Eger - napilap, 1935/1
1935-06-29 / 102. szám
EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. június 29. A fényűző faluadmlnisztráclót csak gazdagabb Időben engedhet! meg magának a közigazgatás A he vés vármegyei jegyzők közgyűlése Párád, június 28. A Hevesvármegyei Községi és Körjegyzők Egyeaölete Párád fürdőn jűniua 26 án tartotta közgyűlését Magnin Alfréd elnöklete alatt. A gyűléaen az Országot Jagyzöegyasület képviseletében dr. Kona János országos elnök jelent meg, de megjelentek a szomszéd vármegyék jegy- zöegyeaületeiaek kiküldöttei is. Mint vendégek a jegyzők családtagjai vettek részt a közgyűlésen, továbbá dr. Búzás Endre vármegyei főjegyző, Balassa Márton számvevőségi főnök, vitéz lömösváry János, dr. Szabó Gyula és Fábián Zoltán főszol- gabírák, dr. Palik Tibor vármegyei tb. főjegyző. A közgyűlés megállapította, hogy a községekre hárított írásbeliség naponta több őrai munkát vesz igénybe. A racionalizálásnak elsősorban a községnél kell kezdődnie, hiszen a la- kossságnak itt van a közvetlen kapcsolata az összes igazgatási szervekkel és itt érzi azt a sok időbeli, de épűgy anyagi téran is mutatkozó hátráltatást, amely az írásbeli munkák tűltengése miatt van. A luxus faiuadmi- ciiztrációt csak gazdagabb időben engedheti majd meg a köz- igazgatás. A közgyűlés határozatot fogadott el, melyben kéri a községi ügyvitelnek átvizsgálását annak a tervnek az alapján, melyat a községi jegyzők a belügyminisztériumba már benyújtottak. A közgyűlés délutánján az ismeri nőta-költő: Murgács Kálmán játszotta el űjabb szerzeményeit, nagy sikerrel. Az egri zöldség- és gyümölcsértékesítés reformja 2 kapható gyermekjegy ára 20 fillér. Ugyancsak 20 fillérbe kerülnek a tárgysorsjáték jegyei is, ahol értékes éa praktikus nyereménytárgyakat sorsolnak ki a megjelentek között. A kerti ünnepély délután 5 órakor kezdődik, ugyancsak 5 órakor kezdődik a sportpályán rendezendő népünnepély, ahol a népi szórakozások tömege, le- pényevér, zsákbafutás, laoikony ha, körhinta stb. várják a város közönségét. A népünnepélyre 40 fillér a belépődíj. Hisszük, hogy az ünnepélyők- nek meg lesz a hatásuk, a a város társadalmának minden rétege a szórakozás űtján ismét elindul filléreivel a szegények felé. Megválasztották a gyöngyösi kereskedő és iparostanónciskola előadói karát Szerdán délelőtt 11 órakcr tartotta meg a városháza tanácstermében a gyöngyösi kereskedő- és iparostanonciskola felügyelő-bizottsága, a tanfelügyelő megbízottja, Magnin A- dórján prépost plébános elnöklete alatt a legutóbb meghirdetett tanítói állásokra pályázatot. A választás előtt Pampuk Mihály indítványozta a titkot szavazást, melynek eredménye a következő volt: az állásnélküli pályázók közül beválasztották Hegedű) Bélát, Szabó Józsefet, Pápay Gyulát, Szondi Lászlót, Zilterbarth Hedviget, Varga Gizellát, Kőrössy Lenkéi és Smolensky Gázát. Pályáztak még: Solymáry Bála, Erőd C irmán, Hannos Mária, Varga Ilona, Kő- czián Giorgina, Kovács Sári ét Hámori Gizella. A szaktárgyak ellátására, valamint az iskola felsőbb osztályaiban a közismireti tárgyik tanítására beválasztották: Mörk Győzőt, Krattsik Jánost, Sebestyén Lajost, Vass Józsefet, Balázs Piri Lajost, Mahala Józsefet, Reifz J .kabot és Kozmári Iionát. Pályáztak még: Beszter- czey Aladár, Kőrössy János, Szánthő Lőrinc, Darvas Miklós, Pólyák Ilona, Fehér Miklőtné és Schreiber Hermin, továbbá Ádám József (Budapest) és Gisztetner Jenő kereskedelmi iskolai tanárok (Sopron). A 34 pályáző közül tehát 16-ot választottak be, köztük 8 állásnélküli tanerőt, ugyanakkor Lipeczky János igazgatót egyhangúlag továbbra is igazgatónak választották meg. Az iskola fenkölt lelkű felügyelő-bizottságát dicséri az a körülmény, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben nyolc állásnélküli tanítót és tanárt álláshoz juttatott, megelőzve vele sok magyar várost és példát mutatva, hogy az ifjúság problémáján az illetékeseknek kell elsősorban segíteniök. Válasz Nagy László Eger, június 28. Nagy Lószlő földműves és érdektársai ebben az évben értékesítő szövetkezetét alakítottak. Először a híres egri ugorka értékesítésére, de később egyéb zöldségekre és gyümölcsfélékre is kiterjesztették. Mivel azonban számításuk csődöt mondott, bűnbakot kerestek, amit az egri gyümölcs kereskedőkben véltek feltalálni, rájuk kenve minden rosszat, mit a körülmények, de igen sokszor saját