Eger - napilap, 1936

1936-03-08 / 39. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. március 8. hogy 8z ügyet valami módon megpróbálja rendbshozni, ezzel izemben iámét beállította a költ­iég vetőibe a 66 ezer pengőt, a- miből 56 ezer pengő már nem áll rendelkezésre. Mi történt itt? A tények alapos ismerete él vizsgálata után ctak egyetlen feltevéi marad: a város elfelejt- kezelt a 170 ezer dolláros köl­csönről, a MOKTÁRpedig, látva, hogy követelőle ninci biztosítva, perrel fenyegetőzik. Hogy valóban feledékenylég­ről van iző ■ hogy ez a feledé­kenyig komoly következmé­nyekkel járhat, az kitűnik az alábbiakból. Amikor Braun Károly polgár- meiter ée Frank Tivadar fő­jegyző átvették hivatalukat, ki­jelentették, hogy a legszigorúbb takarékosság jegyében arra fog­nak törekedni, hogy a várost ■zanálják, tűlyos adőnágait ren­dezzék. Ez nem mutatkozott könnyű feladatnak ■ egy űj ve­zetőség részére nem ii volt túl­ságosan hálái, mert azt jelen­tette, hogy a város ezentúl csak a legszükségesebb beruházások­ra fordíthat gondot, tehát meg kell tartóztatnia magát ős a jö­vőre vonatkozó kisebb, vagy na­gyobb szabású terveit a zsebé­ben kell tartania mindaddig, míg azok megvalósítását lehetővé te­szi a városi háztartás kedvezőbb helyzete és a polgárság tsher- bírő képességének megerősödése. Megállni és az eddigi eredmé­nyeket kifizetni — nem valami örvendetes kötelesség űj tervek­kel hivatalt foglaló vezetőiég számára, de meg kell tenni, mert ezt kívánja a várói érdeke. Ilyen szellemben ízületeit meg az űj vezetőiég szanálási javal­lata, amelyet a város főjegyzője készített el és mutatott be a be­helyettesített Braun Károly pol­gármester elnöklete alatt egy­begyűlt váron közgyűlésnek 1935 január 26 án, amint arról annakidején lapunk is beszá­molt. A fentebb említett feledékeny- légről tanúskodik az a körül­mény, hogy ebben a szanálási javallatban sző esik a 170 ezer dolláros MOklÁR kölcsönről a gépüzemek 92 ezer dolláros Moktár kölosönével kapcsolat­ban. A főjegyző javallata sze­rint «a két kölciön ügyében egyszerre kell tárgyalásokat foly­tatni a pénzintézettel s a köten­dő megállapodás alapján az évi törlesztés részletek és kamatok rendezéséhez szükséges összeg az 1936. évtől kezdődően rész­ben a gépüzemek, részben a vá­ros költségvetésében biztosítan- dók». Ezek a tárgyalások azon­ban — amint a következmé­nyekből megítélhető — nem in­dultak meg, jóllehet a közgyű­lés kimondta, hogy jelentőst vár a kölciönök rendezésének ered­ményéről. — Ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Nem megyünk túl a tárgyila­gos kritika határán, amikor meg­állapítjuk, hogy erről a kölcsön­ről s az évi 80—90 ezer pengős törlesztőiről kár volt elfeledkez­ni. Az elmúlt évben ugyanis ez mérsékelte volna azokat az új beruházásokat, amelyeket a vá­ros eszközölt, minden szigorú takarékossági elv ellenére. Az új tervek, a további fejlesztésre vonatkozó törekvések nem ma­radtak a zsebben s az űj veze­tőség a belvárosi utak újjáépí­tésére, a nyilvános illemhelyre, öntöző autóra, a Gőzmalom-telek megvételére, a síkfökúti