Eger - napilap, 1935/2
1935-11-26 / 186. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. november 26. gyíiani azokat a sebeket, amelyeket az ember a létért valő küzdelemben napről-napra kap. Ebből a szeretetből fakadhat a foglalkozáa megbecsülése, a munkakedvnek növekedése, embertársainknak megbecsülése éa a munka eredményének tisztességes biztosítása. Ebből a azeretetből fakad a tiszta erkölcs, a családi élet tisztasága és az igazi, mélyen érzett hazaszeretet. Kol- piog e tevékeny szeretet jegyében vezette át az iparos ifjúságot problémáinak minden részletén azért, hogy belőlük — három szóban kifejezve — tisztességes iparost, tisztességes honpolgárt és tisztességes családapát neveljen. — Eolpingnak az az elgondolása, mikor a vallásos elv mellé a gyakorlati praktikum elvét majdnem egyenrangúan hozzákapcsolta, egészen természetes volt. Mert az egyéniség, a világszemlélet, a gondolkozás kialakulásánál mindenkor a vallás a legfontosabb, viszont csakis az emelkedett szellemű iparos tudja szeretni a munkáját, ennek a lelkében lehet felébreszteni a hivatás öntudatát. Ezeket az irány- eszméket a Katolikus Legényegyletek terjesztették szél az egész világon. Mert ez a mozgalom is világmozgalommá fejlődött, a- melynek jelentőségét, jogosságát, eredményeit nemcsak az egyházi éa hozzájuk közelálló világi emberek, hanem merem állítani — az egészséges erkölcsi alapon álló államhatalom is szivén viseli és megbecsüli, — Ennek a nagyjelentőségű mozgalomnak gyönyörű hajtása az egri Katolikus Legénylet, a- melynek 75 éves jubileumát ünnepeljük. Ez az ünnep az én meggyőződésem szerint jelentőségében túlmegy ezeken a falakon, de túlmegy a város határain is, mert ez a magysr ipa- rosifjuság és általában az ifjúság boldogulásának problémája, amely minden állam gondoskodásának feladata. Természetes, — maga Kolping is írta — hogy a legényegyletekkel mint szervezetekkel nem lehet az iparosság összes problémáit megoldani, hanem szükség van még az államhatalom és a társadalom széles rétegeinek megértő támogatására is. De viszont állítom, hogy a Kát. Legéoyegyesületek és a zászlójukra írt eszmék nélkül nem lehet megoldani a problémákat. — Éppen ezért mint a magyar királyi kormány iparügyi minisztere őszinte meleg szeretettel köszöntőm az Egri Katolikus Legényegyletet jubileuma alkalmából. Köszönöm fáradhatatlan munkásságát, amelyet tagjainak erkölcsös nevelésére és továbbképzésére fordított. A mai nehéz gazdasági viszonyok között, amikor ez egyik oldalról a technika folytonos tökéletesedése, a másik oldalról pedig a vásárló képesség súlyos csökkenése fenyegeti az iparos társadalmat, a kormánynak kétszeres feladata, hogy ezt az iparos társadalmat megnevelje, hogy munkájának ne munkása hanem művésze legyen. Da meg kell tanítani, hogy ne csak munkás legyen, hanem okos józan kereskedő is, aki vevőkörét meg tudja tartani helyes kalkulációval. — A magyar ifjúságnak, legyen az bármilyen foglalkozású, rendkívül súlyos örökség szakadt a vállára. Nehéz a boldogulása, többet kell tanulnia mint apáinak és mikor megszerzi az obsito*, legyen az mesterlevél, vagy diploma, akkor a legnagyobb kétségbeeséssel nézhet jövője elé. Erre az ifjúságra épen ezért súlyosabb feladat háramlik s hogy ennek meg tudjon felelni, el kell sajátítania a több tudást, meg kell ecéloznia jellemét, erősítenie hitét. Kolping Adolffal együtt vallom, hogy ápoljuk a jót, a nemest a nemzet lelkében, mert ha mindazt a jót és szépet, ami nemzetünk lelkében rejlik, napvilágra hozzuk, nemzetünk első lehet az egész világon. — Én bízom abban, hogy az Egri Katolikus Legényegylet ez elmúlt dicső 75 esztendős múlt után a jövő elkövetkezendő nehéz éveiben is lankadatlan buzgalommal és kitartással fog haladni Kolping eszméinek nyomán. Ezért szívem egész melegével üdvözlőm a Legényegyletet e nagyjelentőségű napján. Üdvözlöm a vezetőséget és minden tagját. Isten áldja a tisztes ipart! A miniszter beszédét percekig zúgó teps követte, majd a dalkör a zenekar kíséretével, Kádár László tanító vezényletével a legényegyleti indulót énekelte el fegyelmezetten éa nagy tudással, Veress Sándor egyleti tag Mindszenty Gedeon «Szeretet unokáihoz» című versét szavalta el lelkesen, a Kolping Dalkör pedig finom motivumű, értékes énekszámot adott elő, végül dr. Petro Kálmánné megkoszorúzta az Egylet zászlaját. A Legényegyletben húsz évet eltöltött tagok és a legmunkásabb tagok jutalmazása során vitéz Subik Károly pápai prelátus, kanonok, egyleti