Eger - napilap, 1935/2
1935-08-22 / 132. szám
ja EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. augusztus 22. 2 gye, amennyiben az egyik megürült alelnöki izéket Hirling Gyula hatvani paranctnokbal töltötték be, Alföldi Béla dr. a hevesi ét Síőke Benedek, a hatvani járás tűzrendészed felügyelője pedig tagja lett az or- ■zégoa választmánynak, ahová különben egyhangú lelkesedéssel választották be Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselőt is. Mindent összegezve, megállapíthatjuk, hogy a hevesmegyei tűzoltók országos viszonylatban is »kivívták az egri nevet« az egész ország színe előtt. 100 vágón vámmentes tengerit oszt ki a kormány Heves vármegyében Rz igényléseket sürgősen be kell jelenteni Eger, augusztus 21. Az ország takarmány ellátásának folyamatos biztosítása és ezzel kacciolatban az állathizlalás rentabilitásának további fenntartása érdekében a földmive- lési miniszter olcsó vámmentes tengeri beszerzését teszi lehetővé az állattartó gazdáknak. Heves- vármegyének 100 vagon vámmentes tengeri jutott s a rendeltetési állomáson mázsánkint 13 pengőbe bérül. Vámmentes tengeriben mind azok részesülhetnek, akiknek hizlalás alatt álló sertéseik és szarvasmarháik vannak s tengeriszükségletük október köze péig nem lesz elegendő. 50 mázsán felüli igénylést közvetlenül és azonnal Heverne- gye gazdasági felügyelőségénél (Vármegyeháza) kell jelenteni, az 50 mázsán ;aluli mennyiséget pedig a községi elöljáróságok útján kell igényelni. A tengeri leszállítása csak az előzetes kifizetés után történhetik meg. Az ár beszedését, az árú kiosztását a községi elöljáróságok végzik. Az akció gyors lebonyolítása a gazdák érdeke, ezért bz igényléseket azonnal beadni kívánatos. Helytörténelmi társulatok alakulnak a vidéki városokban Eger, augusztus 21. Hőman Bálint kultuszminiszter fgyik múlt évi beszédével kapcsolatban a vidéki történetírók nagyrésze elhatározta, hogy városonként és megyénként történelmi társulatokat szervez, minden társulat évkönyvet ad ki, melyben évről-évre kőzlik az egyes városok és megyék történetének újabban feltárt részleteit. A társulatok tagjai egyrészt történet- és földrajztanárokból, tanítókból, másrészt a történélmet kedvelő érdeklődőkből mun' kaszervezeteket létesítenek. Az előkészületi munkálatokból arra lehet következtetni, hogy a 25 vármegye, 11 törvényhatósági és 45 megyei város közigazgatásának vezetői a szakemberekre, történetkutatőkra támaszkodva már szeptemberben megalakítják a Helytörténelmi Társulatokat és karácsony körül megbízottjaik megtartják az első halytörténelmi módszeres nagygyűlést egyik vidéki városban. Az Egri Ügyvédi Kamara vasárnap tartja közgyűlését Hatvanban és állást foglal az új ügyvédi rendtartás tervezetével kapcsolatban Vaskos kötetre terjed a tervezet bírálatának anyaga Az űj ügyvédi rendtartás tervezetének az ügyvédségre nézve rendkívül súlyos rendelkezései az egész magyar ügyvédi társadalomban nagy izgalmat keltettek. Különösen a kaució és ügyvédi zárt szám bevezetésének gondolata okozott nagy ellenkezést és váltott ki élénk tiltakozást. Az Egri Ügyvédi Kamarát és tagjait is nBgy mértékben foglalkoztatta a kérdés, de a Kamara vizsgálat alá vette nemcsak az említett két pontot, hanem az egész tervezetet is, a legtüzetesebb részletességgel. A választmány a tervezet megjelenésekor előadókat jelölt ki az egyes részletek feldolgozására s az előadók dr. Alföldi Bála, dr. Barsy István, dr. Erlach Sándor, dr. Schwarcz Dezső és dr. Szabó Szilárd az elmúlt hét végén tartott három választmányi ülésen terjesztették be véleményüket, az egri ügyvédi kar értékes vitájától kísérve. A bírálatot dr. Erlach Sándor, a Kamara titkára foglalja össze. Az előadói javallatok anyaga vaskos kötetre terjed és olyan alapos, lelkiismeretes munka, amely az egri ügyvédek nagy képzettségét és emelkedett jogi