Eger - napilap, 1935/2
1935-11-26 / 186. szám
Eger, XLVL évfolyam 186 szám Ä g Ä 6 PILLÉK # Kedd * Trianon 16, 1935 november 26. ELŐFIZETÉSI DU & FQSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPBAi l PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ RPÉNZTÁRI GSEKBSZÁMLA 64.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEQYEl POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGj EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. - TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Vasárnap reggel a vörös tar- ■adalmi egyesületei, testületéi zászlók alatt kitérték az ünneplő Legényegyletet a főszékesegy- bézba a lobogódíszbe öltözött utcákon át. Nemsokára megérkezett Bornemisza miniazter is,aki a templom azentélyében foglalt helyet. Az ünnepi hálaedó szent- miaét Kriston Endre püspök pon- tifikélta nagy papi aegédlettel, evangélium után dr. Holik Sámuel theologtei tanár mosdott nsgyhatáaű azentbeazédet. A főszékesegyházből aL»gány> egylet izékbázába vonult az ünneplő közönség, ahol délelőtt 11 őrskor kezdődött a díszgyűlő». A zsúfolásig megtelt teremben leírhatatlan lelkeaedéat keltett, amikor Bornemisza Géza oldalán derűsen,friss erőben megjelent az Eraekfőpátztor alakja. A magaa vendégek a közönség zúgd tapasi közben foglalták el helyüket. A díszközgyűlést a Legény- egyletj^zenekarának és Kolping- datkőrdnek pompásan egybehangzó száma nyitotta meg Bit* tér Dazeő érseki tanítóképzőin- tézeti tanár, egyleti karnagy vezényletével, majd vitéz Subik Károly pápai prelá'.us, egyleti elnök mondott rövid megnyitó beszédet, megemlékezvén Kol- ping Adolfról, a Legényegyletek megalapítójáról, aki óéiul tűzte ki, hogy az iparostársadalmat kiemelje a porból, műveltségét fokozza ős társadalmi értékének tudatára ébressze. Köszöntötte az Érsekfőpásztort, aki megjelenésével az egyházmegye és Bornemisza Géza minisztert, aki ez egész ország ünnepévé avatta a Legényegylet jubileumát. Ezután a miniszter lépett a pódiumra és a közönség lelkes ünneplése közben a következőket mondotta: Bornemisza Géza iparügyi miniszter az Egri Katolikus Legényegylet jubileumán a llberállzmus bukásáról és a nemzeti újjáépítés feladatairól mondott nagy beszédet Eger, november 26. Az Egri Katolikus Legény- egylet 75 éves jubileumi ünnepségei a város egész társadalmának testvéri együttérzése közepette zajlottak le szombaton és vasárnap. Az ünnep keretei, ■ az a szeretet, amely ezeket a kereteket megtöltötte, ezt mutatja, hogy ebben a városban mindenki nagyra becsüli és nemzet- építő jelentőségűnek tartja a Legényegylet munkásságát a hogy | a magyar sorsközősség gondolata egyre erősebben érvényesül a társadalom rétegei között, negyrészt éppen ennek a munkásságnak következményeként. Az ünnepségnek országos díszt és súlyt adott az a körülmáry, hogy a jubileum alkuiméból Egerbe érkezett Bornemisza Gáza iparűgyi miniszter, aki szívesen vállalta a jubileumi díszközgyűlés ünnepi beszédjét. Szerenád az érseki palota előtt A miniszter szombaton este érkezett meg, egy őrei késéssel, mivel autóját Gyöngyös köze* lében defektus érts. Kíséretében báró Kruhina Károly min. tanácsot, vitéz Pétery István műszaki tanácsos és dr. Tóbiás Kornél min. titkár foglaltak helyet, vitéz Petneháey Antal és dr. An• tat István államtitkárok betegségük miatt nem utazhattak Egerbe. A minisztert dr. Ssmreosányi Lajos pápai trőnállő, érsek látta vendégül. A veciora alatt a Legényegylet cserkészzenekera és Ko’ping-énokkara lampionos ize- j renádot adott az Érsskfőpásztor és vendége tiszteletére. A szitáló eső nem rontotta a derék fiúk lelkesedését, gyönyörűen peregtek le a szerenád számai, amelyek után megjelent ez érseki palota erkélyén a miniszter és mosolyogva köszönte meg ez ünneplést a fényképészek villanófényei közepette. A Legényegylet levente díszruhába öltözött küldöttsége a vacsora folyamán remekművű, egri bikavérrel teli dítzhordót nyújtott át a miniszternek Dudits Béla ifjúsági dékán vezetésével. Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszéde — 1849 május 6-án egy ősrégi rajnamenli városban két rendkívül messze ható esemény zajlott le. Ezen a nepon Marx Károly tartotta Kölo város nagy vigadójának dísztermében hatalmas hallgatóság előtt az első szociáldemokrata szervezet alapítását és ugyanazon a napon, talán ugyanabban az órában Kőin városának egy kis eldugott utcájában tartotta Kolping Adolf két társával az első Katolikus Legányegylet alapítását. — Azokban az évtizedekben ez egész civilizált világ a forrongás lázéban élt. A gazdasági életben akkor kezdett érvényesülni a liberális világfelfogát, amely a haladás ás fejlődés iránytűjévé az egyén szabadságát, korlátlan törekvéseit tette. — De rövid néhány éviized alatt megjelentek ennek az űj gaz- d-ságpolilikai elméletnek árnyoldalai is. Az űj rend szétrombolta azt a patriarcbálts viszonyt, amely évszázadokon keresztül otthonra talált a régi cáh rendszerben. A munkaadóban kiirtotta az embertársa iránt érzett régi beesőiéit és szeretetet és törekvésének rűgójává s célpontjává egyedül a munkán szerezhető hasznot, a hamari vagyon gyűjtést tette. — A másik oldalon a munkái munkájában már csak kizárólag azt a bért látta, amit többé ke- vésbbé békés vagy erőszakos eszközökkel ki tud préselni munkaadójából. Kolping mondta ős ez örökérvényű igazság, hogy a munka nem árúcikk, a munka Istennek legszebb ajándéka, ez ember haladásának, a nemzetek boldogulásának alapja. — A gazdasági liberalizmus alatt szembekerült a munkaadó társadalom a munkával és munkással s ebben a küzdelemben a munkás társadalom került alul. Az emberi munka árűoikk lett, belekerült e kereslet és a kínálat kalmár mérlegébe és valljuk meg őszintén, közprédája lett a gazdaságilag erőiebb tőJ Dyezőknek. — Az elesett és reményeiben megoialaikozott munkás tábor felé két kéz nyúlt ki azon a napon. Egyiket, Marx Károlyét, kétségkívül rendkívül nagy intelligencia, elméleti elgondolások és teoretikus igazságok is vezették. A másikat azonban egy munkában töltött küzdelmes életnek a tapasztalata és a szíve vezette. Ma már a történeti idő távlatából megállapíthatjuk, hogy az első mozgalom, amely zászlajára az osztályharcot, a materialista világfelfogást tűzte, megfelelvén az alantas emberi ösztönök kívánalmainak, hamarosan hatalmas pályafutást írt le. De diadala nyomán kislégületlen- ■ég, kiábrándulás és keserűség fakadt. A másik mozgalom nsm írt le ilyen fényes pályafutást, ez a mozgalom az ember lelkében szunnyadó isteni szikrát akarta fslgyuliasztani és njo- mán a lélek megnemesedése, a munka megbecsülése és a felebaráti szeretetnek megerősödése járt. Nem vitás, hogy az emberi alantas ösztönökre, spekulációkra és nyereségvágyra felépített mozgalomnak meg kellett buknia éa az sem vitás, hogy győznie kellett annak a másik mozgalomnak, amely az ember lelkiségének ápolását tűzte zászlajára. — Kolping meggyőződéssel hirdette azt, hogy az emberiség haladásának, a nemzetek boldogulásának alapja a munka. Da az ember igazi értéket csak akkor produkál, ha beleviszi lelkét a munkába. Ne legyen az ember rideg gépalkatrész, amely lélek nélkül, szív nélkül végzi munkáját, hanem amikor szerszámával a kezében verejtékét hullatja, jusson eszébe az, bogy nem az ö béréért, hasznáért van az a munka, hanem az egész emberiség boldogulásáért és fejlődéséért. A szeretet — mondja Kolping — tulajdonképpen a leghatalmasabb szociális erő a főidőn, egyedül ez tudja begyóHálaadó mise és díszközgyűlés
