Eger - napilap, 1935/1

1935-06-29 / 102. szám

1935. június 29. EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÄG 8 Mindennemű rágókártevők, különösen moly és ilonca ellen SCHERINGféle MERITOL PERMETEZŐSZER SZÁRAZ POROZÁSRA „MERITOL“ porzó szer. Megrendelhető: Járó Sándornál Eger, Deák Ferenc u. 31. Telefon Eger 170. KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT! mindig nem látja át eléggé. Pa dig ez a két évtized nem egy­szer robbanásig havüls szociális feszültségével éppen elég példát, tehát okulást szolgáltatott és szolgáltat ma is. Kétségtelen, hogy ma a puizta öiifenntarlfis is — heroizmu*. A teljeiítőképesség végső határán fill a társadalom. Da a van és nincs egyre kirívóbb különbsége éppen e különbség feszítő erejé­vel követeli ma: akinek egy fe­lesleges fillérje van, annak zse­bébe kell nyúlni ezért a fillérért. Eger is emberfelettien küzd a mindennapok életéért. Da — el­sősorban sző van most a nagy tagszámú, fíxíizetéses tisztviselő- osztályról — amely még miod'g aktív költségvetéssel zárja a hő­nap végét. Ennek a tisztviselő- osztálynak nem szabad és nem lehet bezárni kapuját a kopog­tató nyomor előtt, hanem této­vázás nélkül kell teljesítenie kö­telességét, annál is inkább, mert az értelmiségnek példát kell mu­tatnia. Az Egri Norma híven és fen­nen teljesíti a kötelességét a tár­sadalmi lét és rend biztonsága, az építő és termelő munka fo lyamatossága és — túlzás nél­kül — a civilizált tömegélet eti­kussá felett. A társadalomnak, ha már másért nem, józanul fel­ismert érdekből kell áldozatot és megpróbáltatást vállalnia az Egri Norma védelmében. béta. «Az asszonyok öröme» gyári lerakata szabadalmazva, felülmúl minden taka­rékosságot, hordozható kémény, cső és fa nélkül, faszénnel tüzelő, kétféle nagy­ságban, igen olcsó nyári lakaréktűz- hely, samotta betétes tűzfészekkel, soha nem ég ki, sütővel ellátva, könnyű, kishelyen elfér, nyáron a konyha nem meleg, légymentes és tiszta marad, hozzávaló faszén is nálunk kapható. Az Eger—putnoki kőszénbánya lera­kata q ként 1-70, ezeknek a közvetíté­séhez inteligens nők és férfiak nagy jövedelem mellett állást kapnak. Fehér József, Kaszinó u. 4. * Egg üveg »Igmándí* min­dig otthon legyen, hogy ha szűk ség van rá, gyorsan segíthessen. — Minden előfizető negyedéven­ként lapunk hétköznapi számaiban 10 szóig két ingyenes kishirdetésre jogosult. Kevesen tudják, hogy a győri benőéi gimnázium tanulói nemrégiben előadták dr. Torday Ányoinak, az egri cisz- terei gimnázium voli magyar irodalmi tanárának él dr. Kalovits Alajoi zeneizerzőnek, a gimná­zium kiváló zenetanárának nagy- izebásű történelmi színmüvét a «Mikes»-1. A költői szövegű, ma­gyar muzsikájű azínmfi gyö­nyörű jelenetei négy «ikerrel pe­regtek le a győri közőniég előtt, mint hajdan, tizenöt évvel ez­előtt Egerben, éa a hallgatóiig ■okizor tapiolta függöny elé a Mikei zenéjének szerzőjét: dr. Kalovits Alajost, aki ez alka­lommal Győrbe utazott, a darab megtekintésére. * hogy az egri kadarka jő ize hozta ide az idén a nemzetközi vatu i tarifakongreissuit. Az elmúlt év­ben Budapesten ülésezett a nem­zetközi bizottság, amelynek már ekkor is tagja volt dr. Fehér Lajos MÁV titkár, aki mint egri ember, itt kezdte pályáját. Dr. Fehér Lajosnak egy kiváló, hű« pincéje lapul a Verőszalában s az a szerencsés ötlete támad*, hogy meghívja Egerbe két nap­ra a kongresszus résztvevőit. A kongresszus le is utazott, külön kocúbaD, az előkelő vasúti tisztvi­selők megtekintették a váróit s a kirándulás dr. Fehér Lajos pin cájébe torkollott, ahol tetemes mennyiségű kadarka ömlött le a nemzetközi garatokon. A «be­rühmte kadarka» jól hatott. A társaság ott nyomban, a pince hűvös boltozata alatt vérszerző­dést kötött, hogy — lesz ami lesz — az idén Egerben ütik fel a kongresszus sátrát. S hogy ez egri kadarka útjai beláthatat lanok, mutatja ez, hogy vala­mennyi résztvevőnek sikerült illetékes minisztériumait rábírni arra, hogy a tanácskozásokat egy vidéki városban tartiák meg- így került ide az előkelő nem­zetközi társaság ■ dr. Fdhér La­jos kadarkája gondoskodott ar­ról, hogy