Eger - napilap, 1935/2

1935-08-11 / 126. szám

A a* IC FILLÉB Eger, XL VI. évfolyam 126 szám * Vasárnap ♦ Trianon 16, 1935 augusztus 11 ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG : EGER, LICEDM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A Katolikus Nagygyűlés elé Irta Kovács Sándor, az A. C. orsz. titkára Mindössze néhány bét ■ a ma- gyér katolikuiok újra sereg­szemlére sorakoznak.Ezúttal a 26. alkalomnál jönnek össze, hogy megtárgyaljanak életbevágóan foctoa dolgokat, amelyek ugyan látszatra a magyar katolicizmui benaö ügyei, valójában azonban az egéiz nemzetre kiható fon- toiaéggal bírnak, A katolibua negygyűléiek hatalmaz tömege­ket mozgattak meg a múltban a eme hatalmaz tömegek egyetlen hívó azóra (eliorakoznak moat la. Különöien azámítanak a vi­dék megmozdulására, amely az elóző évek folyamán ia bizony­ságot tett megható érdeklődésé­ről éaáldozatkéaziégéről. Fontol ezt megállapítani, mert világos bizonyítok amellett, hogy a vi­dék katolikuiaága a gazdasági leromlás ellenére is ereje minden megfeszítésével ott van, ha a tö­megerő mutatásával meg kell vallani a krisztusi eszmékhez való hűséget. Semmi kétség, hogy ez idén is így lesz: a magyar vidék felsorakozik a katolikus nagygyűlésre. Ez annál is in­kább érthető, mert a nagygyű­lések egész beállítása körül a- mugyis a vidékről jött az az el­gondolás győzött, hogy egy-egy ilyen nagygyűlés ,a múlt szoká­saitól eltérően ne különböző té­mákat vitasson meg, hanem egy gondolatkört jelöljenek meg ala­pos és behatő megbeszélésre. Lapjaink éveken át hangoz­tatták ezt s már az elmúlt év folyamán meg is valósult, amikor Krisztus és a család jelszó mel­lett a család bajait s Krisztus­ban való megújulásának feltéte­leit világították meg országos­nevű szónokok. Ezidén Krisztus és a gyermek a vezető gondolat, eköré csoportosulnak a szóno­kok előadásai. Meg kell állapítani, hogy a múlt évi kBtoükus nagygyűlés­nek lenyűgöző hatása volt. Ez abban látszott meg, hogy az e- gész magyar életen elömlött, mint átütő hatással birő, meg­oldást követelő gondolat a csa­ládvédelem problémája. A par­lamenti viták során, a napilapok cikkeiből stb. az csendül ki, hogy a katolikus nagygyűlés témája megfogta a lelkeket s hatalma alá kerített még olyanokat is, akik különben távolesnek a ka­tolikus életfelfogástól. Az idei nagygyűlés vezető gondolatának is át kell járnia az embereket. Ez azonban osak akkor fog sikerülni, ha a kato­likus tömegek a múltban tapasz­talt megértéssel és áldozatkész­séggel készülnek a nagygyűlésre. fl nehéz uiszonyok ellenére is pontosan fizetik tartozásaikat a gyöngyösi uéöett gazdák Gyöngyös, augusztus 10. Köztudomású, hogy a kora ta­vaszi fagy, a katasztrófába mé­reteket öltött szárazság a gyü­mölcstermést és a főzelékféléket is nagyrészben megsemmisítette. A cseresznyéből, barackból, zöld­bab, zöldborsó, ugorka és para­dicsom eladásából más eszten­dőkben nagyon szépen pénzelő gyöngyösi gazdák az idei nyár derekán úgyszólván bevételi for­rás nélkül maradtak. A felszökő piaci árak csak kis mértékben kárpótolták őket az elmaradt ter­mésmennyiségért i a fogyasztó számára elviselhetetlen drágulás a gazdát voltaképpen nem jut­tatta megszokott jövedelméhez. E i az állapot természetesen a gyöngyösi gazdasági élet vér­keringésének az ütemére is ki­hatással van, s a gazdaközönség révén más esztendőkben lebo­nyolított forgalom az idén telje­sen elmaradt. Nem