Eger - napilap, 1936
1936-03-08 / 39. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. március 8. hogy 8z ügyet valami módon megpróbálja rendbshozni, ezzel izemben iámét beállította a költiég vetőibe a 66 ezer pengőt, a- miből 56 ezer pengő már nem áll rendelkezésre. Mi történt itt? A tények alapos ismerete él vizsgálata után ctak egyetlen feltevéi marad: a város elfelejt- kezelt a 170 ezer dolláros kölcsönről, a MOKTÁRpedig, látva, hogy követelőle ninci biztosítva, perrel fenyegetőzik. Hogy valóban feledékenylégről van iző ■ hogy ez a feledékenyig komoly következményekkel járhat, az kitűnik az alábbiakból. Amikor Braun Károly polgár- meiter ée Frank Tivadar főjegyző átvették hivatalukat, kijelentették, hogy a legszigorúbb takarékosság jegyében arra fognak törekedni, hogy a várost ■zanálják, tűlyos adőnágait rendezzék. Ez nem mutatkozott könnyű feladatnak ■ egy űj vezetőség részére nem ii volt túlságosan hálái, mert azt jelentette, hogy a város ezentúl csak a legszükségesebb beruházásokra fordíthat gondot, tehát meg kell tartóztatnia magát ős a jövőre vonatkozó kisebb, vagy nagyobb szabású terveit a zsebében kell tartania mindaddig, míg azok megvalósítását lehetővé teszi a városi háztartás kedvezőbb helyzete és a polgárság tsher- bírő képességének megerősödése. Megállni és az eddigi eredményeket kifizetni — nem valami örvendetes kötelesség űj tervekkel hivatalt foglaló vezetőiég számára, de meg kell tenni, mert ezt kívánja a várói érdeke. Ilyen szellemben ízületeit meg az űj vezetőiég szanálási javallata, amelyet a város főjegyzője készített el és mutatott be a behelyettesített Braun Károly polgármester elnöklete alatt egybegyűlt váron közgyűlésnek 1935 január 26 án, amint arról annakidején lapunk is beszámolt. A fentebb említett feledékeny- légről tanúskodik az a körülmény, hogy ebben a szanálási javallatban sző esik a 170 ezer dolláros MOklÁR kölcsönről a gépüzemek 92 ezer dolláros Moktár kölosönével kapcsolatban. A főjegyző javallata szerint «a két kölciön ügyében egyszerre kell tárgyalásokat folytatni a pénzintézettel s a kötendő megállapodás alapján az évi törlesztés részletek és kamatok rendezéséhez szükséges összeg az 1936. évtől kezdődően részben a gépüzemek, részben a város költségvetésében biztosítan- dók». Ezek a tárgyalások azonban — amint a következményekből megítélhető — nem indultak meg, jóllehet a közgyűlés kimondta, hogy jelentőst vár a kölciönök rendezésének eredményéről. — Ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Nem megyünk túl a tárgyilagos kritika határán, amikor megállapítjuk, hogy erről a kölcsönről s az évi 80—90 ezer pengős törlesztőiről kár volt elfeledkezni. Az elmúlt évben ugyanis ez mérsékelte volna azokat az új beruházásokat, amelyeket a város eszközölt, minden szigorú takarékossági elv ellenére. Az új tervek, a további fejlesztésre vonatkozó törekvések nem maradtak a zsebben s az űj vezetőség a belvárosi utak újjáépítésére, a nyilvános illemhelyre, öntöző autóra, a Gőzmalom-telek megvételére, a síkfökúti ügyekre újabb, közel 400 ezer pengőt kitevő kölcsönöket vett tel. Elismerjük, ezeknek nagy része szükséges volt, de az is bizo- ngos, hogy az időpont kiválasztása ugyanúgy nem volt szerencsés, mint a nagy beruházások idején, különösen, ha figyeEger, március 7. (Török Imrét, Hevesvármegye kiváló gyümöloitermesztési intézőjét a közelmúltban meghívták az Éizakpestvármegyei Gyümölcstermelők Egyesületének e- lőadás és vitasorozatára, ahol a vármegye gyümölcstermesztéséről tartott rendkívül értékei előadást. Az előadáson, amelyet az ország legkiválóbb szakemberei társaságában tartott a hevernie- gyei gyümölcstermesztés agilis újjászervezője, igen [érdekes érvekkel döntötte el a szomolyai és egri Pünkösdi cseresznye közt évtizedek őta tartó vitát. Előadásának ezt a részét alább közöljük): Van nekünk Hevesmegyében egy igen jeles cseresznye fajtánk, büszkeségünk, ami egymagában is indokolttá tenné a cieresznyetermés fellendítését és ez az úgynevezett «Egri pun kösdi* cseresznye. Ez a fajta egyesíti magában az összes jő tulajdonságokat, amit ciak elvárhatunk az igazán jő és használható cseresznyétől. Nagysze- mű, szívalakű, apró magú, kemény húsú, sötét fekete színű, íze kitűnő, kellemes édes, valami leírhatatlan és meghatározhatatlan finom zamattal, hogy aki egyszer megkóstolta, az mindig csak azt enné. Amellett a szállítást még a legtávolabbi utakra is jől bírja, alig két centembe vesszük a városi háztartás elintézetlen terheit. Most már benne vagyunk a bajban. A várói