Eger - napilap, 1936
1936-04-21 / 64. szám
Eger, XL VII. évf. 64. szám ÄRA 6 FILLER ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 április 21, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EOT HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.558. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG i EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LI- CEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A láthatatlan lal Ünneplőbe öltözött kis falu várta éa fogedta vasárnap váróit vendégeit. Az édea anya várta öleiéire tárt karokkal egykor hűtlen apák hűaégea fi»it, akik 8Z elherdált örökaég után ma a régi mulasztások öaziote beitmeréaével tértek visz- ■za oda arra a földre, a szülőföldre, ahonnét apáik valamikor az ősi népi erők áldáaoa gazdagságával indultak el isme rétién utak rejtelmes útvesztőibe, ahol könnyen elfelejtették a faluval minden kapcsolatukat. Népi hagyományaikat, mint partalan víz a homokot, ellenállás nélkül mosta ki emlékezetükből az az új környezet, amely ólombetűkből, hazug frázisodból, közönyből éa még nam értéiből táplálkozott évszázadokon ke résziül. A liberális eszmeáramlat, amely a testvériség jelszavát görgette maga előtt, nemoiak hogy nem tudott eljutni a megy» r faluig, de olysn falat emelt a falu és város, az intelligencia és a parasztság közé, amely bevehetetlen bástyaként állta és verte vissza a közeledési kísérleteket, amely kísérletek legtöbbször oiak hazug, önző célokat, hatalmi törekvéseket szolgáltak. Olcsó szellemű komédiások nevetséges, félszeg figurát faragtak a magyar parasztból, aki pedig semmivel sem marad el más nemzetekéi mögött, talán csak tzzal, hogy féltékenyebben őrizte mindig hagyományait, őii szokásait, hogy mániákusan ragaszkodott kicsike kis földdarabjához akkor is, a- mikor a nagytőke félelmetesen hatalmas árnyéka már a kilátásait is sötétbe burkolta, akkor is, amikor idegen főidről bevándoroltak könnyűszerrel százezreket kereshettek s ő véres verejtékkel izzadta meg mindennapi kenyerét. Da a pénz, a gazdaság, az érvényesülés utáni nagy rohanásban alig akadt egy két segítő vagy segíteni akaró kéz. Társadalmi osztályaink elszigetelten, sokszor ellenségesen haladtak egymás mellett. Mindegyik a maga útján kereste öncéllá vált boldogulását. «Társadalmunkat írja Weiss István A mai magyar társadalom című munkájában — a kölcsönös megbecsülés argói amerikai elre helyett a kölcsönös lenézés jellemzi és így a nagy nemzeti, eseti« g társadalmi érdekazonosságok erkölcsi és anyagi kapcsolatainak összefoglald erejével szemben a szétválasztó erők többévire győzedelmeskednek.» A XIX. század nagy liberálizmusa nem igyekezett soha a társadalmi osztályok érdekazonosságát kih ngtúlyozni, vagy célkitűzéseiket egységes nevezőre hozni, sőt ahol ciak tehette «a boldoguljon roird nki úgy ahogy tud» jelszóval igyekezett a különbségeket elmélyíteni. Ennek az iránynak nem kellett soha a m *gy-r f lu, mert ellenségét érezte látta banne és hatalmi törekvéseinek törhetetlen ellenállóját. Kis földje és szűkös kenyere birtokában állta a nagytőke védő szárnyai alatt a meg-megűjulő bolseviki, agrár szooiálista bujtogatáiok-t, uszításokat, miközben elh-gyott Tiborcként kétségbeesetten küzdött sorsának jobbrofordulásáért. Ez a kis o«apit magabízőao, szilárd elhatározással indult el azon az elhagyott, elfeledett úton, amelyen eddig ctak a város felé igyekvő, gondterhes nehéz lépések visszhangzottak, de a városból legfeljebb képviselőválasztások előestélyéo ruccant ki néháoy díszfokosos, por- ge kalapos önjelölt, akik igyekeztek az utolsótól is, a bizalmától megfosztani a felüt, hogy reményét vesztetten, m gába- roskadt lélekkel harcolja