Eger - napilap, 1935/1

1935-04-16 / 60. szám

Eger, XL FZ. évfolyam 60. szám ÄH Ä 6 PILLÉÉ ♦ Kedd ♦ Trianon 16, 1935 április 16. blOfizetési díj a POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES BÍZ ÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉKP ÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 8. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LI- CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ- ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Két vállalkozónak adta ki az egri városi képviselőtestület a belvárosi utak építési munkálatait A városi képviselők elragadtatással nyilatkoztak a gyöngyösi kirándulás tapasztalatairól Eger, április 15. Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta április havi rendes közgyűlését. A gyűlést délután 4 őrskor nyitotta meg Braun Károly h. po’gármester és megemlékezett arről, hogy a múlt oiütörtökön a képviselő- testület tagjai tanulmányútra mentek Gyöngyösre, ahol dr. Puky Árpád polgármester és a képviselőtestület lekötelező szí­vességgel és barátsággal fogadta és látta vendégül őket, megmu­tatván a Mátra idegenforgalmi érdekességeit. Nemcsak köteles­ségének tesz elege», hanem őszin­te szeretet és megbecsülés indít­ja arra, hogy a város köszönetét és háláját tolmácsolja ezért a gyöngyösi polgármesternek és képviselőtestületnek a közgyű­lésből is. Heller József a képviselők ré­széről mondott köszönetét a gyön­gyösi fogadtatásért. Lelki szük­séglet volt a két város találko­zása, mert a régi időkben bizo­nyos ellentétek voltak a két vá­ros között. Ma érezni kell, hogy minden magyar egymásra van utalva s a régi ellentéteket át kell hidalni. Bscsületére válik Gyöngyös városának,hogy meg­tette a kezdeményező lépést. A képviselőtestület tegjai meglepe­téssel és csodálattal látták a Mátra idegenforgalmi fejlettsé­gét; belátták, hogy minden be- fektetés, ami az idegenforgalom növelését célozza, rendkívül hasz­nos, mert a mai nehéz'gazdaségi viszonyok közt csak az idegen- forgalom révén lehet a megél­hetést biztosítani. Braun Károly h. polgármester beszámolt a közgyűlésnek Frank S. Goldman amerikai bor­exportőr egri látogatásáról, a- mely nagyjelentőségű az egri II. Rákóczi Ferenc halálának kétszáz éves fordulóján ' Eger város április 14 én meg­tartott díszkő tgy ülésén elmondta Török Kálmán pápai prelátus, kanonok. Egy nemzet életében a boldo­gulásnak és fennmaradásnak egyik legerősebb biztosítéka az alkotmánynak és az abban meg­gyökereztetett szabadságjogok­nak sértetlensége. Mihelyt ez a sértetlenség veszélyeztetve van, meginog az állami rends a nyug­talanság ős békétlenség tarajző hullámai mindegyre fenyegetőbb morajlással háborognak. Hazánk megszabadult a 150 évig tartó török hódoltság rab­ságából, de alig virradtak rá boldogabb napok. A bécsi csá­szári hatalom, amelyet a velünk szemben ellenséges érzüleiű ta­nácsadók befolyásoltak, — fe­ledve a pápaság és a keresztény népek által nyújtott segítséget, igaztalanul csak magának tulaj­donította az ország megszaba­dításának fegyvertényét és di­csőségét. E címen a kiűzött el­lenség helyett, most már a ma­ga hódoltságának tekintette or­szágunkat. Ennek az volt a kö­vetkezménye, hogy ez ősi ma­gyar alkotmány és az abban biztosított szabadságjogok ere­jüket vesztették, sőt a hatalom által figyelmen kívül hagyattak. Az ország szabad prédája lett a harácsoló szoldateszkának ; de annál még kegyetlenebből szo­rongatta az ország adőző népét a hadikincstár, melyet az állan­dó háborúskodás és különösen a spanyol örökösödési háború miatt nem lehetett elég gyakran és gyorsan megtölteni. Pedig a török hódoltság alatt elszegé- nyült ország teherbíró képes­sége úgyis kimerült. Nem cio- dáihatő tehát, hogy a népnek, az országnak nem szűnő nyo- morgatása és kifosztása miatt oly általános volt az elégületlen- ség és az egyre fokozódd elke­seredés, hogy a velencei köztár­saság