Eger - napilap, 1935/2
1935-09-03 / 139. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. szeptember 3. FeröEcrendisk templom leak fei javíláss, sétányok létesítése, utak fenntartása éi burkolása, végül a mátrafflredi út kockakövezéséhez való hozzájárulás. A letárgyalt pontokat a kép* viselők minden változtatás nélkül elfogadták. A pőtsdő to vábbra is a tavaly felemelt 52 százalék lesz. Az ülés vígé i dr. Kossá Lajos ügyvéd feifcgáiolta a pótköltségvetés tárgyalása során az erdóhivatalnál mutatkozó kiadási többletet és kérte a polgármestert, utasítsa Tőrök Miklós erdőmérnököt, hogy a jövőben ne lépje át az elfogadott költségvetési keretat. Ebben az évben már elkészül Egerben a tüdő- és nemibeteg- gondozó intézet Az állam eddig nyolc ezer pengőt adott az intézet céljaira. A Panakoszta házat átalakítják. Eger, szeptember 2. Közel öt év állandó sürgetése után ez idén elkészül Egerben a tüdő és nemibeteggondoző intézet. Az intézet létesítésére többféle terv merült fa), azonban egyik sem került megvalósításra, részben a felmerült kritikák, nagyobb részben az anyagiak hiánya miatt. A város vezetősége ebben ez évben nagy energiával fogott hozzá, hogy a két elterjedt nép betegség megfékezésére szolgáló közhaiZQŰ intézményt tető siá hozza. Ez az igyekezet azonban ismét meghiúsult volna, ha ez állam nem nyújt enyagi segíl- séget és nem helyez kilátásba még további támogatást. Ebben az évben a város nyolcezer pengőt kapott a negtigondozásra, s ígéretet kapott további segély folyósítására a tüdógondozás céljaira. A két, egyesített intézmény elhelyezésére a város a Pans- koszta házat jelölte ki, amelyet erre a célra megfelelően átalakítanak. A tüdő éB nemibeteg gondozást az épület földszintjének keleti részén helyezik el és ezt a részt az udvarra teljesen elfelezzék ez emeletig. Az inté zet számára bejárást nyitnak az épületbe a Szervita u ct felöl, a bejárás a folyosóra nyi Ük, ebonnen be lehet jutni a gondozó intézet két külön helyiségébe egy előtéren keresztül. Ez ez átalakítás nem érinti a Panakoszta házban már eddig elhelyezett kulturális és társadalmi egyesületek helyzetéi, mert míg a földszinten megvannak a Honsz ős a froatharcosok hivatalos helyiségei, ez emeleten együttműködik az Egri Dalkör és a Thália Egri Színjátszó Társaság az újonnan alakult Városi Zeneiskolával, amelynek igazgatója Főgelné Kaufmann Eamy nagy gondot kíván fordítani a barátságos közös munkára Eger kultúrája érdekében. A Panakoszta ház átalakítási munkálatára a város moat hirdette meg a versenytárgyalást szeptember 6 i határidővel, úgy, hogy még ebben az évben megnyílik a tüdő és nemibeteggou- dozö intézet. Zeneiskola Gyöngyösön Gyöngyösön szeptemberben | megkezdi a működését az államilag engedélyezett zeneiskola. A zeneiskola létesítését évekkel ezelőtt már megkísérelték, de állami és várod támogatás nélkül a személyi és dologi kiadásokat pusztán tandíjakból előteremteni nem lehetett. A ma is fennálló pénzügyi nehézségeket átmenetileg úgy hidalják át, hogy Budapestről utaznak 1« a tanárok azokon a napokon, amelyekre zeneoktatást vállaltak, mindaddig, míg az iskola any- □yira megerősödik, hogy hely- hezkötött tanerőket is tud alkalmazni. Az iskola létesítésével kapcsolatban Gyöngyös várostól is kértek pénzbeli és egyéb támogatást. A kérelem eddig nem nyert elintézést, mert a képviselőtestület előkészítést rendelt el, ezzel kapcsolatban azonban megindult a harc, eiőbb a váró| si támogatás mellett, vagy ellen, újabban azonban a vita már az iskola létesítésének, vagy megbuktatásának kérdőiére csapott át. A városi támogatás kérdésében felmerült gazdasági aggályokkal foglalkozni nem kívánok, az Gyöngyös város képviselőtestületére tartozik, de foglalkoznom kell magának az is- bolánck a létesítése kérdésével ■ azokkal az argumentumokkal, melyekkel ezt a nemes tervet megbuktatni akarják. Kifogásolják, hogy a tanerők Budapestről járnak le tanítani. Az argumentálás nem oda visz, hogy a helyhszkötés feltételeit kell megteremteni, — igaz, hogy ez ma még lehetetlen — hanem oda, hogy nem kell zeneiskola, mert nem lehet a tanárokat helyhez kötni. Szerintük nem tud tanítani az a tanár, aki az úton elfáradva fog neki a tanításnak. Erre csak annyit: a legnagyobb művészek egy fél életen át utaznak ■ mégis a