Eger - napilap, 1936

1936-04-21 / 64. szám

1936 április 21. EGER—GYÖNGYÖSI OJSÁG S egyik bizottság vitéz Fluok Gusz­táv gazdasági felügyelő, a »fi­aik Zboray Lfiizlö érieki ura­dalmi főintézö vezetésével kezdi meg működését. Sietni kell, meri aok gazda nevezett be a ver­senyre, de a bíráló bizottság tagjainak figyelmét így sem ke­rüli el a legciekélyebb hiba sem. Itt kútkfiva nincs, ott kicsi az éléskamra szellőztető ablakja. Da nagyben egészen meg van elégedve a bizottság. Mindenütt célszerűség és rend uralkodik. A «tiszta szobák« feltornyozott, díszes, pfintiikfis ágyait, tulipá­nos ládáit több helyen megcso­dálják. A verseny kissé hosszú időre nyúlik. A gazdaórtekezlet közönség? már türelmetlenül vár­ja a szakelőadásokat. Da nem is csoda, hiszen régebben ritkán hallottak ilyet. Az előadássoro­zatot Wiessr Bála, az Országos Faluszövetség titkára rövid üd­vözlő beszéde vezeti be. Majd Rhédey György egri székesfö- kfiptalani intéző a szarvasmarha- törzskönyvezésről ed elő nagy szakértelemmel. Frank Iván egri székesfőkáptalani segédtiszt a helyes trágyázás kellékeit ismer­teti. Bertalan Lajos érseki ura­dalmi intéző a sertéstenyésztés­HHHHMWBaWi rö), különösen a mangalica te­nyésztéséről közöl hasznos isme­reteket. Fejér Béla jogszigorlő a falu szeminárium célkitűzései*, a főiskolai ifjúság helyzetét is­merteti és sz összefogás fontos­ságát hangiúlyozza. Szabó Gyula föszo'gabírő a község nevében köszönte meg az előadóknak és a faluszeminárium tagjainak ered­ményes, szép muakáját. Az értekezlet befejezése után a «Hangya« szövetkezet termé­ben terített asztal várja a ven­dégeket. Az első pohárköszön­tőt Búzás Endre dr. vármegyei főjegyző mondja. A törvényha­tóság nevében kőszőni meg a Faluszövetség, az Országos Szé­chenyi Szövetség és az egri jog akadémiai faiuszemioáriumának a munkásságát. Különösen ki­emeli Helli Miklós községi bíró munkásságát, aki eredeti torna­gyakorlatokat tanított be a le­ventékkel, akik azt megérdemel­ten nagy sikerrel mutatták be a gezdaértekezlet előtt. Wütig Gusztáv dr., az Országos Szé­chenyi Szövetség, Helli Miklós községi bíró pedig a község ne­vében mond pohárköazöntőt. (A gyermekversenyről s a gaz­daudvar bírálatról legközelebb számolunk be.) Megoldható-e többkiadás nélkül az egri postai levélfelvétel meghosszabbítása? Legutóbb hangot adtunk la- | punk hasfibjein azoknak a ki- j vánaágoknak, amelyek a közön­ség körében az este 9 órakor lezárt postai levélfelvétel meg­hosszabbítása Iránt állandóan el­hangzanak. Közöltük a postahi­vatal észrevételeit, amelyek sze­rint a levélfeladásnak 9 óra után is megvan a lehetősége a vasút­állomáson. Esetleges félreértések elkerülése végett a híradáshoz hozzáfűzzük, bogy az állomáson levélküldeményeket 9 óra után az éjjeli vonat indulásáig, az ott elhelyezett postaszekrény - ben és a mozgópostát szál­lító vasúti kocsi levélbedobőjáu lehet feladni. Közönséges leve­let és ajánlott levelet is. Ha a fél ajánlott levélre vevényt kí­ván, a pontos címmel együtt a levélen ezt fel kell tüntetnie és ebben ez esetben a posta laká­sára küldi a vevényt. A postahivatal észrevételeihez megjegyezzük még, hogy a le- válfelvétel meghosszabbításával kepciolatban hivatkozott sze­mélyzeti és világítási íöbbkiadás elkerülhető lehet, mert hiszen 9 óra után is a hivatalban tartóz­kodnak a soros altisztek, akik a vonat indulása előtt a postahi­vatalon kívül a falon elhelyezett postaszekréoyt kiürítenék és a küldeményt a vonathoz expedi- filnák, természetesen a fenti tény­kedések hivatali jogának birto­kában. Ily módon a közönség megkímélhető lenne az állomá­sig tartó séta fáradságától, ami mégsem elhanyagolható szem­pont a kérdés megoldásánál. „No, végeztünk Lajos“ Agyonlőtte régi barátját egy gyöngyöshalászi gazda, — Öt évi fegyházra