meg haroát a modern lovagok, konjunktúrára éhes fi-zőrök lelkiismeretlen hadjár.távéi Ezek az utasok mindig kérni mentek. Kérni vagy voksot, v-gy pénzt, vagy bizalmat ős «kedves bátyám uram» felkiáltással műkönoyek között borultak a hatalmas, boltozatos hiszékeny keblekre, Nam kellett csak néhány szép sző, néhány keserves együ tióhajtás s a «nép barátja» mar szelek szárnyán vitte a prédát, hogy a hátrahagyott népben annál fájóbb, keservesebb legyen a csalódás, a valóra ébredés. Ez a kis csapat nem kérni, nem bizalmai k.resni, hanem egyszerűen csak látogatóba ment, hogy a közvetlen érintkezéssel ismerje meg a falu gondját-baját és hú képet alkothasson annak életéről. Nem akart mást, ctak néhány órát együtt tölteni azokkal, akiknek tudásából sokat, nagyon sokat adhat, de akiktől legalább annyi értékes népi tulajdonságot ^tanulhat, amiket a nép évszázados hagyományként hagyott apáról fiúra sokszor egyetlen, de drága, féltett és ma is értékes örökségként. Nem akart más', mint összezúzni, szétrombolni ezt a láthaEgtr, április 20. Az intézményes szegényellátás gondolata Egerből elindulva diadalmasan terjedt el az egész országban s egyelőre a nagyobb városok egymásután építették ki a szegénykérdés megoldását az Egri Norma rendszere szerint. Kotma Miklós belügyminiszter most nyilatkozott a tárcája körébe vágó fonloiabb kérdésekről, elsősorban az inségenyhítés módozatairól és megjelölte azokat az irányelveket, amelyek a hatóságok szociális ténykedéseit a jövőben irányítani fogják. Megírtuk, hogy a Gyöngyösi Gazdakör, a város egyik leg- tekintélyebb társadalmi egyesülete, egyben azonban a gazdák igen hasznosan működő érdek- képviselete még 1926-ban 500 millió koronát gyűjtött össze tagjaitól székház vásárlására. Az adományt a gazdák közül hárman kölcsönnek fogták fel s perrel követelték azt vissza, a bíróság azonban a gszdákat minden fórumon elutasította keresetükkel. A per befejezése után, valószínűleg feljelentés következtében az adóhivatal az 500 millió tatlan falat, ami szinte előrhe- tét en magasságba nyúlt már a falu és város között és megbénította, pusztulásra ítélte a magyarság eme kiapadhatatlan őserejét, mert elzárta a fejlődés lehetőségétől, őszinte testvéri jobbot akart nyújtani, hogy egymást támogatva, segítve, együttes erővel valósítsák m*g a nemzet közelebbi és távolabbi célkitűzéseit. Aki látta, érezhette hogy ez a bézszorítás igaz, őszinte eljegyzés volt a jövő nagy munkájára. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a miniszter a szegénygondozás rendezéséi a bevált Egri Norma elgondo'ásei szerint kívánja országos érvénnyel társadalmi úton megoldani. A miniszter azonkívül erősen korlátozza a jótékonysági gyüjtőnapok számát is, közölte, hogy a községi elöljáróságoknak és a csendőrségnek utasítást adott arra, hogy az átvonuló koldusoknak közös hálőheiyeket kell a községekben létesíteni. Ezenkívül ilyen átvonuló szegényeknek senki sem Bdhat szállást. Felállítják az országos szegé« ykata«zt<>rt i«. korona után ajándékozási illetéket rótt ki a G zd«körre. A Gazdakör most m gfelkbbezte a kivetést, fellebbezésében arra hivatkozik, hogy a kör kultúrálta egyesület, népművelési célokat szolgál s miűt ilyen, n- m esik ajándékozód ill-ték aie, hiszen ilyen alapon kultúrbá- zafcra atb. gyűjtött összegek után is ajándékozási illetéket kellene leróni. Vasárnap filléres indul Budapestről Gyöngyösre Az államvasutak igazg tosá gának közlése sz riut április 26-án, vasárnap legalább 500 Nádor Béla dr. fl belügyminiszter az egész országban az Egri Horma mintájára rendezi a kolóuskéróést A Gyöngyösi Gazdakör megfellebbezte az adóhivatal ajándékozási illetékkivetését Gyöngyös, április 20.