legbiválóbbat tudják produkálni. S hányán utaznak a vidékről a fővárosbe, hogy ott zenét tanuljanak! A két órás vasúti utazás egyetlen zenetanárt sem t^sz munkaképtelenné, amint például nem válik képte- i lenné a Kúrián való tárgyalásra a gyöngyösi ügyvéd azáltal, hogy a tárgyalás napján utazik a fővárosba. Jogosultabb volna a kifogás, hogy az iskola mellőzi a helyi tanerőket, ha az igaz volna. A helyzet azonban az, hogy az iskola a legnagyobb örömmel lát minden arra képesített helyi tanerőt, nemcsak azért, mert ez ez intézményt népszerűvé teszi, de azért is, mert célja az iskolának helyhez kötni a tanerőket, amint csak az anyagiak ezt megengedik. Az azonban igaz, hogy nem lehet tanerőnek alkalmazni ezt, akinek nincs meg rá a törvény által előírt képesítése. És itt jutunk el oda, ahol a kérdés megfordul. Sokaknak álláspontja az, hogy egy zeneiskola elvenné a helyben működő zeneoktatók kenyerét, vagy legalább is megnehezítené megélhetésüket. A zeneiskola nem monopolizál, amint monopolizálnának az ügyvédek, vagy iparosok, ha ugyan meg i tudnák akadályozni a zugírásza- tot és a kontárkodást; a zeneiskola tanítja azokat, akik magasabb zenei képesítést igényelnek, de nem akadályozza meg, hogy szerényebb igényeket oly oktatóknál elégítsenek fai, akik a magasabb oktatásra képesítve nincsenek. Azoknak, akik a zeneoktatókat féltik és sajnálják, szíves figyelmükbe ajánlom,hogy hogy más is van itt féltenivalő: azok, akik akár gyönyörűiégük- re, akár kenyérkereset céljából zenei képesítésre törekszenek és mert itthon nem kaphatják meg vagy idegenben keli drága pénzért ianultiob, vagy fel kell hagyniok a tanulással. Pátzay János. 5 őeci rum, betöréses lopás, 1—1 éui börtön és Z éui fegyház Két gyöngyösi fiatalember és egy markazi géplakatos bűnügyi krónikája az egri törvényszék előtt. A történet, amelynek végére a törvényszék most tett pontot, egy egészen szabályszerű kölcsönügylettel kezdődött: Cserei Imre 21 éves gyöngyösi iparos- segéd 40 pengőt kért kölcsön Székely János 28 éves gyöngyösi gyümölcikereskedőtől, azzal a felületes kikötéssel, hogy tíz napon belül visszafizeti. Elmúlt azonban negyven nap és negyven éjjel anélkül, hogy Cserei eleget tett volna adóéi kötelezettségének. Székely hiába járt a nyakára és rendezett hangos jeleneteket, Cserei a passzív ellenállás langyos nemtörődömségét mutatta és —nem fizetett. Egy ízben tanúja volt az adós és hitelezd közelharcának Demeter István 32 éves markazi géplakatos, aki úgy látszik titokban nagy emberbarát, és a faét perlekedő felet meghívta egy gyöngyösi iialmérésb9, ahol is némi kortyolgató* után lecsillapodtak. Még inkább elfelejtették a köztük 40 pengőért dűlő harcot, mikor a markazi géplakatos fölényesen így igazította a beszéd sorát: — Kár azért a rongyos negyven rupőért két jő embernek annyit marakodni. Tudnék négy olyan ötletet, hogy abból a tízszerese is kitelnék. A két ember feszülten figyelte a kinyilatkozást. A roppant mar- bazi lakatos életuntán folytatta: — Először is ki lehetne fosztani a domoizlői postahivatalt. Másodszor él Domoszlőn egy amerikai magyar, aki nemrég jött haza igen jő társaságban (dollárokkal). Harmadszor ez abasári posta küldönce se paly- vát hord a táskájában. Végül és negyedszer a markazi pap, vagy jegyző lakásában is akadna ezemrevalő apróság. Előre is kijelentem azonban, hogy én a domoszlői üzletek lebonyolításánál nem lehetek jelen, mert odavaló vagyok és könnyén felismernének. Mire a beszédben ideért, a kéttagú hallgatóság főzve volt és boldogan parolázva szövetkeztek. Az elfogyasztott rum hatása kétségtelenül bizonyítható. Általában csak rummal kezdték ezentúl. Mikor elindultak a domoszlői pőstahivatal kifosztására két decit ittak. Demeter a huncut kováoi, csak a falu száléig kísérte őket. Székely és Cserei kéz a kézben, mint bét ártatlan kiránduló maguhrahagyatva érdeklődtek a falu nevezetességei után. Azonban olyan tokára találták csak meg a postát, hogy akkorra a rum kipárolgotl a fejükből a bátorsággal együtt és bávatagon bődorogtak vissza Demeterhez, aki kellő pedagógiai tanácsokkal látta el őket a jövőre, ó-bosnyák stílusban. Ékkor derült ki, hogy Demeter rajzolni is tud.Lerajzolta ugyanis a markazi tanító lakását, a lakásban lévő postahivatal beosztásával együtt. Űrnapján dupla-