a kongresszus jövőre se térjen el az egri tanácskozás rendjétől. * hogy mennyi bajjal kell meg­küzdenie egy képviielőjelöltoek, míg eljut odáig, hogy dobogó keblére szoríthatja a mandátu­mot. Különösen akkor, ha az ereszék m?gszervezetten zavar­ja a jelöli programmbeszédét, p helysúlyű mezőgazdasági kis- termékeket hajigái, vagy közbe­szólásaival dermeszti meg a lel­ket a szónokban. Nigyon ismer­nie kell a jelöltnek a nép fúr faogos gondolkozását,ha egy-?gy közbeszóláit úgy vissza akar verni, hogy ő maradjon a nye­regben. A kápolnai választás legpokolibb közbaizólása Kom- polton hangzott el egy öreg magyar bajúsza alól. Budavári László éppen arról beszélt, hogy amit a független kisgazdapárt csinál az már fából vaskarika. Itt egy pillanatnyi szünetet tartott a szőtök, majd, hogy kellő hatást keltsen, felkiáltott: láttatok már t. választóim fából vaskarikát? A szónoklat törvényei szerint a választóknak erre halálos csend­del kellett volna válaszolniuk, megdöbbenve a kérdés tartalmi súlyától és lendületei erejétől. Ámde nem így történt. A pilla­natnyi csend ugyan bekövetke­zett, de regtön utána megszólalt A városi útépítkezések több helyen fo'yamatban vannak, az ellenőrzést a mérnöki hivatal egyik mérnöke látja el. Ezt nem tartjuk kielégítőnek, meg a kü­lönböző utcák útépítését egy ember megfelelően ellenőrizni képtelen, különösen addig, amíg a betonalap munkálatok folynak. Nem bizalmatlanságról van szó, de arról, hogy a mérnöki hivatal három mérnöke az alap­munkálatokat, a cement keve­rési arányát, kötelességizerü szi­gorúsággal ellenőrizze. Nem tart­juk elegendőnek a kirendelt mér­nök egész napi ellenőrzését, fel­tétlenül kívánatos, a mérnöki hivatal másik két mérnöke ré­széről is az ellenőrzés, nemcsak a délelőtti hivatalos órák alatti megtekintés, hanem a hivatalos órákop kívül a délutáni meg­felelő ellenőrzés. Amikor a város 100 ezer p n- gös, sőt folytatólag még nagyobb útépítéseket akar megvalósítani, joggal elvárhatja a mérnöki hi­vataltól, hogy a 8—2 óráig tartő hivatalos időn kívül, az útépítés három hőnapi időtartama alatt délután is, a munkaidő bevég­zéséig teljesítsék a kötelesség- szerű ellenőrzést. Lelkiismeretes ellenőrzést egy ember képtelen gyakorolni ak­kor, amikor a város Lkülömböző egymástól elég távol eső ut­cáinak, Kállay Zoltán, Dobó, Szent János, Irgalmas és Sár­vita utcákon folynak az útépí­egy rozsdái, borízű hang: lát­tunk bezonyl A szónok röpkén megtántorodott, de azután elha­tározta, hogy megtudakolja a csodálatos fizikai tünemény mi­ben- ős hollétét. — így szólt tehát: hol látott olyat atyám­fia ? Mire az öreg földművelő sodort egyet a bajszán és ki­nyilatkoztatta a furfangot: hor* dóbul állva láttam ae abron• aát. Azt mondják, hogy a je­löli szeme előtt karikák táncol­tak a válasz uiáD. Fáből is, vas­ból is. téli munkálatok. Köteleisógsze* rű, szigorú ellenőrzéshez a há­rom mérnök ellenőrzésére igenis szükség van. Bár megvagyunk győződve, hogy a vállalkozók szerződési kötelezettségüknek, különösen a betonalap keverési arányának eleget tesznek, mégis szükséges a legszigorúbb ellenőrzés, ez nem bizalmi kérdés, de köteles- ■ég. Emlékezetünkben van még a vízvezeték és csatornázás után foganatosított útépítések alkal­mával a régi aszfalt és betonlap bontásainál tapasztalt botrányos állapotok, különösen a beton­alapoknál, ahol igen sok helyen tiszta «ártömeget és igen kevés oamentet tartalmazó betonalapok voltak i ez okozta számtalan he­lyen a városban a járdák és ko- csiutak süppedéseit. Amikor a város polgársága a súlyos adőterheknek eleget tesz, joggal elvárhatja, hogy a nagy költséggel megépített úttestek idő előtt ne menjenek tönkre. Kevés vigasztalást nyújt az a körülmény, kogy a vállalkozók 3—5 évi jótállást vállalnak, mert az utak rendesen 8—10 év múl­va kezdenek jobban romlani és az állandó javítások igen tekin­télyes költségeket emésztenek fel._____________________—l. Hirdessen Eger-Ggönggösi Újságban D MINDEN SZOMBATON ESTE TÁNC A KORONÁBAN I Megfelelő ellenőrzést kíván a polgárság az utak építésénél

Next

/
Thumbnails
Contents