követe már 1699-ben azt írta kormányának a magyar­borvidék jövőjére, majd Frank Tivadar b. főjegyző ismertette az évnegyedes jelentést. Mind­két jelentésre visszatérünk még következő számunkban. Az évnegyedes jelentés kap­csán Lang Nándor ugyancsak a gyöngyösi élményekről számolt be és a közgyűlés köszönetét tolmácsolta Braun Károly b. pol­gármesternek és Frank Tivader h. főjegyzőnek, hogy ilyen kel­lemes és főként tanulságos na­pot szereztek a képviselőtestü­let tagjainak. Eger város ve­zetősége hivatása magaslatán áll, mert nem csak hivatalnak te­kinti pozícióját, hanem azon tűi is mindig és mindenben arra tö­rekednek, hogy a város fejlődé­sét biztosítsák. Nagy László a földművesség nevében fejezte ki elismerését és köszönetét a gyöngyöt! kirándu­lással kapcsolatban. Ha a szem­lélő a régi Mátrát az uj Mátrá­val összehasonlítja, azt kell lát­nia, hogy Gyöngyös 'polgármes­tere és lakossága valóságos pa­radicsommá varázsolta a vadon területeket. — Szóvátette ezután az egri hegyőrzés ellenőrzésé­országi állapotokról, hogy köny- nyen loboghat itt a lázadás lángja, csak találkozzék ügyes kéz, mely azt élessze. A velenoei követ jóslata betel­jesült. A nemzeti elkeseredés II. Rákóczi Ferencben találta meg vezérét. Rákóczit már szárma­zása kijelölte arra, hogy szeren­csésen, vagy szerencsétlenül, győzve, vagy bukva, a nemzeti szabadság ügyét képviselje a bécsi kormány beolvasztó politi­kája ellen. Ereiben a Rákőcziak, Zrínyiek és Frangepánok vére folyt össze. Az a vér, mely a magáét sohasem koreste; az a vér, mely önzetlen áldozataival rajongásig hevült a hazáért s annak szabadságáért. A nagy ősökhöz méltőn emel­te föl és bontotta ki II. Rákóczi Ferenc «Pro Deo et Libertate* a szabadság zászlaját, midőn már alkotmányunk, minden sza­badságunk bilincsbe veretett. Kibontotta a szabadság zászla­ját akkor, midőn a nemzeigyil- kos bécsi politika prédájává lett ország sanyargatott népe kői­nek fogyatékosságait, mert a hegybírók nem fordítanak elég gondot arra, hogy a hegyőrök teljesítik-e kötelességüket. Seajlay Sándor azt indítvá­nyozta, hogy a város csak egy hegybírót alkalmazzon, ezen­kívül két ellenőrt, akik állandó­an felügyelnek a hegyőrökre. Braun Károly h. polgármes­ter válaszában kijelentette, hogy őszre elkészül a hegyközségi tör­vény, emely ezeket a visszássá­gokat hivatva van megoldani. A továbbiakban dr. Kálnoky István tanácsnok referálta a bel­városi Utak átépítésének ügyét. A meghirdetett versenytárgya­lásra 11 ajánlat érkezett be, kö­zülük hat ajánlattevő túllépte a 100 ezer pengős hitelkeretet, úgy hegy ezek ajánlatait nem lehet tárgyalni. A megmaradt ajánla­tok között legkedvezőbb a Ma­gyar Útépítő Rt (MUR ) és Rajk Sándor mérnök ajánlata,miért is az állandó választmánynak az a javaslata, hogy az útépítési munkálatokat a két cég közt ossza meg. A közgyűlés ennek alapján elhatározta, hogy a dr. Kállay, Zalár és Dobó-utcák épí­ségbeesetien így fohászkodott: „Támaszd fel és hozd fel a mi szép napunkat, Láthassuk békével a mi országunkat, Vigy ki belőle minden labancokat, Építhessük meg romlott templomidat.“ al ország elnyomott népének ez a sóhajtozása nyert vissz­hangot Rákóczi Ferencnek az egész keresztény világhoz inté­zett 1704. évi manifesztumában, melyben ünnepélyesen kinyilat­koztatta, hogy távol van tőle minden személyes becsvágy és önérdek s amióta Isten az ö szi­vét porig lenyomorgatott marok­nyi éd8s nemzete régi tündöklő szabadságának helyreállítására felgerjeiztette, annak kivívására mioden vagyonát és utolső csepp vérét is feláldozni elhatározta. Rákóczieszménytisztaságű sza­badságharcának ezt a célját fe­jezi ki ez Ő hadvezére, gróf Bercsényi Miklós is, aki még 1704 elején megüzente Bécsbe, hogy a kurucok nem Lipőt, még kevésbbé József királyok ellen, hanem gonosz tanáciosaik ellen fogtak fegyvert. Rákóczi viszont a különböző kül- és belföldi bő-

Next

/
Thumbnails
Contents