Eger - napilap, 1935/1

1935-01-27 / 16. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. január 27. fiz egri Katolikus Legényegylet február Z-án tartja éui közgyűlését SCHMIDTHÄUER - féle A VILÁG LEGJOBB KESERŰVIZE egyben gazdaságosabb is, mert >Igmándi«-ból nem kell pohárszámra inni, negyed- vagy félpohár elég szo­kott lenni. — kapható mindenütt, kis- és nagy üvegekben. Az egészség Á-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. Hízásra hajlamos Uraknál — hölgyeknél Nincsen jobb ellenszer Az „Igmándi“ víznél. Ha betegség környékezi, „Igmándi“-víz megelőzi. A FRANCIA FENYEGETÉS IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. Eger, január 26. Az egri Katolikus Legén;* egylet február 2 án, Gyertya­szentelő Boldogasszony napján tartja 74 ik évi rendes közgyű­lését délután 3 őrekor egyleti dísztermében. Az egri Katolikus Lagényegylet közgyűlését ün­nepi jelentőségűvé emeli az a tény, hogy azon sz egri katoli­kus iparostársadalom vazelőfér- fiai adnak találkozőt egymás­nak s egyetemes érdekeik szol­gálatára és védelmére megvá­A mátrai országos síbajnok- aágok vasárnap fejeződnek be ■z ugrőversenyekkel. Az egész országban, da különösen Gyön­gyösön olyan négy az érdeklő­dés, hogy a rendezőség csak a legnagyobb erőfeszítéssel tud eleget tenni kötelességének. Az ugrőversenyeken kívül a vasárnapi programm nagy ese­ménye Vivianne Hulton svéd világbajnoknő szereplése lesz, aki délután fél 3 órakor bemu­tatót fut a kékesi korcsolyapá­lyán. A sport- és társadalmi élet előkelőségeit vasárnap Puky Árpád dr. polgármester fogad­ja. Egyébként a legutóbbi je­Eger, január 23. Ismeretes, bogy a földművelés­ügyi miniszter előterjesztésére a törvényhozás a mezőgazdasági eselédek felmondási, illetve szol­gálati idejét országosan szabá­lyozta. A törvény még nem jelent meg, de tekintettel arra, hogy egyes gazdasági cselédeknél február elseje a költözködés időpontja, szükséges, hogy a rendelkezés főbb pontjai már most köztudo­másúvá váljanak. A gazdasági éves cselédek szolgálati idejének végződést időpontja általában március hő Sl-ében van megállapítva, mig a juhászra, juhászbojtárra néz­ve szeptember hő 30. napjában, a túlnyomóan szőlő- vagy kert­gazdaságban (dohánykertészet­ben) teljesítendő szolgálatokra szerződött gazdasági cielédekre nézve psdig december hó 31. □apjában. Március hő 31-ével fog vég­lasztják az egyesület tisztika­rát is. A közgyűlés tárgysorozata a következő: Elnöki megnyitót mond vitéz Subik Károly pápai prelátus, az egyesület elnöke. Az egyesület elmúlt évi munká­jának eredményeiről beszámo­lót mond Köhler Imre főtitkár. A pénztárosi jelentést Magda Miklős főpőnztáros terjeszti be. Ezután a közgyűlés megválaszt­ja ez űj tisztikart, majd az eset­leges indítványokat tárgyalja le. lentés szerint még a Kaparó- házban sincs már hely. Vasár­napra olyan tömegek várhatók, hogy a rendezőségnek külön intézkedéseket kellett foganato­sítani. A hóviszonyok, tekintve a pá­lyák északnyugati fekvését, jók, ma reggel őta Gyöngyösön és a Mátrában havazik, úgyhogy ez utóbbi napok enyhülése vasár­napra már nem lesz érezhető a pályákon. Vasárnap délelőtt fél 10-kor kezdődnek az összetett bajnok­ságok, fél 11 kor p*dig az egyé­ni versenyek. Díjkiosztás fél 5 órakor lesz délután Mátraházán. ződni a szolgálati idő akkor is, ha azt a gazdasági cseléd éves szerződés alapján április hő 1. napja uián kezdta meg. A törvényjavaslat szerint eze­ket a rendelkezéseket már azok­ra az éves szerződésekre is al­kalmazni kell, amelyek 1935 évi március hő 31. napjánál későb­ben járnának le. Ha a felmon­dás jogával február hó 1. nap jáig egyik tél sem él, aet as eredeti teltételekkel április hó 1. napjától számított további egy évre meghosszabbítottnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha a gaz­dasági éves cseléd szolgálati ide­je a szerződésben megállapított időtartamnál a törvényjavaslat törvényerőre való emelkedése folytán rövidebb lesz, a cseléd a bérét és miuden más járan­dóságát (konvenciót) természe­tesen csak a törvény által meg­határozott végződési időpontig igényelheti. A Saar vidéki népszavazás