabjain, v-gy a hegedűk fiatal szálerdejében. A zenekari számokat szépen fejezték ba a XIV. Magyar rapszódia derűs, borongó*, cigányo- san magyar dallamai, Liszt Fe- reno mélyen érzeti magyarságának lrgbentőbb bizonyítékai. Az Egri Dalkör három száma ugyancsak átfogta Liszt sokféle alkotőserüleiét, az «Isten, légy öröské áldott« című kompozícióban nagy szelleme felemelkedését az Alkotóhoz, »A lelkesedés dalában« a nemes eszmékért való hevületét, a «Kstonsdal- bau« hetyke férfiasságát. Jól esett látni, hogy az Egri Dalkör teljesítményeinek fénye, amelyet a legaegyobb dijak elnyerése utáni szűk munkalehetőség s a kedvezőtlen viszonyok tudata az elhomályosu'ás veszélyével fenyeget, megfelelő feladatokban régi teljességében ragyog. A hangverseny előtt Lányi Viktor, a nevei zeneesztétikus ős zeneszerző, ez egri zenei élet néhai, nagynevű vezetőjének, Lányi Ernőnek fia tartott közvetlen hangú bevezetőt, méltatva Liszt Ferenc nagyságát e rövid magyarázatot fűzve a műsor azáaaaihoz. A bözönaég melegen ünnepelte az előadót, a zongoraművésznőt, a zenekart éa a kórust. Bőven réazeaült elismerésben Huszthy Zoltán karnagy ia. Ez az elismerés méltőn érte a kivételes képességű karmestert, aki Eger súlyosan küzdelmes zenei éleiében közel másfél évtizede tartja a lelket a sző legszorosabb értelmében, ebinek elképzelésében megszülettek, keze nyomán kiteljesednek az egri Liszt ünnepségek s aki munkájának köszönhető, hogy fel-feloiillan Eger közönségében az a magasabb- rendű kultűr-öntudat, amely vidéki dilettantizmus, diciőrgetős- re alkalmas próbálkozások helyett olyan valőban művészi értékekre tud büszkén hivatkozni, mint aminőket a most lezajlott zenekari hangverseny bizonyított. dr. k. e. H fájdalmait csak az iszapfürdő, legyönH 0 11 m H gült idegeit csak az ERZSÉBET-FÜRDÖ gyógyintézete gyógyítja megi A mnnettártf jpgy ér« 240 P. „Hazánkért minden erőnkkel“ Megalakult a 60-as Bajtársi Szövetség és megválasztotta tisztikarát 19.640 volt hatvanas tömörül a Bajtársi Szövetségbe Telt htíz mellett, nagy sikerrel zajlott le az első egri Liszt-hanguerseny Eger, április 20. Szombaton este nsgy és előkelő bözönaég töltötte meg az Egri Kaszinó nagytermét az egri Liszt-ünnepségek nyitányára, az Egri Zsneegyesület és Egri Dalkör zenekari hangversenyére. A hangverseny műsora érdekes művészi élményt ígért, mert Huszthy Zoltán, a kiváló ízlésű és zenei műveltségű karnegy röviden összefoglalia benne Liszt zenei egyéniségének leg* jellemzőbb vonásait, gondolatvilágának legkülönfélébb területeit és formanyelvének széles gazdagságát. S a műsor megvalósítása azt mutatta, hogy a Zeneegyesület megfelelően kiegészített zenekara képes ilyen hatalmas és változatos zenemüvek közlésére, mert tudása, fegyelme, karmesterének összefogó ereje és lendülete alkalmassá teszi a legnehezebb feladatok megoldására. Voltak a hangverseny alatt súlyos negyed és félőrák, amikor szinte az elektromos áram feszültségével töltötte meg a termet Liszt Ferstio zsenialitása, amikor lélekzetfojtőan érezhető volt a kottákban öröklőiű muzsikus meg-msgűjulő életre támadásának nagyszerű csodája s ennél többet nem lehet elismerésül mondani, mert ez a művészi éhtreuyilatbozás osak a legteljesebben megértett lényeg és legjobban kidolgozott formák mellett lehetséges. Különösen a Les Preludes átszínesedő középső részétől a befejezés vasból faragott tortis- simőjáig volt megdöbbentően éles és élethű Lisztnek a hangok örvényéből kiemelkedő ar- C3, talált kifejezést ennek a sokrétű elbeszélő költeménynek miucbn elmélkedő szépsége ős megrázó mondanivalója. Az Ebz dur zongorahang verA hideg időben Is meleg sikerrel bonyolították le az egerszalókl lalnnap műsorát Egerszalók, 1936 április 19. A kékes körvonalakban kirajzolódó Mátra felől bűvös, metsző szél hasít végig az ünneplőbe öltözött falu utcáiD. Didergő széltől, örömtől kipirult gyermek arcok mustrálgatják az »idegeneket«. A házak vakító fehérsége élesen vágódik a vigasztalanul őlomszürke ég komorságába. Tisztaság és rend, vasárnapi nyugalom és csend mindenütt. Da ez természetes is, mert éppen most harangozták a »harmadikat«*. A kis harang hangja még ott cieng a levegőben és sietteti a késlekedőket. Sumi János plébános éppen most kezdte a misét. Áhitatos, imába merült arcok térdelnek mindenütt. Kemény, kérges kezek bulcsolődnak össze és szinte látszik az a forró, meleg fohász, emi szüntelenül száll, száll a Magasságok Ura felé . . . Mise után egyszerre megélénkül a csendes falu. Sűrű tömött sorok lepik el bz utcákat. Gyors lépésekkel sietnek a községháza felé, ahol megkezdődik a népviseleti bemutató. Színesebbnél színesebb csoportok várakozóan váltakoznak a községháza udvarán. Benn a tanácsteremben pedig Busás E ad- re dr. vármegyei főjegyző Oko- liosányi Imre alispán képviseletében megnyitotta a kézimunka- kiállítást. Magyaros mintájú térítők, kendők, apróságok tarkítják mindenütt a falat. A közönség sűrű csoportokban törlődik a sok szép közül is kiemelkedő szebb darabok előtt. De nem sok idő marad a tűnődésre. A programra vastag és zsúfolt. Vitéz Ghyczy Béla gazdasági segédfelügyelö már a gazdaudvar verseny bíráló bizottságait alakítja. Az