ügyekre újabb, közel 400 ezer pengőt kitevő kölcsönöket vett tel. El­ismerjük, ezeknek nagy része szükséges volt, de az is bizo- ngos, hogy az időpont kiválasz­tása ugyanúgy nem volt sze­rencsés, mint a nagy beruházá­sok idején, különösen, ha figye­Eger, március 7. (Török Imrét, Hevesvármegye kiváló gyümöloitermesztési in­tézőjét a közelmúltban meghív­ták az Éizakpestvármegyei Gyü­mölcstermelők Egyesületének e- lőadás és vitasorozatára, ahol a vármegye gyümölcstermesztésé­ről tartott rendkívül értékei elő­adást. Az előadáson, amelyet az ország legkiválóbb szakemberei társaságában tartott a hevernie- gyei gyümölcstermesztés agilis újjászervezője, igen [érdekes ér­vekkel döntötte el a szomolyai és egri Pünkösdi cseresznye közt évtizedek őta tartó vitát. Elő­adásának ezt a részét alább kö­zöljük): Van nekünk Hevesmegyében egy igen jeles cseresznye faj­tánk, büszkeségünk, ami egy­magában is indokolttá tenné a cieresznyetermés fellendítését és ez az úgynevezett «Egri pun kösdi* cseresznye. Ez a fajta egyesíti magában az összes jő tulajdonságokat, amit ciak el­várhatunk az igazán jő és hasz­nálható cseresznyétől. Nagysze- mű, szívalakű, apró magú, ke­mény húsú, sötét fekete színű, íze kitűnő, kellemes édes, vala­mi leírhatatlan és meghatároz­hatatlan finom zamattal, hogy aki egyszer megkóstolta, az min­dig csak azt enné. Amellett a szállítást még a legtávolabbi utakra is jől bírja, alig két cen­tembe vesszük a városi háztar­tás elintézetlen terheit. Most már benne vagyunk a bajban. A várói polgársága ag­gódva várja a polgármester és a főjegyző mai budapesti tár­gyalásainak eredményét, egyben azonban jól emlékszik a polgár­mesternek a januári közgyűlés­ben tett kijelentésére, amikor a noszvaji út megépítésére a vá­ros fölvette a 60 ezer pengős újabb transzferkölosönt s ami­kor vitéz Subik Károly meg­kérdezte a polgármestert: Nsm fogják felemelni a pőtadőt? — Nem — jelentette ki a pol­gármester. Nem tudjuk, hogy a város vezetősége milyen megoldásokat talál a 170 ezer dolláros kölcsön részleténekb elállítására, de a vá­rospolgársága a végsőkig ragasz­kodik a pőtadőra vonatkozó polgármesteri Ígérethez, mert ezért a faledékenységért a pol­gárság valóban nem felelős. Dr. Kapor Elemér. timéteres kis [szára pádig leg­főbb ismertetőjele. Ez a fajta, melyet Egerben már nagyon ré­gen ismernek, hogy, hogy nem, sokáig a «Szomolyai« cseresznye nevet viselte. Az a tévhit ter­jedt el róla, hogy ez Szomolya borsodmegyei faluban született, amely Egertől ninoi is messze, — és még ma is nagyon sok termesztő ezen a néven ismeri. Ezt a minden alepot nélkülöző tévhitet leginkább azok szeretik tűzzel-vasial terjeszteni, akik el akarják vitatni Egertől ezt a fajtát. Ebben a kérdésben egy na­gyon régi vitát szeretnék eldön­teni. Mindkét oldalról vannak érvek, amelyek a felületei szem­lélő előtt dönthetetlennek látsza­nak, de a pomológia érvben az a tudomány, amely nem elég­szik meg a felületei és látszó­lagos érvekkel, hanem a fajták eredetét a legalaposabb kutatá­sok alapján állapítja meg és nincs tekintettel semmiféle loká­lis