indolenciájuk folytán mágusnak kellett viselni. Dj mindenütt van kivétel és itt sem szabad általánosítani, itt is tekintettel kell lenni azokra, kik foglalkozásukat már ükepjuktől vették át, tehát nem a háboruszülte konjunktúrán nőttek fel. A termelési szövetkezésnek, mint szociális érzésű ember, magam is híve vagyok, — kellő hozzáértésű vezetés mellett. De az egri szövetkezésnél bevált a régi közmondás: «Ki minek nem mestere, hóhérja annak.» Nagy László legutóbbi cikkében hivatkozik a pesti «korrekt» bizományosnak 4 pengő 50 f-ért átadott első ugorkára, amiért a a termelő 3 pengő 70 fillért kapott. T.ihát a termelőt 80 fillér költség terhelte. Hn Nagy László a múlttal is törődne, megtudhatta volna, hogy öt évvel az* előtt a termelő tőlünk, darabonként 100—120 filléres árat kapott, ami kgr-onként 500—720 filléres árnak felel meg. Az áralakulásnak nem a 10—20 kgr-os földműves cikkére tételek az irányítói, hanem az egész idény szállítmányainak öíizmennyisége, így az előbb említett 20 kgr-oi mennyiségnél elért 3 pengő 70 fillér ár csak mézes madzeg volt a termelő részére, mivel a mázsás tételű szállítmányok ár^i kilogramon- kánt 20—30 fillérrel alantabb voltak az általunk múlt évben a termelőknek azonnal,készpénzben kifizetett áraknál. Hivatkozom Boztik Ödön egri lakosra, ki nemosak Egernek,hanem Magyarországnak egyik legnagyobb m3legágyi uborka termelője, ki főiszázados termelői múltra tekinthet vissza é« aki a szállítások mindeD ősinját binját tökéletesen ismeri, naplót vezet az árakról, és így nescciak a jelenben, hanem a múltban történt szállításokról szakszerű felvilágosítással szolgálhat. Hogy a szövetkezetnek a szállításhoz nincs meg a szükséges szakértelme, hivatkozom az alábbi esetre: Schmidt József bécd cég megbízottja megjelent az egri piacon, a napi 15 mázsa ugorka beszerzése végett. Bánfy kartársammal őt a szövetkezet vezetőségéhez vezettem, hol a pesti 60 filléres irányárra való hivatkozással, 65 fillért ajánlottunk fel, helyben, költségmentesen. Uborkát mégsem adtak, arra- való hivatkozással, hogy minden termésüket a budapesti bizományosnak lekö.ötték és szabad áru felett nem rendelkeznek. Eljárásukkal elriasztották innen a biztos, állandó vevőt, ki szükségletét Pesten 56 fillérért szerezte ba. Fájdalommal kell magállapítani, hogy a szövetkezet működése következtében a külföldi szállítások teljesen megszűntek, a tavalyi árakkal szemben a termelők kevesebbal kapnak 20— 30 fillérrel, anélkül, hogy ezzal szemben ugyanilyen arányban azt a fogyasztó olcsóbban kapná meg. Ennek pedig okozója a szövetkezet helytelen, üzleti hozzáértés és körültekintés nélküli vezetése. A köz szempontjából mellékes az, hogy valaki törvényes formák között mint kereskedő, vagy bizományos folytatja foglalkozását. A köz szempontjából c;ak az fontos, hogy a termelő megkapja terményének legális árát, mi pedig sokéves és keserű tapasztalatok árán szerzett tudásunkkal szolgálhassuk a fogyasztó, a termelő és szegény, gazdaságilag tőnkre silányítotl csonka hazánk gazdasági érdekeit. De, hogy ezt meglehessük, a mai nehéz időkben nekünk csak egyre van szükségünk. Önzetlenségre és kölcsönös megértésre. Kaknics Tóbiás gyümölcskereskedő Eger, Makiári út 44. Szemtől szembe meg kell mondani, hogy az Egri Normát veszély fenyegeti s ezért sok egri polgár egy kicsit személyiben is felelős. Ez a veszedelem a legtragikusabb és leg- magyarabb betegség: a közöny. Az Egri Normát nem bírják el, vagy nem akarják elbírni éppen azok, akikért van, vagyis ebik- nek még van. Igen, ismerjük az ellenérveket is. Közöny ? Hiszen az utolsó ruhában járunk, egyadagos családi ebédel hozatunk másodrangú kifőzésekböl és nem tudjuk, jövőre a gyermekeket miből fogjuk beíratni . . . Közöny, de olyan mint a rabé : négy lépés hosszú, négy lépés széles ma az élet. Lehet-e még ebből is elkívánni valamit? Tessék megmondani, hát lehet? A társadalom így védekezik, vagy talán így szisszen fel, ha a városparlamentben, sajtóban, felhívásokban figyelmeztetik evangéliumi kötelességére a szegények ügyével szemben. Bizonyos, hogy az Egri Normát el kell tartani. És kérdezzük: kinek van nagyobb szüksége a másikra: az Egri Normának a társadalomra, vagy a társadalomnak az Egri Normára? Azt feleljük: az társadalomnak az Egri Normára. S úgy tűnik, hogy ezt az igazságoi a legutóbbi két évtized alatt a saját élő bőrén átélt társadalom még