mindenkire tanulságot adó nagy­szerű befejezése után a Német­birodalom vezére ünnepélyes ki­jelentést tett, hogy Franciaor­szággal szemben most már sem­minemű területi igényei nin­csenek. A világ fellélegzett és mindenki várta a most már gyorsan következő nagy kibé­külést, mely azután egész Euró­pában enyhülést, nagyobb bi­zalmat és megértést hozott volna. Egyelőre úgy látszik, hogy eb- ban a reményünkben csalatkoz­tunk, vagy talán azt mondhat­nék, hogy még előbb át kell esnünk pár hiábavaló próbál­kozáson, összecsapáson, mig el­érkezünk a végső rendezéshez. Sok cikkemben rámutattam már arra, hogy Franciaország sosem volt .ilyen kellemetlen, csaknem kétségbeejtő helyzet­ben, mint ma, [Németország vi­szont tüneményesen nagyszerű helyzetben tör előre megingat­hatatlanul a maga újraépítő mun­kája kitűzött célja felé. Franciaország a világháborút az egész világ segítségével e- gyütt tudta csak az utolsó pil­lanatban megnyerni a kimerít­hetetlen, friss amerikai segítség­gel és nem utolsó sorban a központi hatalmak teljes erköl­csi és testi kimerítésével. Tehát Anglia, Amerika, Olaszország teljes erejének kifejlesztésével állott szemben a központi ha­talmakkal, s kisebb szövetsége­seket nem számítva. Ezzel szem­ben Németországnak szövetsé­gesei egymás után összeomlot­tak, ki volt szolgáltatva ellen­ségei kényének, kedvének. A vi­lágháború után forradalmak dúl­ták a Németbirodalmat is, agyon­gyötörve hihetetlenül esztelen hadisarcoa), Franciaország pe­dig a győzelem mámorát élvez­te. Milliárdok folytak be a kas­szájába, teljesen újra építve, meggazdagodva állott a földre- tiport óriás előtt, Evekkd ezelőtt azonban a kö­rülzárt, bedrótozott hatalmas el­lenség megmozdult, letépett min­den lánoot, megrázkődott és ott állott félelmetes meztelenségé­ben a 65 milliós, egységes, soha el nem képzelt fegyelmezettség­gel egy fiatal, űj Námetbiroda- lom, amely egyszerűen kijelen­tette, hogy többet nem fizet, — otthagyta a Népszövetséget ős elkezdett nyíltan fegyverkezni. Az állig felfegyverkezett, leg­modernebb harci eszközökkel rendelkező Franciaország, elba- rikádozva a nőmet határt, várt ős fülelt, leste hogy mikor lehet nekiugrani a megmozdult ellen­ségnek, amely nem mutatott sem­mi hajlandóságot arra, hogy végleg eltűnjék a térképről. A franciák megpróbálták fölénye­sen kezelni a megmozdult néme­teket, de egyszerre azt látták, hogy Anglia nem ugrik be töb­bé, nem tapsol a fraccia köve­teléseknek, sőt békülékeny han­gokat kezd pmgetni. Olaszor­szág még jobban kimutatta el­határozását, Lengyelország pá­dig egyenesen hátat fordított régi szövetségesének és bátran, nyíltan Németoriz lg mellé állott. Franciaország egyszerre ciak azt vette észre, hogy egyedül maradt a küzdőtéren, vagyis — bocsánat, — a kisantanttal ma­radt. Ebből is egyik, a legérté­kesebb, Jugoszlávia nem egészen bizonyos. Megpróbáltak miadent, iparkodtak Németországot visz- szacsalogatni a Népszövetségbe, de nem ment. Most azután olyan trükkhőz folyamodott, ami nem is méltó sem Német-, sem Fran­ciaországhoz. Amikor az egész játszmát elvesztette a németek­kel szemben, előáll és azt mond­ja, — >ha p dig alá nem írod a keleti paktumot és nem csatla­kozol a római egyezményhez, akkor megkötjük a szövetséget * CsehországgaU és a Szovjettel és addig nem ismerjük el fegyver- késési szabadságodat. Jól értsük meg a dolgot, most már nem azt követelik, hogy hagyja abba szerződés ellenes fegyverkezését Németország, térjen vissza a Népszövetségbe és legyen iimét jő fiú, mindössze nem ismerik el jogosnak a német fegyverkezést. Hát nem ismerik el törvényes­nek, ennyi baj legyen, mondják a németek. Eddig sem ismerte­tek el és már két év őta fegy­verkezünk. Akadályozzátok meg, ha meritek. Közben psdig a világ nagy hatalmai egymás után belátják annak a lehetetlenségét, hogy Németország 15 évvel a béke­kötés után ne legyen egyenjogú. A Mátrában jó hó viszony ok mellett folynak az országos sibajnokságok Vivianne Hulten svéd világbajnoknő a kékesi korcsolyapályán fi gazdasági cselédszerződésről szóló töruényjauaslat fontosabb intézkedései

Next

/
Thumbnails
Contents