érdekre. A szomolyaiak legfőbb érve az, hogy az ő határukban ter­mesztett cseresznye sokkal szebb, nagyobb, mint az egri határban termett ugyanezen fajtájú cse­resznye. Erről magam is sze­mélyesen meggyőződtem. Tény­leg, ott még az idős fa is gyö­nyörű termést hoiott, mig Eger­ben a 45—50 éves fákon a cie­Felhíváa a vés ebetegségekben, gyomorbajban és elhízásban szenvedőkhöz. Az olasz «FIUGGI» gyógyvíz or­vosi propaganda osztálya, Budapest, IV., Petőfi Sándor utca 2—4 (vidéki vezérképviselet: Lakos Andor Kecs­kemét, Rákóczi-út 17. sz.) mindenki részére, aki az alábbi három kér­désre megfelel, DÍJMENTESEN és KÖLTSÉGMENTESEN leírást ad az illető részére megfelelő eseten­kénti és egyénenkénti diéta elkészí­tési módjáról. A három kérdés, melyre legjobb a választ a háziorvossal való előze­tes megbeszélés után megadni, a kővetkező: 1. A beteg súlya, 2. a diéta neme (sok sav, kevés sav, vesekő), 3. a beteg Ízlésének megfelelő ételek. reszoye apróbb volt, mint Szó- molyán. Magam is ingadoztam, mig azután a véletlen rávezetett a nagyon is érthető magyarázat­ra. A szomolyai izőlőmunbások úgy 60—70 övvel ezelőtt ezt a fajta cseresznyét átvitték Eger­ből Szomolyára és ott kizárólag erdőirtásba, tehát egy fordított, alaposan humuszos, táplálékban gazdag talajba került, ahol ter­mészetesen sokkal jobb ered­ményt adott, mint 'előző helyén, ahol méghozzá az akkori idők szokása szerint kalapnyi kis gödörbe ültették a fákat ős a trágyázást fölöslegesnek tar­tották. Ugyanakkor azonban Egerben szóló közé is ültettek ilyen faj­tát, fordított földbe, amit a sző­lővel együtt trágyáztak is és ott szembeszökő különbséget lehe­tett tapasztalni ez utóbbi elő­nyére. Ei ez még ma is így van. A gondozott talajú fa Egerben is megadja azt a minőséget, ami Szomolyán az erdőirtásba tele­pített fa termésének sajátja. Ez tehát csak látszólagos érv. Ezzel szemben az egriek érvei a következők : van Egerben egy hegy, úgy hívják hogy «Pün- kö«d»-hegy és ez összefüggés­ben van a (Cseresznyés dűlői­vel. íme a fajta nevének eredete: (Pünkösdi oieresznye.i Valóban, ezen a hegyen meg is találtam azokat az ősrégi fá­kat, amelyeknek életkorát száz évre beosülöm.Ez azonban csak becilé.s De Kállay Zoltán fertői szőlőjéből most három évvel ezelőtt kivágott hat darab ilyen fajtájú cseresznyefa törzsén a 76 éves egri hegybiránk, Kováos András 110 évgyűrűt számolt meg. A Cseresznyés dűlőval összefüggő «Meklány» dűlőből pedig tavaly vágta ki Szilvás! Sándor egri gazda egyik cse­resznyefáját, amelynek törzse még ma is megvan az udvarán, és amelyen én magam számol­tam meg 127 évgyűrűt. Ezzel szemben Szomolyán a legöregebb cseresznyefát 60 évre becsülöm. Kézenfekvő tehát az a tény, hogy a ma meglévő öreg Pün­kösdi Qieresznyefák voltak elő­dei a ma élő szomolyai fáknak és nem megfordítva. S Minden vasárnap délután tea-tánc I | Q a KIS KORONABHN k,"gfi‘,l5gÍgSI • | Szomolyai származású-e az egri „Pünkösdi cseresznye"? TÉLIKERTBEN tánc reggel 6-ig! Halkocsonya 60 fillér. — Hangulatos zene! — Bableves 50 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents