Eger - napilap, 1936
1936-03-08 / 39. szám
>■> 10 fillér Eger, XL V1L évfolyam 39 szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 március 8, ELŐFIZETÉSI DÍJ A (POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Megjegyzések a 170 ezer dolláros MOKTÁR-kölcsön ügyéhez Eger Táros 20 ezer pengős támogatást szavazott meg a kanadai templomépitésre Az egri Kanada városrész 1500 katolikus híve hiibuzgalmi életének biztoiítficára, mint ismeretei, az öiizel megalakult az Ér- sekfőpásztor nevéről a Szent Lajos Egyházközség, amelynek egy- hfiztanfiesa első feladatául iskola és templom építését tűzte ki a legnagyobb részt munkás emberiktől lakott, a város középpontjától távolesö városrész számára. Az iskolaépítés ugye egyelőre nehézségekbe ütközik, meri a kultuszkormány nem képes a kért államsegélyt folyósítani. A templomépítés azonban a hívek áldozatkészségéből szépen halad előre s a nagyrészt szegénysort emberek — amint neveiket hosz- szű sorban olvashatjuk az egii Katolikus Tudósítóban, hónap- ról-hónapra — pénzbeli, természetbeni adományokat és műnGyöngyös, március 7. A Gyöngyösi Kaszinó Egye- j sülét dr. Wolff Károly, a budapesti Keresztény Községi Párt vezérének a párt néhány héttel ezelőtti mátrai kirándulásán történt meghívására vasárnap látogat Budapestre, ahová a Kaszinó tagjai dr. Puky Árpád polgármester, a kaszinó elnökének vezetésével, mintegy hatvanan két autóbusszal rán- dulnak fel. A gyöngyösi vendégeket 10 óra körül Budapest határánál a Keresztény Községi Párt központi klubjának háznagyai és feiatthammel Béla főtitkár fogadják. Innen a Hősök Emlékének megkoszorúzására a Milleniumi Emlékműhöz vonulnék, ahol a város koszorúját dr. Puky Árpád polgármester helyezi el. A koszorúzásnál megjelenik Siendy Károly dr. Budapest polgármestere is, továbbá a Keresztény Községi Párt küldöttkamegajánlással adakoznak a nemes célra. A szép társadalmi megmozdulás azonban a hatalmas költségeknek csak egy hányadát képes fedezni, ezért az egyházközség kérelemmel fordul Eger városhoz városi tagély iránt. A város méltányolva a kanadai egyházközség nemes erőfeszítéseit, együttérző támogatásának őszinte jelét adta akkor, amikor a kérelmet egyhangúan magáévá tette és 20 ezer pengő városi segélyt szavazott meg a temp'om- építés céljaira. A segély fedez a- tének megjelölésére külön bizottságot küldött ki a legutóbbi városi közgyűlés, amelynek nemes elhatározásáért Novák Sándor apát, kanonok, plébános mondott hálás köszönetét az egyházközség nevében. séga Ciilléry András dr. ügyvezető elnök vezetésével. Ctlliéry üdvözli a gyöngyösieket, ezután 11 óra körül ismerkedési összejövetel lesz a pártközpontjának Városház utca 10. szám alatti helyiségében. 12 órakor a vendégek a klub tagjai vezetésével autóbuszokon a Várba indulnak, ahol megtekintik az I. kerületi elöljáróság épülete alatt elterülő barlangokat. Ennek végeztével gyalogséta a várbástyán keresztül az udvarlaki őrséghez ős itt a zenés őrségváltás megtekintése. Fel 2-kor társasebéd a Szt. Gallért Szálló márványtermében, amelyen a klub tagjai családtagjaikkal, élükön a vezetőséggel, rásztvesznek. Negyed ötkor a Szt. Gellért Szálló és a fürdő megtekintése. A klubban a vendégek fogadásán megjelenik Wolff Karoly és a klub teljes választmánya. Eger, március 7. Mi történt vele ? Nem tartották fontosnak, vagy elfelejtkeztek róla? A város polgársága napok óta a 170 ezerdolláros kölcsőnügySt tárgyalja, amelyet a város 1930- ban vett fel