szerezte még be a gazda a télire szükséges búzamennyiséget, sőt ez elkerül­hetetlen szükségleti cikkek bs- szerzéséről is le kell mondania. Az egyik gyöngyösi pénzintézet vezetőjéhez kérdést intéztünk, hogy az elmaradt jövedelmek a hiteléletben okoztak-e előre nem látható bonyodalmakat. Kérdésünkre a kővetkező vá­laszt kaptuk: az elmaradt jöve­delmek ellenére a védettséggel járó mérsékelt törlesztési és ka­matfizetési kötelezettségüknek a gazdák nagyon dicséretesen pon­tosan eleget tesznek, panaszt inkább azok ellen az áigazdák ellen lehet emelni, akik a gazdai minőséget a védettséggel járó kellemes állapot miatt vették fel, ezek rendetlenül vagy egyáltalán nem teljesítik kötelezettségeiket. fi uárosnak sikerült megállapodnia a vállalkozókkal még néhány bel- uárosi út elkészítésére Ismeretes, hogy a város és az útépítési vállalkozók között tárgyalások indultak meg né­hány belvárosi űt folytatólagos megépítésére, mivel a szükséges műszaki eszközök itt vannak s s az útügy végleges rendezésére eiőbb-utőbb sor kerül. A város a folytatólagos építést csak a vállalkozók hitele útján tudja megoldani, olyanformán, hogy a jelenlegi építés költségeinek tör­lesztése után kezdheti meg a to­vábbi építési hitel törlesztését. A vállalkozók hajlandónak mutatkoztak a feltétel teljesí­tésére ős árajánlatot is tettek, az árajánlatban azonban a je­lenleginél magasabb egység­árakat jelöltek meg tárgyalási alapul. A júliusi közgyűlés a magasabb egységárakat nem tudta elfogadni és elhatározta, hogy tovább tárgyal a vállal­kozókkal. A tárgyalások most eredmény­re vezettek s a vállalkozókkal megállapodás történt, hogy az eredeti egységárban még né­hány utat megépítenek. Egyelő­re ezeknek az utaknak kijelö­lése folyik i három út tekinte­tében már létre is jött a megál­lapodás: ezek az utak: az Ér­sek-, az Újvilág- és a Servita- utcák. Minél előbb meg kell alkotni a tűzrendészeti törvényt! A Gyöngyösi Országos Tűzoltókongresszus is állást foglal a törvény megalkotása érdekében Eger, augusztus 10. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség már idestova hetven esztendeje küzd azért, hogy az országaak legyen tűzrendészeti törvénye, azonban célját eddig a rajta kívül álló okok miatt elérni nsm tudta. Ha szertené­zünk az országban, azt látjuk, hogy nap-nap után pusztító tü­zek teszik tönkre az amúgy is súlyos anyagi gondokkal küzdő lakosságot. Mi ezeknek ez óriási pusztítá­soknak az oka? — A szervezet­lenség, ez, hogy az ország tűz­rendészete ingatag talajon, ren­deleteken épüit fel, amelyeket komolyan csak ott hajtottak vég­re, ahol a tűzoltóságok élén lel­kes és önfeláldozó férfiak állot­tak, akik ha kidőltek a harcosok sorából, sok esetben a iűzrendé izet nagy fáradsággal összehor­dott épülete roskadozni, düle- dezni kezdett, majd később össze­dőlt, vagy jobb esetben teljesen előírói kellett kezdeni a munkát. Szilárd alapra VBn az ország­nak szüksége, törvényre, amely szabályozza a tűzrendészetet minden vonatkozásában, amely alól nem tudnak kibújni se a magánosok, se a hatóságok, leg­kevésbé a tűzkárbiztosító társa­ságok, és ha meg lesz az évti­zedek óta várva várt tűzrendé­szeti törvény, akkor a nemzeti vagyont nem pusztítja oly ha­talmas arányokban az elemi csapás. A közvélemény várja már a törvényt és rendkívül fontos, hogy mindenki a maga erejéhez képest támogassa erkölcsileg az országos tűzoltó szövetség moz-

Next

/
Thumbnails
Contents