ítélték Eger, április 20. Halálosvégű féltékenységi drá­ma játszódott le a múlt év már­cius 11 én GyÖDgyöihalász köz- végben Gál Ferenc 38 éves gaz­dálkodó régi barátját, Molnár Lajos 37 éves gazdát egyetlen pisztolylövéssel a nyílt utcán le­terítette, Molnár a helyszínen meghalt. Gál Ferencet gyilkos­ság büntette miatt szombaton vonta felelősségre az egri tör­vényszék Hollós tanácsa. A tár­gyaláson a gyilkos gazda nem tagadta tettél, azonban erős fel­indulásával védekezett. Elmon­dotta, hogy Molnár visszaélve bizalmával, a családi élete ellen tört, emiatt állandó lett köztük a rossz viszony. Elhatározta, hogy ha kell, fegyveresen is megvédi családi boldogságát, est* sroaiSRfiK: pisztolyt vásárolt és egy este találkozva haragosával az utoán, annyira elfogta az indulat, hogy minden szó nőikül fegyvert rán­tott és lelőtte Molnárt. Ezután •no, végeztünk Lajos» — meg­jegyzéssel otthagyta a sebesültet s a osendőriégre ment jelent­kezni. A bíróság a vádlottat csupán erős felindulásban elkö­vetett szándékos emberölés bűn­tettében mondotta ki bűnösnek és ezért 5 évi fegyházra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Egy egercsehii kömm saját kezével cs mellbelöjje mac} övé, akit szeret Megdöbbentő öngyilkosság tör­tént vasárnap este 10 órakor Egereiebiben, a bányatelepen, ahol Boros Rudolf 25 éves kő- müvessegéd egy régi 9 mm-es forgőpisztoiybői mellbalölte ma­gát. A bányatelep orvosa, dr. Sarló Alfréd részesítette első segélyben, majd az orvos autó­ján Egerbe hozták az Irgalma- sok kórházába. A golyó a szive fölött hatolt a mellkasba és a baltüdöt ösizeronciolta. A kö- műveisegéd munkatársunknak a következőképen adta elő az ön­gyilkosság körülményeit. — Egy szegény lánynak ud­varoltam, de szüleim nem ad­ták beleegyezésüket » házasság­vessegéd iszolta a golyót, hogy lát, mert nem lehetett ett hoz, ezért elhatároztam, hogy végzek magammal. Még kisfiú voltam, mikor találtam egy for* gőpisztolyt és azt mostanig megőriztem. Golyó nem volt be­levaló, ezért a mull héten egy katonagolyót reszelövel addig csiszoltam, míg belefért a csőbe. Vasárnap este egyedül tartóz­kodtam a. házunk udvarán és sokáig gondolkoztam, de nem volt más választásom: a szi­vemre szorítottam a pisztolyt és meghúztam a ravaszt. Ezeket mondja Borop Ru­dolf, elhaló hangoD, mert a tü­deje tele van alvadt vérrel és operálni egyelőre nem lehet. Ál- lapo'a életveszély«!. Milyen erős fagy okoz kárt a különböző gyümölcsfáknál ? A késő tavaszi fagyveszély ide­jén nem árt, ha a gazdák meg­ismerkednek azzal, hogy hány fok hideget bírnak el károsodás nélkül a gyümölcsfák bimbói, virágai és fejlődő kis gyümöl­csei. A bimbók a színeződés kezde­tén, így alma, körte, sárgaba­rack, őszibareck, ringló 3 8 fo­kos fagyot bírnak ki. A szőlő és dió már 1‘1 foknál kárt szen­ved. A cseresznye, mandula 4*4 foknál kezdi érezni a hideget, a szilva pedig mínusz 5 foknál. Teljes virágzásban alma, bör- la, sárgabarack, ringló, cseresz­nye —2'2 fokot, az őszibarack, szilva, mandula —27 fokot, a diő rí, a szőlő pádig csak 0 5 fokot szenved el a fagypont alatt. Fejlődő kis gyümölcsök ide­jén okoz legnagyobb károkat a tavaszi fagy, a gyümölcsfák ugyanis ilyenkor a legérzéke­nyebbek. Körte, cseresznye, őszi­barack, ringló, szilva, mandulB, diő már 11 fokos fagynál je­lentős károkat szenvednek. A szőlő és sárgabarack még érzé­kenyebb: már 0*5 foknál fagy. Az alma bírja legjobban: —1*8 G. foknál van veszélyben. Természetes ezek átlagértékek, amelyektől egyes fajták és fej­lődési viszonyok szerint kisebb- negyobb eltérés lehetséges. * A tisztaság és frisseség érzését elsősorban az ápolt száj adja meg. A helyes szájápolás kel­léke az Odol fogpőp. Az Odol fog- pép ragyogó fehérré teszi a foga­kat és megőrzi épségüket.

Next

/
Thumbnails
Contents