elnök bejelentette, hogy az Érsekfőpásztor Kusner István másodelnököt a jubileum alkalmából érseki tanácsossá nevezte ki. Az elnök azonnal átnyújtotta a kinevezési okmányt és a piros cingulust a következő szavakkal: soha nagyobb örömmel nem teljesítettem főpásztori parancsot. — A kitüntetett másodelnököt meleg szeretettel hosszasan ünnepelte a közönség. Ezután Köhler Imre főtitkár felolvasta a kitüntetettek neveit. Vitéz Subik Károly elnök zárszavaiban megemlítette, hogy a régi liberális világban egy miniszteri ajtónálló sem méltatta volna elismerésre a Legényletek hatalmas nevelő munkáját, amelyet most maga a miniszter állít példaként az ország iparostársadalma és a nemzet közvéleménye elé, végül buzdította az ifjúságot a kolpingi eszmék szellemében valő további munkálkodásra. A díszközgyűlés után ez ipar- ügyi miniszter az Érsekfőpász- torral és vitéz Subik Károllyal együtt megtekintette a L?gényKözebéd a Délben egy órakor kétszázét ven terítékes bankett volt a Koronában, ahol az első pohárköszöntőt dr. Petro Kálmán or- szággyűlési képviselő mondotta a pápára és a kormányzóra. Vitéz Subik Károly a minisztert köszöntötte fel, Válent Miklós alelnök pedig az Érsekfőpásztor, vitéz Subik Károly és dr. Petro Kálmán egészségére ürítette poharát. Bornemisza Géza iparügyi miniszter pohárköszöntőjében az ifluség és a társadalom östzefoegylet gyönyörű székházának termeit, a tanoncotthont, cserkészek munkáját és csodálatának Bdott kifejezést a hatalmas kultúrintézmény láttán. Távozóban a mesteregylet helyiségébe ment a miniszter, ahol a város iparos- mesterei nevében Lanther János elnök üdvözölte őt keresetlen szavakkal. A miniszter válaszában kijelentette, hogy alaposan ismeri a kézműiparosság panaszait ős kötelességének tartja, hogy sürgetés nélkül orvosolja azokat. — Az ország első iparosa akarok lenni — fejezte be szavait Bornemisza Géza, akit a mesterek küldöttsége lelkesen megéljenzett. Koronában gésának szükségességét hangoztatta. Kell, hogy az értelmiség lehajoljon az iparos és földműves társadalomhoz és műveltségének kinoseit széles körben adja tovább. Ez a munka már megkezdődött és ennek köszönhető, hogy ma már a gyáriparnál is egy uj generáció van növekedőben, a nemzeti eszmék szolgálatában. A kőzebéd végeztével a miniszter, kíséretével együtt elutazott Egerből. A miniszter által szűkített keretek között indulhat osak meg Eger téli inségakeiója Milyen ínségmunkák maradnak el az eredeti tervezetből. — A város kérni fogja az elmaradt államsegély kiutalását Eger, november 25. Egtr város téli ínségakciójának költségtervezete, mint ismeretes 80.000 pengős államsegéllyel számolt és ennek megfelelően készült el az akció munkaprogramja is. Az államsegélynek 40.000 pengővel történt redukciója új költségterv készítését tette szükségessé és a szükebb keretnek megfelelően az ínség- segítés keretében elvégzendő munkaprogramot is kisebbíteni kellett. Az átdolgozott költségéé munkatervezetet a legutóbbi városi közgyűlésen ismertette Frank Tivadar főjegyző. Az új tervezet munkabérekre 46 ezer pengőt irányoz elő, szellemi szük- sőgmunkőra 9000 pengőt, itt a redukció 20.000 pergő. A síkfő- kuli nyaralőtelep munkálatainál ezzel szemben 15000 pengőről 24 ezerre emelkedést mutat a szükséglet. Faiskola, minta gyümölcsös, legelő fásításra a régi 12,000 pengőt irányozták elő, a Hadnagy- utca oiatornázási és építési költségét ezerről ötezerre emelték, a Szépasszonyvölgyi út építésére új tételként 1000 pengőt vettek fel, a makadam utak karbantartására felvett összeget 3000 pengővel kellett apasztani, a háziipari foglalkoztató szükségletét továbbra is 3000 pengőben irányozták elő, a Polgári Lövölde fejlesztésére 500 pengővel, a cserkészparkra is 500 pengővel kevesebbet irányoz elő a költségterv. A népkonyhák költségvetését 7000 pengővel, a napközi otthonét 2500, a munkaképtelenek tásaogatására irányzott összeget 8000 pengővel, a kisebb kiadások tételét 1000 pengővel csökkenti a módosított költségterv. Teljesen törölni kellett a várásatás 5000 pengős, a felsőtár- kányi nyaraló 4000, a városi múzeum 2000, a gyógyfürdők 2000, a diákszálló 1500. a szérű# kertek 2000, a parkosítás 1000, az Agyagos utca 500 pengőben eredetileg előirányzott összegeit. Ilyenformán az inségakció 137 ezer pengőben előirányzott szükséglete 97 ezer pengőre olvadt le. Ez az összeg semmiképpen sem lesz elegendő annak a nagyra nőtt ínségnek a leküzdésére, a- mely az elemi károk által sújtott