polgársága aggódva várja a polgármester és a főjegyző mai budapesti tárgyalásainak eredményét, egyben azonban jól emlékszik a polgármesternek a januári közgyűlésben tett kijelentésére, amikor a noszvaji út megépítésére a város fölvette a 60 ezer pengős újabb transzferkölosönt s amikor vitéz Subik Károly megkérdezte a polgármestert: Nsm fogják felemelni a pőtadőt? — Nem — jelentette ki a polgármester. Nem tudjuk, hogy a város vezetősége milyen megoldásokat talál a 170 ezer dolláros kölcsön részleténekb elállítására, de a várospolgársága a végsőkig ragaszkodik a pőtadőra vonatkozó polgármesteri Ígérethez, mert ezért a faledékenységért a polgárság valóban nem felelős. Dr. Kapor Elemér. timéteres kis [szára pádig legfőbb ismertetőjele. Ez a fajta, melyet Egerben már nagyon régen ismernek, hogy, hogy nem, sokáig a «Szomolyai« cseresznye nevet viselte. Az a tévhit terjedt el róla, hogy ez Szomolya borsodmegyei faluban született, amely Egertől ninoi is messze, — és még ma is nagyon sok termesztő ezen a néven ismeri. Ezt a minden alepot nélkülöző tévhitet leginkább azok szeretik tűzzel-vasial terjeszteni, akik el akarják vitatni Egertől ezt a fajtát. Ebben a kérdésben egy nagyon régi vitát szeretnék eldönteni. Mindkét oldalról vannak érvek, amelyek a felületei szemlélő előtt dönthetetlennek látszanak, de a pomológia érvben az a tudomány, amely nem elégszik meg a felületei és látszólagos érvekkel, hanem a fajták eredetét a legalaposabb kutatások alapján állapítja meg és nincs tekintettel semmiféle lokális érdekre. A szomolyaiak legfőbb érve az, hogy az ő határukban termesztett cseresznye sokkal szebb, nagyobb, mint az egri határban termett ugyanezen fajtájú cseresznye. Erről magam is személyesen meggyőződtem. Tényleg, ott még az idős fa is gyönyörű termést hoiott, mig Egerben a 45—50 éves fákon a cieFelhíváa a vés ebetegségekben, gyomorbajban és elhízásban szenvedőkhöz. Az olasz «FIUGGI» gyógyvíz orvosi propaganda osztálya, Budapest, IV., Petőfi Sándor utca 2—4 (vidéki vezérképviselet: Lakos Andor Kecskemét, Rákóczi-út 17. sz.) mindenki részére, aki az alábbi három kérdésre megfelel, DÍJMENTESEN és KÖLTSÉGMENTESEN leírást ad az illető részére megfelelő esetenkénti és egyénenkénti diéta elkészítési módjáról. A három kérdés, melyre legjobb a választ a háziorvossal való előzetes megbeszélés után megadni, a kővetkező: 1. A beteg súlya, 2. a diéta neme (sok sav, kevés sav, vesekő), 3. a beteg Ízlésének megfelelő ételek. reszoye apróbb volt, mint Szó- molyán. Magam is ingadoztam, mig azután a véletlen rávezetett a nagyon is érthető magyarázatra. A szomolyai izőlőmunbások úgy 60—70 övvel ezelőtt ezt a fajta cseresznyét átvitték Egerből Szomolyára és ott kizárólag erdőirtásba, tehát egy fordított, alaposan humuszos, táplálékban gazdag talajba került, ahol természetesen sokkal jobb eredményt adott, mint 'előző helyén, ahol méghozzá az akkori idők szokása szerint kalapnyi kis gödörbe ültették a fákat ős a trágyázást fölöslegesnek tartották. Ugyanakkor azonban Egerben szóló közé is ültettek ilyen fajtát, fordított földbe, amit a szőlővel együtt trágyáztak is és ott szembeszökő különbséget lehetett tapasztalni ez utóbbi előnyére. Ei ez még ma is így van. A gondozott talajú fa Egerben is megadja azt a minőséget, ami Szomolyán az erdőirtásba telepített fa termésének sajátja. Ez tehát csak látszólagos érv. Ezzel szemben az egriek érvei a következők : van Egerben egy hegy, úgy hívják hogy «Pün- kö«d»-hegy és ez összefüggésben van a (Cseresznyés dűlőivel. íme a fajta nevének eredete: (Pünkösdi oieresznye.i Valóban, ezen a hegyen meg is találtam azokat az ősrégi fákat, amelyeknek életkorát száz évre beosülöm.Ez azonban csak becilé.s De Kállay Zoltán fertői szőlőjéből most három évvel ezelőtt kivágott hat darab ilyen fajtájú cseresznyefa törzsén a 76 éves egri hegybiránk, Kováos András 110 évgyűrűt számolt meg. A Cseresznyés dűlőval összefüggő «Meklány» dűlőből pedig tavaly vágta ki Szilvás! Sándor egri gazda egyik cseresznyefáját, amelynek törzse még ma is megvan az udvarán, és amelyen én magam számoltam meg 127 évgyűrűt. Ezzel szemben Szomolyán a legöregebb cseresznyefát 60 évre becsülöm. Kézenfekvő tehát az a tény, hogy a ma meglévő öreg Pünkösdi Qieresznyefák voltak elődei a ma élő szomolyai fáknak és nem megfordítva. S Minden vasárnap délután tea-tánc I | Q a KIS KORONABHN k,"gfi‘,l5gÍgSI • | Szomolyai származású-e az egri „Pünkösdi cseresznye"? TÉLIKERTBEN tánc reggel 6-ig! Halkocsonya 60 fillér. — Hangulatos zene! — Bableves 50 fillér.