szellemét az avatott összeállításban méltán reprezentálja. Az űj ügyvédi rendtartás ü- gyében az Egri Ügyvédi Kamara vasárnap foglal állást Hatvanban, ahol délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart dr. Petro Kálmán elnökletével. A közgyűlés demonstratív jellegű lesz és a Kamara tagjai a vármegye egész területéről összegyűlnek, hogy a tömeg erejével is súlyt adjanak állásfoglalásuknak. Ebből a közgyűlésből a rendtartás bírálatát felterjesztik az igazségügyminiszterhez. Egy régi egri kereskedő tragikus küzdelme a gazdasági válsággal az ideggyógyintézetig Eger, augusztus 21. A Széchenyi-utca fényei üzletsorában egy kirakat nem világít néhány nap óta. Puizia falak, üres polcok, néma csend várja a belépőt a lezárt ajtók mögött. A portál feletti zománc- betűk már nem a tulajdonosnevét jelzik, mert az üzletnek ebben a pillanatban nincs tulajdonosa. A régi tulajdonol: Takács István az ideggyőgyintézet lakója. Egy régi egri keresztény ke- reskedőcsalád küzdelme ért véget tragikus hajótöréssel akkor, amikor az üzlet bezárta ajtaját. Küzdelem a gazdasági válsággal, a mindent elsöprő áradattal — hiába. Takács István ismert, régi kereskedő volt Egerben. Üzlete a legelőkelőbb körök bevásárlási helye, Eger egyik legszebb csemegekereikedéie volt. A szépen elrendezett kirakat megett azonban az utóbbi időben már a romlás árnyéka ült. Csak kevesen tudták ezt az emberfeletti küzdelmet, amely- lyel a tulajdonos magát és üzletét felszínen tartotta. Az üzlet forgalma nem tudta fedezni a nagy terheket, amelyek közadők, boltbér és egyéb formában nehezedtek a tulajdonosra. Takfics István tavaly már a gyümölcskereskedéire rendezkedett be, amiből szépen forgalmazott is. Azonban ez csak átmenetileg javított a helyzeten. Betetőzte a válságot a gyümöci- piac idei helyzete, a magas árak, amelyek a kalkulációt felborították s ettől az egyetlen életlehetőségtől is elütötték a tulajdonost. E hő 17-én aztán megjelent a végrehajtó s olcsó áron dobra verték az üzlet egész berendezését. Takács István családja észrevette, hogy a kereskedő idegeit nagyon megviselte az élettel folytatott küzdelem. Sű!yos apathia jelei mutatkoztak rajta s többször mondta, hogy nem tudja elviselni a katasztrófát. Az árverés utáni napon aztán Takács István idegállopota annyira rósz- szabbodott, hogy orvosi tanácsra beszállították az egyik budapesti ideggyőgyintézelbe. Ezzel a gazdasági válságnak egy újabb hajótöröttje távozott el Eger üz- I leti életéből. Sok kárt okoznak az egri vadfutballisták és sárkány er egetök a villamos vezetékekben A gépüzemek feljelentést tesznek a rendőrségen a veszedelmes helyzet megváltoztatása végett. Eger, augusztus 21. Az utóbbi időben megújult Egerben a békeidők boldog gyerekdivatja, a sárkenyeregetés. A színes papírfoltok meg-meg jelennek, messze a város fölött ■ a járókelők nem egyszer föltekintenek a feszülő kis légi játékokra, könnyű sóhajjal emlékezvén a letűnt, gondtalan gyermekévek szabadságára. Amilyen lírai hangulatot képes felidézni a lengő farkú sárkányok sokasága, ‘olyan hűvösen szemlélik a visszatért divatot a város gépüzemei. Sőt nemcsak hűvösen szemléli, hanem ellenséges magatartást is tanúsít vele szemben, éspedig komoly anyagi okokból, A sárkányeregetést a külvárosi gyermekek kedvelik leginkább s beépített területekről űzik a kellemes szórakozást. Ilyenformán nagyon sokszor megtörténik, hogy a sárkányok zsinegje a villanyvezetékbe akad, a gyermekek vele együtt lerángatják a vezetéket s így tetemei károkat okoznak. Ugyancsak sok a panasz a »vad» futballisták ellen, akik a tihaméri páston rendeznek klubon kívüli mérkőzéseket és a labdával ugyancsak leverik a nagyfeszültségű vezetéket. Ez a helyzet, amellett, hogy káros, veszedelmes is, mert az elszakadt és földrehulló vezetékek könnyen szerencsétlenséget okozhatnak. Éppen ezért a gép-