a főbb útvonalak megépítésére a Magyar Országos Központi Takarékpénztártól. A legutóbbi közgyűlésen derült ki ugyanis, hogy a kölcsön körül kát baj van. Egy nagy baj és egy mégnagyobb baj. A nagy baj az, hogy a város 1932-től, a kölcsön kikötött tőketörlesztési idejétől csak a kamatokat fizette a MOKTÁRoak, tökét alig törlesztett, a még nagyobb baj az, hogy a város vezetősége az 1936. évi költségvetésben sem gondoskodott a kölcsön fizetésének fedezetéről. Ezek mellett a jelenségek mellett nem lehat elmenni anélkül, hogy a közügyek bírálatának kövességét ne teljesítsük, természetesen törekedve arra, hogy ez a bírálat tárgyilagos legyen. Mindenekelőtt ne tévesszen meg senkit az, hogy az 1936. évi költségvetési tervezet 23. oldalán, a 3. pontban a kölcsön kamat- és tőketörlesztésére be van állítva 66 ezer pengő. Ezt az összeget ugyanis eddig nem a város fizette a takarékpénztárnak, hanem az állam és a vármegye. A kölcsön fölvétele annakidején csak úgy volt lehetséges, hogy a város anyagi hozzájárulást kapott a minisztériumtól és a vármegyétől, azon a címen, hogy a Deák Ferenc-, Széchenyi- és Rtkőczi-utak éL lami átkelési, a Makiári- és Káptalan-utcák pedig vármegyei átkelési szakaszok az úthálózatban. A minisztérium 1930-től kéz- dődöleg öt éven keresztül évi 56 ezer pengő hozzájárulást a- dott, a vármegye pedig tizennégy éven keresztül évi 10 ezer pengőt szavazott meg. A költségvetésben szereplő 66 ezer pengő tehát a két hozzájárulás összege. A város fizetési kötelezettsége csak 1932 ben kezdődött s erre fedezetként megje lölték a vámdíjak felemeléséből származó évi 30 ezer pengő több- le!et>a villanyüzemnek a hálózat átépítése következtében mutatkozó évi 50 ezer pengős megtakarítását. Ezt az utóbbi két tételt a város nem fizette három év őta, mert a gazdasági válság akkor volt a mélyponton s a MOKTár nehezen bár, de szemet húnyt a tőketörlesztés elmaradása fölött, mert így is kapott az államtól és a vármegyétől évi 66 ezer pengőt. Ebben az ügyben annakidején többször tárgyalt az elöljáróság a pénzintézettel. A múltban sokszor bíráltuk a város gazdálkodásának hibáit s így ma már fölöslegesnek tartjuk az állandó visszatekintést. Mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy a nagy városi beruházások föltétlenül szükségesek voltak s igen jelentős mértékben mozdították elő a város fejlődéséi, bár azt sem hallgathatjuk el, hogy ezeket a beruházásokat mértéktartőbban, óvatosabban és lassúbb tempóban kellett volna eszközölni. Kétségtelen az is, hogy a gazdasági válság folytán a polgárság s így a város teljesítőképessége is megrendült és így meg lehet magyarázni, begy a város nem tudta fizetni a MOKTÁR tőketörlesztését, mint ahogy évek őta nem fizeti a rendőrségi hozzájárulást, az iskolaalapból felvett kölciönt, az érsekséggel szemben fennálló,területcseréből származó tartozást, stb. A MOKTÁR talán még hajlandó lett volna tovább is várni a tőketörlesztéssel, vagy belement volna a gazdasági válságra való tekintettel egy méltányos egyezségbe, azonban 1935- ben az őt éves állami hozzájárulás lejárt, s a kereskedelmi minisztérium 1936 bán már nem adja az 56 ezer pengőt, a takarékpénztár tehát ettől az összegtől ia elesett. És itt következett be a még nagyobb baj. A város vezetősége nem gondoskodott az idei költségvetésben a kölcsönről érnem is tárgyalt eddig a Moklárral, Gazdag programmal várja a budapesti Keresztény Községi Párt a Gyöngyösi Kaszinó vasárnapi látogatását
